Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
NAGYJAINKRÓL - Kőrösiné Merkl Hilda: „A különb élet vágya". Prohászka Ottokár gróf Széchenyi István vallásosságáról
1# Kőrösiné MerkI Hilda: „A KÜLÖNB ÉLET VÁGYA" lama, gyakori homályos látása, olyan teher volt, melyet egész életén át hordozni kényszerült. „A hiányok úgy rémítették, hogy szenvedés lett észrevevésiikről, és a fejlődés szükségességét oly élénken érezte, hogy kínja lett a magyar elmaradottság."31 Ha bánkódott, rémképekké vált a bánat. A gyakori eredménytelenség, a környezet folyamatos újításokkal szembeni ellenállása bántotta. A siker gyakran szintén aggasztotta, mert félt a túlzásoktól. Az általa elindított nagyszerű folyamatok révén okozónak és a sikertelenség, a bukás előidézőjének érezte magát, ahogyan ez az 1848/49-es forradalommal kapcsolatban is történt. Ezután következett az összeomlás és akkor került dr. Görgen Gusztáv döblingi elmegyógyintézetébe, ahonnan 1860. április 8-án elkövetett öngyilkossága után csak holtan tért vissza szeretett hazájába, ahol április 11-én tért örök nyugalomra Nagycenken. Volt-e reformátori talentuma? - kérdezi a folytatásban Prohászka, és megállapítja, hogy a gróf nagymértékben rendelkezett ezzel a talentummal, melynek kifejtését azonban túlzások, váratlan érzelmi kitörések gátolták. Volt-e államférfiúi tehetsége? - s a határozott igen válasz, amely után megállapítja, „de tarkázva romantikával, látással s rémlátással, megnyugvással - háborgással, kitartással - ingadozással. Befejezett, tökéletes típust egy irányban sem adott"32 Miben áll akkor Széchenyi értéke? Vitathatatlan, hogy nagyszerű jellemvonások sorozatával és vallásos lélekkel rendelkezett. Talentumait a nemzet javára kamatoztatta. Prohászka a teológus, a szigorú főpap Széchenyi vallásosságának ismeretében öngyilkosságát is értelmezi. Nem ítéli azt el: „A vallásos lelkületnek e nagy vonásait nem borítja el a pisztolylövés füstje, s nem törli el az öngyilkos vére, mert méltán mondhatjuk, hogy ez nem lelkének, hanem földúlt, s szenvedő természetének volt végzetes sugallata."33 Ezek a kijelentések utalnak arra, hogy Az Önsimeret és az Ein Blick című műveit valószínűleg ismerte.34 Gróf Széchenyi István iránt érzett tiszteletéről Prohászka előadásának záró képe tanúskodik. A reneszánsz zsenihez, minden idők legnagyobb szobrászához, Michelangelóhoz hasonlítja, kinek keze alól egyszeregyszer elfogyott a márvány, ezért nem alkothatott mindig tökéletes műveket és sok befejezetlen mű bizonyítja gigantikus terveit. Ez azonban 31 32 33 34 ÖM 12,290. ÖM 12,291. ÖM 12,291. A kötetek a székesfehérvári püspöki könyvtárban megtalálhatóak, Prohászka valóban használhatta őket. - A szerk. 262 Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012
