Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Horváth László: Lelkigyakorlat és közéleti szereplés. Prohászka Ottokár és a pécsi egyházmegye kapcsolata
Horváth László: LELKIGYAKORLAT ÉS KÖZÉLETI SZEREPLÉS lágban zajló nagy tiszteletlenség egyik forrásaként nevezi meg a sajtót és az irodalmat: „tudom, hogy nagyon sokat vét az irodalom, meg a sajtó, ez a piszokfészek."55 Azt gondolja, hogy a kereszténység gyógyír lehet a tiszteletlenség ellen, mint egyfajta erkölcsi útmutatás. A cél mindenki számára, hogy „krisztusi szempontból való szép ember"56 legyen. Prohászka harmadik beszédében, 1927. március 23-án a lélek témakörét bontogatta tovább. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tudományos és kulturális műveltség mellett a vallásosság is az ember életének a része kell, hogy legyen. Nem azt tartotta lényegesnek, hogy valaki betűről betűre ismerje meg vallását, hanem hogy átéléssel viszonyuljon hozzá. Kijelentette hallgatóinak: ne féljenek, „ha nem is tudják a kapitalizmus nyakát kitekerni, ha nem is tudják a munkáskérdést megoldani,"57 - hittel és szociális érzékkel felvértezve értékes emberré válhatnak, és ettől lesz más a világ. A fiatalokat azokhoz a velencei fenyőfákhoz hasonlítja, amelyek a vízben kő keménységűvé váltak, így lehet rájuk építkezni, lehet bennük hinni. Kiemelte a törvények betartásának fontosságát. „Képzeljétek el, ha Magyarországon minden ember szeretné a törvényt, milyen magas kultúra volna ez! Ha a pécsi egyetemen minden ifjú és leány szeretné a törvényt, micsoda nagy hatalmas empórium volna Pécs - és benne a pécsi egyetem - ebben a mi mostani erkölcsi, szellemi kultúránkban."58 A törvényeket nemcsak betartani kell, hanem hinni is kell bennük, hogy meg tudjuk tartani őket. Példának felhozza Prohászka a hatodik parancsot: azt is meg lehet tartani - tapasztalata hogy lehetséges. Az ifjúságot figyelmeztette, hogy e téren „veszélyek mindenünnen fenyegetik". Érdekes, hogy Prohászka a nemek különbségét „rámenősségben" miként látta: „Hogy a nőkben nagyobb az ösztön, az mindegy, csak egyféle morális van."59 Konklúziója a beszéd végén, hogy a lélek „felszabadítása" nehéz feladat és erős akarattal lehetséges csak, de „jellemes becsületességgel"sikerülhet a hallgatóság számára. Másnap, 1927. március 24-én tartotta meg negyedik beszédét. Hasonlatai, metaforái egy-egy téma körbejárásánál nagyon érzékletesek. Ismét vissza-visszatért egy-egy már tárgyalt ponthoz, és színesebbé tette képeivel, példáival. A könnyebb érthetőség, megjegyezhetőség és nyomatékosítás végett aktuális híreket, tényeket is beleszőtt beszédébe. Felhívta a 55 PROHÁSZKA 1927. 27. 56 PROHÁSZKA 1927. 28. 57 PROHÁSZKA 1927. 31. 58 PROHÁSZKA 1927. 34. 59 PROHÁSZKA 1927. 40. 202 Prohószka-tanulmónyok, 2009-2012
