Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Horváth László: Lelkigyakorlat és közéleti szereplés. Prohászka Ottokár és a pécsi egyházmegye kapcsolata
Horváth László: LELKIGYAKORLAT ÉS KÖZÉLETI SZEREPLÉS a kérdésben. Zichy a Líceum Alapítvány nyomdáját megvette és Püspöki Nyomda néven működtette tovább. 1911-ben pedig saját napilapot is indított Dunántúl címmel, mely 1944. november 26-áig került kiadásra. Az újság célját így fogalmazta meg: „A vallástalan és erkölcstelen sajtó napról-napra fokozódó túlkapásaival szemben nem maradhatunk tétlen mi, dunántúli katolikusok sem, s hogy az ellentábor küzdelmét lehetetlenné tegyük egy független, szókimondó, tisztességes hangú, jól értesült és bő tartalmú katolikus újságra van szükségünk, mely mindig nyomban megcáfolja azokat a hazug és irányzatos állításokat, gúnyokat, ferdítéseket és szenzációt hajhászó cikkeket, melyeknek egyetlen célja a katolikusok letörése."* Zichy Gyula kívánságának eleget is tett a napilap, amely alakulása után valóban nem csak a város, hanem az egész régió katolikus lakosságát tájékoztatta. Függetlenül politikai hovatartozástól, védelmezte a katolikus vallást, és olyan hazafias érzést táplált, amely még a szerb megszállást4 5 is átvészelte. Megfigyelhető, hogy gróf Zichy Gyula a katolikus sajtó támogatásának kérdésében írt körlevelének stílusa mennyire hasonlít indulataiban Prohászka Ottokáréhoz: „Avagy tán nem látjuk, hogy az ellenséges vagy közömbös sajtó szinte csorbítatlan erővel és hatalommal tör még most is hitünk, szent egyházunk, tulajdonunk, becsületünk, sőt még mocsoktalan hazafiságunk ellen is? Nincs oly kincsünk s oly szent eszményünk, melyet a gúny, a gyalázat, a rágalom és a piszkolódás nemtelennél nemtelenebb fegyverével ki ne kezdenék és le ne járatnának. Nincs elv és tekintély, melyet kíméletlen, konok támadással megingatni, aláásni meg ne kísérelnék. Nincs rend és hatóság, melyet öntelt, cinikus fölénnyel felforgatni ne törekednének. Megdöbben az ember lelke, ha azt a rombolást, azt a minden szépnek, jónak és nemesnek ellentmondó s minden üdvöst legázoló irányzatot látja, melyet a mai nap rossz sajtója követ."6 Zichy püspök eltökélt volt a közoktatás színvonalának emelésében is. E célból szerette volna visszatelepíteni a jezsuita rendet Pécsre. Mindezt úgy képzelte el, hogy egy gimnáziumot építtet számukra internátussal. Már 1908 folyamán százezer koronát tett félre egy e célra létrehozott alapba, azonban a jezsuiták nem akarták teljesíteni kérését. A püspök végül X. Pius pápához fordult támogatásért. Ennek nyomán 1912-től kezdődött meg az első évfolyamon az oktatás. Az új iskola épülete 1915-re készült el, de pár év múlva ki is kellett egészíteni egy új épületszárnnyal. 4 PÉCS 2008.171. 5 1921. augusztus 14-én Pécsen kikiáltották a Baranya-Bajai Szerb - Magyar Köztársaságot, Jugoszlávia védnökségével. Vö.: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2001.149. 6 Részlet Zichy Gyula püspöknek a katolikus sajtó támogatására kiadott körleveléből (1909. október 4.) In: PÉCS 2008.172. 188 Prohószka-tanulmányok, 2009-2012
