Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Horváth László: Lelkigyakorlat és közéleti szereplés. Prohászka Ottokár és a pécsi egyházmegye kapcsolata

Horváth László: LELKIGYAKORLAT ÉS KÖZÉLETI SZEREPLÉS emberiség történelmében mindig voltak tévedések, és az egyház is téved­het. Több szakosztályi ülésen a fehérvári püspök nem szólalt fel. A nagy­gyűlés során kibontakozó Sajtóegyesülethez való kötődése miatt számí­tani lehetett volna aktivitására sajtószakosztály ülésén, csakhogy utóbbi határozott világnézetéből fakadó politikai állásfoglalása nem volt a „sza­bad tanítás" szervezetébe illeszthető. Annak célja ugyanis éppen az volt, hogy az mindenféle politikai vonatkozást kizárjon. A záró ülésre október 6-án délelőtt 9 órakor került sor a Nemzeti Kaszinó dísztermében több mint ezer résztvevővel. Prohászka Ottokár és Zichy Gyula A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKÉRT 1923. február 18-án elhunyt Várndy Lipót Árpád kalocsai érsek. Meg­indult a találgatás, hogy ki fogja betölteni az esztergomi prímás utá­ni legmagasabb egyházi tisztséget. Lorenzo Schioppa nuncius szerint er­re a tisztségre először Prohászka Ottokár neve merült fel.35 (A nuncius úgy tűntette fel, mintha a székesfehérvári püspök legitimizmusa mi­att törekedne érseki babérokra; valójában Prohászka Horthy Miklós mel­lé állt a királypuccsok idején, s a szabad királyválasztók táborát erősítet­te.) Prohászka személyét a Vatikán indexre kerülése miatt utasította el. Különösen Csiszárik János36 és Somssich József37 hangsúlyozták, hogy Pro­hászka persona non grata a Szentszék számára. Horthy és Csernoch János hercegprímás is a székesfehérvári püspök mellett állt ki; a püspöki karból azonban többen ellene érveltek. Prohászka Ottokár mellett kezdetben két név merült fel a kalocsai ér­seki szék betöltésére: Batthyány Vilmos nyitrai és Glattfelder Gyula Csaná­di püspöké. Battyhyány azonban nem formálhatott jogot arra, hogy új stallum birtokosa legyen, mert lemondott nyitrai püspöki címéről és Ma­gyarországra települt át. Hasonló okokból ejtették Glattfelder nevét is, bár ő a Szentszék engedélyével költözött Temesvárról Szegedre. Ezek után merült fel Zichy Gyula neve, aki viszont nem szívesen vált volna meg pécsi egyházmegyéjétől. Bethlen István miniszterelnök elkép­35 Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Budapest, 1997. 54. 36 Csiszárik János (1860-1936) kassai egyházmegyés pap, 1911-től veszprémi kanonok. 1920-tól külügyi szolgálatban, a Monarchia szentszéki nagykövetének utolsó kánonjogi tanácsosa. 37 Saárdi gróf Sommsich József (1864-1941) diplomata, 1919-20-ban külügyminiszter, majd 1924 őszéig vatikáni követ. 198 Prohószka-tanulmányok, 2009-2012

Next

/
Thumbnails
Contents