Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár címerváltozatainak értelmezési lehetőségei
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR CÍMERVÁLTOZATAINAK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI ta ki 25 kötetben Schütz Antal piarista szerzetes, egyetemi tanár. Az erősen stilizált címerábrázolás több jellegzetes eltérést tartalmaz az autentikusnak tekintett verzióhoz képest. A pajzsban a sas égbe törő (növekvő); a keresztet (vagy valami más tárgyat, e tekintetben az ábrázolás nem perdöntő) egyértelműen a csőrében tartja. Változnak a címer körítésének elemei is. Eltűnik a hagyományos püspöki kalap; helyette a pajzs közepére ültetve kétcsúcsú, első csúcsán keresztben végződő mitrát látunk, a pajzs mögött pedig keresztezi egymást egy kettős kereszt és egy pásztorbot. A püspöki kalap eltűnésével értelemszerűen el kéne tűnnie a bojtoknak, azonban ezekből kettő-kettő megmarad a hasított szélű mondatszalag végződéseként. Egy további, barokkosán tekergő szalag is feltűnik a pajzs felett. Van egy olyan ábrázolás, amelyet a könyvborítón megjelenő stilizált kép archetípusának tartunk. [12. kép] A fehérvári püspökségen megőrzött festmény13 készítője ismeretlen. A kép datálatlan, keletkezési idejére vonatkozó egyetlen támpontunk az, hogy 1918 októberében már közlésre került.14 Itt egyértelműen keresztet tart a címerállat. A jobb ábrázolás segít megvilágítani a furcsa szalag mibenlétét is: rojtokban történő végződése miatt határozottan stólának tűnik, melynek feltűnése egy főpapi címerben logikus, ám e formában szokatlan. Elmélyedve a festmény részleteiben az az érzésünk támad, hogy egy jó kezű és esztétikai érzékű, de a heraldikához keveset konyító festőművész munkájával van dolgunk. Elegáns megoldás a mondatszalag felfűzése kereszt és a baculum szárára (a későbbi verziók többségén eltűnnek a szárak alsó részei), megkapó a stóla és a mondatszalag barokkos lendülete, miként aprólékos és stílusos a pásztorbot fejének és a püspöksüvegnek a kidolgozása is. Ugyanakkor a bojtok használata tökéletes heraldikai tájékozatlanságra vall. További érdekes eleme az ábrázolásnak, hogy a pajzs mögötti kereszt - kettős. Ez a heraldika szabályai szerint érseki méltóságjelvény, így nem járna Prohászkának, aki soha nem került érseki székbe. (Érsekjelöltnek ugyan számított 1912-ben Esztergomba, a húszas években pedig Kalocsára.) Mi indokolhatja a kettős kereszt szerepeltetését - ha nem véletlen hibáról van csak szó? Lehet ez egyfelől a tiszteletadás jele: ha a köznapi érintkezésben valakit „felül" címzünk, azzal nagy hibát nem vétünk. Másfelől kiindulhatunk abból is, hogy a kettős keresztet a magyar hagyományban „apostoli"-nak hívják. Használata lehet így a művész részéről gesztus egy olyan főpap felé, akit kora az egyik legnagyobb hitszó13 SzfvPL - Prohászka Gyűjtemény. 14 Élet, X. évf. 41. (1918. október 13.) 967. Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012 271
