Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

NAGYJAINKRÓL - Forrásközlés

Mózessy Gergely: SZEKFÜ GYULA LEVELE PROHÁSZKA OTTOKÁRNAK

tem? Hogy itt állok, két év óta a legrútabb sarat dobálják rám, s nincs módom védekezni?

S vajon Méltóságod ismeri-e azon embereket és motívumokat, melyek ezt a kérdést újra beledobták a közéletbe? Értesült-e Méltóságod arról, hogy az Akadémiában legutóbb tartott felolvasás18 minden vádja szemenszedett hazugság, gonosz indulatokkal összehazudott hazug anyag, a hajsza felébresztése. De honnan is értesülhetne erről Méltóságod, mikor tőlem, az én védekezésemet senki ki nem adja, s a lapok elhallgatják, hogy ez Akad[émia] tagjai elképedve hallgatták megtévelyedett kartársunk beszédét, melyet ez nem is hozzájuk, hanem a beerődített hallhatósághoz intézett. S hogy ezt a tömeget Markos Gyula volt kathjolikus] pap,19 Kacziányi Géza20 ref. pap és Sümeghi Vilmos képviselő21 organizálták. S hogy az akadémikusok fagyosan hallgattak és minden hozzáértő ember tudja, hogy ott rágalmazás folyt le, amely a lapoktól nemzetmentés és Rákóczi-kultusz szent ruhájába lett öltöztetve.

Nekem egy lépés volna tehető: törvényszék elé vinni a dolgot, hisz hamisítással vádoltak. Nem tervezem, még nem teszem. Európai botrány lenne, mikor Andrássytól és Tiszától kezdve minden neves és szakember eskü alatt volna kénytelen kimondani, hogy tisztességes tudós vagyok, s a Rákóczi-kultusz két év óta élő védelmezője rágalmazásért elítéltetnék.

A nemzetet nem akarom pellengérre állítani. Még nem adtam fel a reményt, hogy a hozzáértő emberek véleménye előbb-utóbb általánossá lesz. De szenvedek a vád alatt és gyöngék a vállaim, félek, sokáig nem bírom. A vádak mind borzasztóbbak lesznek, s mind több becsületes lelket mételyeznek meg. Legújabb: Tezner22 tanítványa vagyok. De ki tudja, hogy én vagyok az egyetlen magyar történész - a jogászok, Andrássy, Apponyi, Wlassics sorában -, aki külön értekezésben fáradtságot vett magának Tezner és iránya tudománytalan voltát kimutatni?23 Ki tudja ezt? A kathjolikus] sajtóban, mely az isteni igazságot tartja vezetőjének? Kiadná-e az Alkotmány?

Valaki mégis tudja. Az egyetem bölcsészeti kara, mely most habilitált, s mindvégig kitart mellettem. De már a tanácsbeli theológus professzo-18 Ballagi Aladár 1916. január 10-i felolvasásában támadta Szekfűt az Akadémián. Vö.: Dénes Iván Zoltán: Szekfű Gyula. Budapest, 2001.10.

19 Markos Gyula személyéről és pályaképéről lásd Mózessy Gergely írását kötetünkben.

20 Kacziányi Géza történész (1856-1939).

21 Sümegi Vilmos (1864-1938)1904-1918 között volt országgyűlési képviselő.

22 Friedrich Tezner osztrák jogász, történész (1865—1925). Megkérdőjelezte a magyar állam önállóságát.

23 Lásd: Szekfű Gyula: Az osztrák központi kormányszervek történetének irodalma. In: Történeti Szemle, I. (1912) 185-219. Tezner nézeteivel különösen a szöveg végén foglalkozik (217-219.).

254

Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012