Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
NAGYJAINKRÓL - Kőrösiné Merkl Hilda: „A különb élet vágya". Prohászka Ottokár gróf Széchenyi István vallásosságáról
Kőrösiné Merkt Hilda: „A KÜLÖNB ÉLET VÁGYA" áll szemben az Örökkévalóval. így látta Széchenyi, s ezt Prohászka is kiemeli, ezért nem állították szembe a két valóságot, az időlegest és az örökkévalót. Ebben az értelmezésben az idő, az élet, a munka, a földi lét szépsége és szelleme erkölcsi érzékké válik.27 Széchenyi lelkiségének harmadik fontos, szintén gyakorlati vallásosságából fakadó, és tettekben megvalósuló dimenziója, szociális érzékenysége, reménye a jobb és a szebb élet megvalósításának lehetőségében. Aki úgy tisztelte a munkát, mint gróf Széchenyi István, nem hagyhatta figyelmen kívül a robotoló és nélkülöző sokaságot, azokat, akik nélkül a feudális rendszer nem létezhetett volna. Mivel alapvetően a haza méreteiben gondolkodott, reformátori tervei nem szorítkozhattak csupán a nemességre.28 Igazságot, boldogságot akart. „Csak a szellemileg és testileg tevékeny élet emelhet bennünket az emberi boldogság tetőfokára."29 A közjó megvalósulása alapján működő közélet megteremtésén munkálkodott a közértelmesség jegyében. Szóképzései beszédesen jelenítik meg gondolkodásmódját, melynek mélyén ott rejlik a teremtettség tényéből fakadó Isten előtti egyenlőségbe vetett hit. A szociális érzékenységéről híres főpap, Prohászka Ottokár különös intenzitással élte át a rászorult tömegek felemelésének - és ezáltal szenvedései csökkentésének - szükségességét. Prohászkának és Széchenyinek is meggyőződése volt, hogy jólét és erkölcsi kultúra nélkül nem lehetséges a felemelkedés. Ebben az erkölcsi erőtérben érthető meg Széchenyi eltökélt harca a gazdaság felemeléséért, a modernizációért, az élet legkülönbözőbb területeinek fejlesztéséért, hitellel, híddal, hengermalommal, színházzal, lótenyésztéssel, lóversenyzéssel. .. S ezeken a területeken, ahogyan Prohászka fogalmazta „Önző s hideg számítással, kérlelhetetlen következetességgel, hibák ostorozásával, saját izzó érzelmeinek elhallgattatásával" küzdött.30 Ottokár püspök összegzésül felteszi a kérdést: Sikerült-e Széchenyinek önmagában kialakítania „egy erősen konstruált, jól megrajzolt vallásos típust?" Nemmel felelt, „mert hiányzott belőle a test, a lélek, a szellem és az idegerő összhangja." Széchenyi ingadozó lelkiállapota, borúlátásra való haj-27 ÖM 12,289. 28 Ennek igazolására beszédes példa a hídpénz fizetésének egységes gondolata, melyet az ősiség alapján szerzett jogait hangoztatva a nemesség nagy része látványosan bojkottált, hátráltatva ezzel a Lánchíd megépítését. 29 Vö.: Az élő Széchenyi. Válogatott idézetek. Szerk. Kellermayerné Horváth Ildikó. Vörösberény, 1995. 99. 30 ÖM 12, 290. Prohószka-tanulmányok, 2009-2012 261
