Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár és a „nagy háború"
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A „NAGY HÁBORÚ” tapadj, hitedben meg ne inogj, reményedben meg ne tántorodjál, megnyugvásodat el ne veszítsd, és Istent mindig nagy kincsnek tartsd. "40 Emellett szüntelenül figyelmeztetett a túlvilágra; az emberi élet végső céljára vonatkozó katolikus tanításra, mely szerint a halál nem a legvégső sorsa a léleknek. Érdekes az a kép, melyben a hősök önfeláldozását állította szembe a gyászolók „önzésével", az elengedni nem tudás képességével. Arra figyelmeztetett, hogy elveszített szeretteikhez fel kell nőniük a gyászolóknak. Ez a méltó hozzájuk, mert: „A hősben a lélek, a siratóban a de- j presszió, tehát a lelketlenség dolgozik. "41 Gyakorlati megközelítés: az új világ építője Schütz Antal így fogalmazott: Prohászka „élő hitből táplálkozó optimizmu- \ ; sa az első megrendülés után a világháború káoszából egy értékesebb jövő kozmoj szának körvonalait sejtette ki".42 A püspök valóban megdöbbentően korán i megkezdte egy a háború után felépítendő új kultúra számára a tapaszta- j I latok leszűrését. Többször is felhívta a figyelmet, hogy egy új rend csak ; j a háborúban megszületett etikai értékekre - szolidaritásra, szeretetre, kő- j zösségtudatra, önfeláldozás készségére - lesz felépíthető. 1915-ben - amikor a béke még messze volt - már azokra a szociális ve- j I szélyekre hívta fel a figyelmet történeti tapasztalatokra hivatkozva, ame- | lyeket a háború utáni ipari konjunktúra eredményezhet. „A háború után az ipari föllendülés a lakosságot a nagy ipartelepekre, a nagy városokba készteti; ez a I fellendülés azonban megindítja a telekspekulációt is s fölhajtja az építési telkeknek [ ! s ezzel egyszersmind a lakásbéreknek is az árát, s a beözönlő nép nyomorult bérka- \ szárnyákba szorul össze az uzsora javára, de erkölcseinek s egészségének s a nép- j ; élet erejének kimondhatatlan kárára. "43 Az események előtt járva, 1918 januárjában pásztorlevelében nemcsak felmérte a világháború lelki és erkölcsi rombolását - hanem már a jövőt is vázolta. Prófétikus megállapítása: „elkeseredetten fogják kritizálni a fönnálló \ intézményeket". Jól tudta, hogy ezek között az Egyházat is - ezért már ekkor síkra szállt azért, hogy egy eljövendő berendezkedésben az egyházat ne zárják ki se az államból, se az iskolából. Konkrét feladatokat is ad: öszszefogást hirdetett, hogy a háború utáni ember- és munkaerőhiányban az ipari és mezőgazdasági növekedés megindulhasson; figyelmeztetett a ha-40 Prohászka Ottokár: Uram, én kitartok melletted. In: PROHÁSZKA 1915: 146-147. 41 Prohászka Ottokár: Világosság és vigasz. In: PROHÁSZKA 1915:49. 42 Schütz Antal: Prohászka pályája. In: ÖM 10,94. 43 Prohászka Ottokár: A világháború és az egyháziak feladatai. In: ÖM 10,131. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 41
