Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Orvos Levente: Prohászka Ottokár és Bangha Béla egyházképe
Orvos Levente: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS BANGHA BÉLA EGYHÁZKÉPE felsőbbségét általában is alábecsülni. [...] Pedig ő maga is rengeteget érvelt életében s hitvédelmi könyveket írt, amelyekben bizony csak a forma költői, a tartalom s az átütő erő szigorúan logikai. "45 A továbbiakban megpróbálja megérteni a püspök gondolkodásának mozgatórugóit: „Érdekes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy Prohászkának befelé sem voltak intellektuális problémái; nem az az apologéta volt, aki önlelke kételyeinek háborgásán tanulta ki az érvek bizonyító erejét. O alázatosan, egyszerűen hisz, mint aki meg sem érti, hogyan lehet vaj laki hitetlen vagy kételkedő. [... Prohászka] nem annyira a «tant» igyekszik új\ ra s az újkor szellemi igényeinek megfelelően megírni, mint inkább az élményt. \ ; Nem hibáztatni való program, szó sincs róla, de nincs is némi egyoldalúság nél- ■ I kül. Dehát ő ebben látta misszióját s hogy ezt a misszióját tüneményesen, példát- I lan eredménnyel teljesítette, erről beszél a működése nyomában fellendült hitélet, j I a hit növekvő megbecsülése, valamint az a rajongó szeretet, amellyel azok az ezrek I és tízezrek övezik emlékét, akik valaha a közelébe férhettek."46 Ezekből a kritikákból látható, hogy az ízig-vérig Róma hű jezsuita nem I sokat törődik Prohászka index-ügyével, aki az ő szemében jottányival I sem lett kevesebb a szentszéki kiigazítás folytán; így is, úgy is ugyanaz j a szellemi nagyság marad számára. Nyilvánvaló konzervativizmusát té- j I védés lenne tehát vaskalapos integrizmusként beállítani, annál is inkább, j mivel értékvilága - ahogy írtuk - nem elvi, hanem sajátosan pragmatikus j j alapokon nyugodott. Mindazonáltal élete vége felé, némi elmozdulás állt be a páter felfogásában. Bizonyosan nála is a „nemes hév"47, a sürgető apostoli szeretet lehe- I tett az oka, mint Prohászkánál, hogy közelebb került azokhoz az újabb I áramlatokhoz, amelyek egyre nagyobb figyelmet szenteltek a dialógus- I nak. Ez kiváltképp két területen jelentkezett - és ebben Prohászka hatása ! J is közrejátszhatott -, mégpedig a szociális kérdés és az egységtörekvés té- \ j makörében. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy itt nemcsak Prohászka j hatásáról volt szó, hiszen a Világhódító kereszténység és a Keresztény unió, i melyben meglehetősen modern gondolatokat találunk, élete két utolsó évében íródott, amikor is Róma már komoly lépéseket tett a megújulás irányban. A hat nyelven beszélő, széles tájékozódású jezsuita modern ! gondolatai ezért csak a mindig is provinciális magyar egyházi életben ! okoztak bizonyos zűrzavart, a szó teljes értelmében nem jelentett változást Bangha korábban tárgyalt fősodrásirányú eszmeiségéhez képest. 45 BBÖM XXIII, 489-490. 46 BBÖM XXIII, 490. 47 BBÖM XXIII, 465. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 77
