Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
LELKISÉG - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és Szent Ignác lelkigyakorlatai. A jezsuita neveltetés befolyása Prohászka lelkiségére
Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS SZENT IGNÁC LELKIGYAKORLATAI tásánok megértéséhez. [...] Azon vesszük magunkat észre, hogy meg vagyunk láncolva szokások és divat, életmód és hagyományok által, csakúgy mint pogány egyházpolitika által. [...] Tisztelet-becsület a jeles falusi papoknak. [...] De a szegény papoktól eltekintve, a modern gondolkozó méltán megzavarodhat a gazdag, s gazdagságukat nem mindig helyesen használó, jól élő egyháziakon, s keresi az evangéliumot. [...] A botránkozó ezt mondja: Várom az új embereket, kik az evangélium szerint élnek a szegénység és az alázat szellemében.. ,"41 Később, a III. tanulmányban a Két zászlóról hosszan elmélkedve42 hangsúlyozza Szent Ignác pszichológiáját, újra csak az alázatot és a szegénységet hangsúlyozza a Krisztus-követőknek: ez jellemezte Jézus egész életét a betlehemi barlangtól a Golgotáig. „Üssük föl az evangéliumot másutt; a 'két zászlóról' szóló meditáció mindenütt érvényesül: a léleknek fölséges egyszerűsége az önzés két lárvájával: a gazdagságra s a hiú dicsőségre való törekvéssel szemben."43 Végül a IV. tanulmányban a nagylelkűség után ismét csak a „szívbeli alázatot” jelöli meg mint a lelkigyakorlatok második vonását44. Ezután következik a vágyódás a Szentlélek ajándékai után, amelyeket kérni kell. „A Szentlélek végez mindent a lelki életben első sorban, megelőzve, mozgatva, amit a Szentírás így fejez ki: ille testimonium perhibebit de me;45 azt a nagy tanúságtételt, hogy Krisztus az igazság, s az ember a sötétség, - hogy krisztus a szentség, s a világ az erkölcsi és szellemi romlás,- hogy a lélek élet, s a test az halál, - ezt mind O, a Szentlélek fogja végezni. S ti mit fogtok tehetni? Tőle függve, általa vezettetve és éltetve fogtok csak az igazság, a szentség, az élet inspirációival eltelni: 'és ti is tanúságot tesztek rólam."46 Prohászka Ottokár hét évig Rómában a jezsuiták vezetésével behatolt a Szent Ignác-i lelkigyakorlatok szellemébe. Itthon maga az ignáci módszerrel végzi lelkigyakorlatait, ebbe a szellembe vezeti be a papokat, illetve az esztergomi szeminárium növendékeit. A szemináriumi punktákból, elmélkedési pontokból születnek meg az Elmélkedések az Evangéliumról kötetei. A spirituális, majd a fehérvári püspök állandóan az evangéliumról elmélkedett, „lángoló szívvel" tettekre váltotta az evangéliumot, ezért tudott másokat is írásaival, beszédeivel, lelkigyakorlatos elmélkedéseivel másokat is bevezetni Jézus misztériumaiba. Megvalósította, amit 1877- ben naplójegyzetei élére mottóul írt fel: 41 ÖM 8, 275-276. 42 ÖM 8,291-308. 43 ÖM 8, 307. 44 ÖM 8, 312-313. 45 Ő tanúságot tesz rólam - latin. Vö.: Jn 15,26-27. 46 ÖM 8, 314. 216 Prohószka-tanulmányok, 2009-2012
