Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár a komáromi és a pozsonyi katolikus nagygyűlésen
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR A KOMÁROMI ÉS A POZSONYI KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEN A kereszténység diadalra juttatásának esélyét pedig a társadalmi tömörülésben vélte megtalálni. Azt javasolta, hogy minden településen alakítsanak „keresztény szellemű" egyleteket, társulatokat, szövetkezeteket, katolikus köröket, munkás-egyesületeket és parasztegyleteket. Úgy képzelte, hogy az egyesületek mozgalmakat indítanak olyan törvények alkotására, amelyek védik a földbirtokot és a parasztokat, kiegyenlítik az ellentétes gazdasági érdekeket, takarékosságra nevelik a népet, kiirtják az uzsorát, egészséges hitelviszonyokat teremtenek. Figyelme néhány egészen apró részletkérdésre is kiterjedt: javasolta például, hogy az egyletek kötelezzék magukat „a marhavásárlások és uzsora körül támadó porokét az egylet költségén lebonyolítani", ha az érintett tag bizonyíthatóan igazságtalanságot szenvedett el. Beszédének legújszerűbb részét a befejezésre tartogatta, amelyben a katolikus politikai szervezkedés megindításának, és ezzel a közjogi törésvonalon - az 1867-es kiegyezést elfogadó és elutasító erők közötti versengésen - alapuló magyar pártrendszer meghaladásának a lehetőségét is felvetette: „lépjünk annak a józan politikának terére, mely munkánkat, gazdaságunkat, iparunkat, megélhetésünket, tisztességes családi életünket mozdítja elő, célszerű, gyakorlati egyesületek által. Ezekből a keresztény elvű paraszt-egyletekből, iparos és munkás-szövetkezetekből, kath. körökből lesz azután egy nagy keresztény néppárt, mely nem fog hónapszámra beszédeket tartani, oly holdba való dolgokról, melyekről eldisputálni ebéd után pipaszónál csak megjárja, de 3000 ft képviselői fizetés sok érte; hanem amely felfogja a nép égető szükségeit"P Prohászka tehát a párt alapításának felvetésével igen merész javaslatot tett, amely azonban bizonyosan nem kizárólag a saját kezdeményezése volt, és nem állhatott ellentétben a gyűlést vezető Esterházy gróf elképzeléseivel sem. Bár Komáromban nem dokumentálták, de nagyon valószínű, hogy a szónokoknak már jóval a gyűlés előtt be kellett mutatniuk a szervezőbizottságnak beszédeik szövegét - az előző helyszínen, Sopronban ez egészen biztosan megtörtént.33 34 Ráadásul Esterházy gróf biztosan nem járult volna hozzá a nagygyűlési beszédek kinyomtatásának költségeihez,35 ha ellenezte volna azok tartalmát. A Prohászka által felvázolt program, amely a katolikus erkölcsiség megerősítését, a társadalmi szervezkedést, majd a politikai párt megalakítását javasolta, azt a sémát tartalmazta, amely általában jellemző volt az európai országok 33 KOMÁROM 38-40. 34 Sopron. In: Religio, LII. évf. I. fé. 8. (1893. január 28.) 63. 35 Vö.: KOMÁROM. A borító felirata szerint a tízezer példány kinyomtatását a gróf nagylelkűsége tette lehetővé. 122 Prohószka-tanulmányok, 2009-2012
