Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

LELKISÉG - Váczi Márk: „Hiszek a Szent Szívben és szeretetében". Prohászka Ottokár és Jézus Szent Szívének tisztelete

Váczi Márk: „HISZEK A SZENT SZÍVBEN ÉS SZERETETÉBEN"

tőle, hogy világi papi pályára lépjen. Támogatásáról levélben biztosította fiát, és ismét felhívta figyelmét arra, hogy a rendbe lépése esetén családja támasz nélkül maradna.9 így a szerzetesi életről le kellett mondania, de még évekig vágyakozott rá.

Papnövendékként Rómában

1875-ben lépett be a római Collegium Germanico-Hungaricum falai közé, ahol 1882-ig szeminaristaként élt. A Collegium rendkívül fontos helyet foglalt el a magyar egyháztörténetben. Erről a következőképpen számolt be: „Magyarországnak legjelesebb püspökei, érsekei, prímásai a 17-18. században átlag mind a Collegiumból kerültek ki. Szelepcsényi, Lósy, Lippay, Esterházy Imre, Draskovich, Gubasóczy s más ily czégéres nevek a magyar püspöki czimerek alá a Collegium katalógusaiból költöztek."10

Az itteni jezsuita nevelők hatására egyre inkább elmélyülő lelkisége naplóját tanulmányozva nyomon követhető.11 1877 végén kezdte Rómában lelkiismeret-vizsgálatainak lejegyzését. A napló első oldalán olvasható az a mottó, amelyben tömören kifejezi az aszkézis és misztika gyakorlásának egységét, egymásrautaltságát: „Lángoló szívvel kívánlak keresni Istenem: küzdve érted v. bírva téged egyaránt szolgálok neked."12

Küzdelmei napról-napra fokozódnak, de egyre elszántabban ragaszkodik Jézushoz, egyre közelebb akar kerülni hozzá. Több bejegyzésében ezt a vágyat önti szavakba: „Édes Jegyesem! Akarok készülni; a te szereteted, a te buzgalmad edényének lenni készülök, hogy Te bennem hajlékodra, nyugalmad helyére ismerj s találj! Mindenem erre irányul: célom az Úr szolgájává lennem."13 14 „Én egészen a jó Jézusnak áldozom föl életemet, halálomat; egészen rendelkezésére állok. Mit adhatnék az isteni kisdednek? O, Jézusom, tied akarok lenni!"1,1

Számos bejegyzésben olvashatunk az égető vágyról: belépni Jézus Társaságába! 1879-ben kelt írásából megtudhatjuk, mennyire áthatja őt az ignáci szellemiség, az athleta Christi gondolata: „Jézus katonája lettem. Szívem lelkesül követésére: hősi lelkűiét, tettre buzduló alattvalói hűség késztet e lépésre. Jézussal fogok harcolni, ha magamat legyőzöm, megtagadom, ha a világot,

9 SZABÓ 2007. 34-35.

10 Idézi SZABÓ 2007. 39.

11 Szeminaristaként Rómában eltöltött éveiről lásd: BARLAY 1999. 32-36.; SZABÓ 2007. 37-55. A Római Iskola befolyásáról: Szabó Ferenc: Prohászka eszmevilágának kialakulása. In: Prohászka Ottokár időszerűsége. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 2006.19-33.

12 Idézi Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka, az alkotó. Székesfehérvár, 2000.46. és SZABÓ 2007. 51.

13 Naplójegyzetek 1,21. -1878. július 7.

14 Naplójegyzetek 1, 37. -1879. február 2.

222

Prohószka-tanulmányok, 2009-2012