Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Jancsó Árpád - Jambrik Tímea - Mózessy Gergely: Prohászka más élclapokban
Jancsó Árpád - Jambrik Tímea - Mózessy Gergely: PROHÁSZKA MÁS ÉLCIAPOKBAN S végül egészen tömören reagál - „Róma beszélt s Prohászka elhallgatott."13 - arra a közvéleményben megjelenő félelemre, hogy vajon megakasztja-e ez az esemény Prohászka működését. Kakas Márton A Kakas Márton14 1894-től kezdett megjelenni a Budapesti Hírlap mellékleteként. A lap alapítója és első szerkesztője Rákosi Viktor volt. Rákosi eredetileg a Pesti Hírlap munkatársa volt, azonban onnan kilépve megalapította a Budapesti Hírlapot, mely már névválasztásában is rivalizálni kívánt előbbi újságával. A Pesti Hírlap az első modern, nagyvárosi-polgári lapnak tekinthető Magyarországon. A kiadó Légárdy-testvérek számára világossá vált, hogy ez az olvasóközönség nem teljesen ellenzéki, s üzleti érdekből egy nem tisztán kormányellenes napilap működtetésében volt érdekelt. 1881-ben ezért alapította meg Rákosi Viktor a Budapesti Hírlapot, amely egy másik társadalmi réteg, a hivatalnok, értelmiségi, iparos, alapvetően kispolgári olvasóközönséget célozta meg, vagyis világnézete kissé balra tolódott. A vizsgált élclapok közül - a Borsszem Jankó után - a Kakas Márton foglalta magában, laptársaihoz képest a legtágabb szellemi horizontot. A műfaj kimerülésének egyik jele, az állandó a karakterek csökkenése volt. Ehelyett antiszemita viccek, inkább a pesti humornak megfelelő jellegzetes párbeszédek és „aranyköpések" vannak benne. Több a laza, könnyed kép, s nyitott nem csak a politikára, hanem a hétköznapi élet visszatetsző dolgaira is. Ennek egyik jele, hogy Prohászka nem csak az index idején tűnik föl benne, hanem 1910 októberében is, az éppen aktuális Katolikus Nagygyűlés kapcsán reflektál rá a lap egy kép erejéig.15 (Prohászka ekkor már nagyhírű szónok.) Egy képet közölnek, amin különböző társadalmi csoportokat képviselő emberek (egyszerű hivatalnok, vidéki paraszt, fiatal lány, bárgyú és ravasz arcú egyháziak) fordulnak a képet néző irányába, és nagy megelégedéssel tapsolnak. A kép alatti aláírás: „Prohászka püspök beszél."16 [1. kép] A lap 1911. június 18-i számában egy vers és egy kép erejéig foglalkozik az index-üggyel.17 A vers alaptónusa az amúgy is meglévő politikai 13 Mátyás Diák, 1911. június 18. 3. 14 „Kakas Márton" eredetileg Jókai Mór álneve volt, s az 1860-as években a politikai közéletről írott szatirikus költeményeit közölte e név alatt. 15 A képet lásd a függelékben. 16 Kakas Márton, 1910. november 20. 2. 17 Kakas Márton, 1911. június 18.2. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 107
