Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár a komáromi és a pozsonyi katolikus nagygyűlésen
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR A KOMÁROMI ÉS A POZSONYI KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEN csak a kétséget kizáróan hiteles szövegeket akarta kiadni, nem pedig „a gyorsírók műveit". Munkája ezért kizárólag az eredeti szerzői kéziratokat, a hiteles gyorsírói feljegyzéseket, valamint a szerző által javított, átnézett helyszíni feljegyzések szövegét közölte.2 Prohászka beszédei azonban szerencsére hozzáférhetőek a nagygyűlések egykorú hivatalos kiadványaiban.3 Mivel ezek a szervezők kiadásában jelentek meg, azzal a kifejezett céllal, hogy az eseményekről az egész ország katolikus közvéleménye tudomást szerezhessen,4 ezért joggal tarthatjuk a kiadványokat hiteles forrásnak. Segítségükkel elemezhető az, hogy Prohászka milyen célkitűzéseket fogalmazott meg a kor katolikusai számára Komáromban és Pozsonyban. Mivel a korai nagygyűlések nem tartoznak a katolikus egyháztörténet jól dokumentált fejezetei közé, ezért a tanulmányban arra törekszem, hogy röviden bemutassam ezeknek a sajátos eseményeknek a legfőbb jellegzetességeit is, megrajzolva Prohászka fellépésének hátterét, hiszen beszédeinek megértéséhez szükséges ismerni az elhangzás körülményeit. A NAGYGYŰLÉSEK FORGATÓKÖNYVE Az első katolikus nagygyűlést Sopronban tartották 1893. február 20- án, amelyet áprilisban a komáromi és novemberben a szabadkai gyűlés követett. 1894 májusában Zsolnán, júniusban Nagytapolcsányban és Pozsonyban, novemberben pedig Székesfehérvárott tartottak nagygyűlést. A szervezést általában klerikusok egy csoportja, egy esperesi kerület vagy egy egyházi egyesület vette kezébe. A munkálatok a helyi katolikus közösség mobilizálását, az esemény beharangozását is szolgálták. A szervezők közügyként kezelték munkájukat: a fejleményeket gondosan dokumentálták a helyi sajtóban, hírt adtak az állami hatóságokkal való összeütközéseikről, a hivatali packázásokról, hogy ezzel is növeljék a gyűlés iránti érdeklődést. Előfordulhatott, hogy a költségek előteremtésére gyűjtést indítottak, vagy tiltakozó beadványok aláírására szólították fel a hívőket. A helyszín és az időpont kiválasztása után - ez a hatósági engedélyeztetés kényszere miatt hosszadalmas folyamat is lehetett - meg2 Schütz Antal: Bevezetés. In: ÖM, 13. V-VI. - A problémáról lásd még kötetünkben Fazekas Csaba írását. A szerk. 3 Ezúton is köszönöm Mózessy Gergelynek és Lakatos Andornak a források felkutatásához nyújtott segítségét. 4 A komáromi kath. nagygyűlés, h. n., é. n. 43. A nagygyűlés határozatban mondta ki, hogy a beszédeket az ország minden plébánosának meg kell küldeni. Prohószka-tanulmónyok, 2009-2012 115
