Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Plavec Zsuzsanna: Prohászka Ottokár és a szlovákok kapcsolata
Plavec Zsuzsanna: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A SZLOVÁKOK KAPCSOLATA ban soha magyar szót, akkor hiába, az csak kőtörés, a víznek szitába való meregetése, hiábavaló igyekvés.. ,"4 Még egykori hallgatói is úgy nyilatkoztak róla, hogy „tótosan beszélt". Mivel nem ismerték a felvidéki magyarok vagy palócok kiejtését, Prohászka dialektusát összekeverték a szlovákkal.5 A Felvidéken élve a környezetében tartózkodó szlovák dajkától és apja cselédjétől ugyan többé-kevésbé megtanult szlovákul, de a nyelvet később nem használta.6 Püspök korában előfordult, hogy bár szeretett volna szlovákul prédikálni, de megakadt (nem jutott eszébe, hogy hangzik szlovákul: „gyónni") - és inkább magyarul folytatta.7 Nemzeti egység Prohászka reálisan látta az ország széttagoltságát. Míg Magyarország földrajzi térképe egységes, addig etnográfiai térképe nagyon sokszínű: magyarok, tótok, horvátok, oláhok, németek „különbségeket szőnek az állami egységbe faj, nyelv s vallás tekintetében" - írta.8 Szent István a maga idejében még a soknyelvű országot tartotta erősnek, a 19. és 20. század fordulóján ez a nézet már elavultnak hatott, mindenki az egynyelvű, egyvallású államot tartotta a legerősebbnek - a sokszerűség mindig valamiféle széthúzást és gyöngeséget jelentett. Prohászka szerint Magyarországon három nagyobb népcsoport él egymás mellett: a magyar, az oláh és a tót. Mindhármuknak megvan a saját „nemzeti eszméje, van faji öntudata, kultúrája, irodalma és művészete; mind a három faj a fajfönntartás ösztönével ébreszti saját nemzeti öntudatát, emeli kultúráját, fejleszti irodalmát". De magyarországi szellemi egységet vagy egyensúlyt csak a magyar kultúra virágzása teremthet.9 Úgy vélte: a nemzetek küzdelmében Magyarország állami egységét a magyar kultúra fölénye és a katolicizmus erejének kifejtése hozhatja meg. A keresztény szellem „összefoglaló ereje a különböző fajokból s nemzetekből mozaik képet alkot, melynek egyes részei, bár különbözők, mégis az egészet szolgálják."10 4 Prohászka Ottokár: Kultuszkérdésekről. In: ÖM 13,314. 5 BARLAY 1999.19-20. 6 GERGELY 1994.19. 7 BARLAY 1999. 20. 8 Prohászka Ottokár: Az egységes Magyarország. In: ÖM 21, 240. 9 ÖM 21, 241. 10 ÖM 21, 243. Prohószka-tanulmányok, 2009-2012 27
