Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
FÜGGELÉK - A Prohászka Imaszövetség
FÜGGELÉK legitimációt akarnak nyerni azzal, hogy Prohászka Ottokárt zászlajukra tűzik. A zászló eredendően nem autonóm művészeti műfaj, mint arra az utóbbi időben élénkülő tendenciák mutatnak, s amiről Prohászka püspök kapcsán örömmel és büszkén emlékezhetünk meg. A zászló egy közösség identitásának kifejező szimbóluma. A rajta látható színek és formák, valamint azok kombinációja és megjelenítése a címerekhez hasonlóan kö] tött. Itt elsősorban a nemzeti lobogókra, egyesületek, társulatok zászlói- 1 ra gondolok. Egy zászló készítésekor a megrendelő közösség törekszik rá, hogy a legjobb minőségű anyagokból, a lehető legmagasabb színvonalon alakítsák ki azt. A zászló a hovatartozás és a birtoklás szimbóluma is. Egyj egy új földrészre, hegycsúcsra, távoli lakatlan tájra eljutva a felfedező első | dolga, hogy kitűzze hazája zászlaját. A vízi-, légi- és szárazföldi járművek, sőt az űrrepülők a mai napig országuk zászlaja alapján azonosíthatóak. De nem csak identitási jelkép, hanem mérete miatt útmutató szimbólum I is. A katonaság a magasba emelt zászló alatt vonul hadba: ha a zászló el- j tűnik a csatában, a had támpont nélkül marad és szétszéled. A háborús hősök életüket áldozták a zászlajukért. A legnagyobbakat nemzeti színű I zászlóba takarva helyezik örök nyugalomra. Az elnyomó diktatúrák a ha- j I talom megszerzése után jelképüket azonnal a leigázott ország zászlajára j I teszik. Az 1956-os forradalom és szabadságharc jelképe, mely a világon j mindenhol elismerést és tiszteletet vált ki, az oktrojált címertől megszaba- ! j dított, szabadság szimbólumává nemesült lyukas zászló. Az utóbbi évtizedekben a kortárs iparművészek között indult törekvés j ! létjogosultsága a zászló autonóm művészeti médiummá nemesítésért mé- i lyen, a szimbólumok világában gyökerezik. Jól használva határtalan művészeti lehetőségeket rejt magában az új műfaj. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott évekkel ezelőtt és magas elismeréseket vívott ki magának j Páger Bernadett textiltervező iparművész. A székesfehérvári lakosság szá- | i mára nem ismeretlen munkássága, hiszen minden évben a közelgő nyarat a virágzó fák, a melegedő nappalok és éjszakák, a csicsergő madarak és a csinosodó lányok mellett a Kortárs Művészeti fesztivál idején az ő zászlóival is felékesített Fő utca jelzi. Zászlóinak vidám tavaszi, nyári motívumai és színei már elengedhetetlen részei a város életének. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, Prohászka Ottokár 5. utóda a boldogemlékű főpásztor születésének 150. évfordulójának évében alapította a Prohászka Imaszövetséget. Az Imaszövetség tagjai vállalják, hogy naponta imádkoznak papi hivatásokért és szent életű papokért, hetente szentségimádást végeznek és Szentírást olvasnak ugyanilyen Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 195
