Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár sajtószervező tevékenysége
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR SAJTÓSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE it: magyarra fordította az 1879-es üzenetet,11 és ennek szellemében maga is publicisztikai tevékenységet folytatott a Magyar Sión és az Esztergom munkatársaként. Szembeszállt a hazai papság körében a sajtóval kapcsolatban élő idegenkedéssel, és világosan különbséget tett a sajtó mint médium, illetve az általa közvetített, az egyház által kárhoztatott eszmék között. Hangsúlyozta, hogy a hitvédelmi feladatok megoldásához már nem elegendőek a hagyományos módszerek, és a modernitás nyújtotta eszközöket is fel kell használni: „nekünk is a nyilvánosság terére kell állítani az új gondolatok bűvös keretében a magunk igazát" - írta 1903-ban.11 12 Prohászka bizalmatlanul szemlélte az általa is frivolnak, erkölcstelennek tartott tömegsajtó működését, ezért új, szilárd morális alapokon álló j orgánumok szükségességét hangoztatta, amelyet a hívő közönségnek erkölcsi kötelessége támogatásban részesíteni.13 A katolikus vezetésű sajtóban ezzel szemben egyenesen olyan eszközt látott, amely segíthet abban, hogy társadalmi téren oldja az egyház konzervativizmusát, és hozzájárulhat a belső fejlődéshez: „az elszigetelődés érelmeszesedés s a végnek kezdete volna, de éppen a sajtó lesz az elszigetelődés ellenszere, mert az eszközli a kapcsolatot a hit világa s a modern világ forgataga között,"14 A sajtót a népnevelésre, a kultúra tömeges terjesztésére alkalmas eszközként írta le. Ehhez azonban bizonyos feltételek teljesülését látta szükségesnek, így egyrészt olyan újságírói munkát, amely a mindennapokban { is érvényesíti a katolicizmus szellemét;15 illetve - ahogyan az 1895 élőt- j ti korszak egyetlen országos katolikus napilapja, a valóban rendkívül elavult Magyar Állam felett gyakorolt határozott kritikájából kiderül - a katolikus sajtó versenyképességét, szakmai minőségének javítását.16 Ezeknek a kérdéseknek a megoldására jött létre 1896-ban a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete, amelynek munkájában Prohászka a kezdetektől aktív szerepet játszott. 1903-ban a szervezet választmányának tagja lett, majd 1906. március 25-én megválasztották az egyesület elnökévé.17 Az egyesület a szakmai problémák tárgyalása mellett nagy hangsúlyt fektetett a katolikus újságírók csoporttudatának és az egyház iránti szo-11 [XIII. Leó]: Beszéd, melyben a kath. hírlapírókat a sz. szék jogainak védelmére buzdítja. Ingenti i sane laetitia. 1879. február 22. In: Szentséges atyánknak, X1U. Leó pápának beszédei és levelei. Ford. Prohászka Ottokár. Budapest, 1891. 49-55. 12 Prohászka Ottokár: A sajtó feladata a modern harcban. In: ÖM 22,51. 13 Prohászka Ottokár: A sajtó feladata a modern harcban. In: ÖM 22,51-53. 14 Prohászka Ottokár: Sajtóvasárnapra. In: ÖM 21, 287. 15 Prohászka Ottokár: A sajtó irányítása. In: ÖM 21, 27. 16 Prohászka Ottokár: Magyar Állam. In: ÖM 21,25. 17 Országos Pázmány Egyesület, IV évf. (1903) 1. sz. 12. 48 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
