Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és Antonio Rosmini
Megjegyzem: Prohászka ismerte Rosmini „Öt seb"-ét, hivatkozik is rá; a „sebeket" a társadalomra alkalmazza, amikor a magyar társadalmi-politikai helyzetet jellemzi.13 Lényeges párhuzam: mindketten párbeszédet kezdtek a keresztény hit és kultúra különböző területei között; a hit és az ész harmóniáját keresték. (Ezt hangsúlyozta Rosmininél a Ratzinger bíboros által ihletett Fides et ratio kezdetű körlevél.14) Mindkét pap engedelmesen alávetette magát a hivatalos egyház, az Index Kongregáció cenzúrájának. Mindketten szent életűek, misztikusok voltak. Ugyanakkor mindketten szociális műveket hoztak létre: a rosminiánusok kongregációja, és a Szociális Missziótársulat (Farkas Edith Prohászka ihletésére hozta létre) erről tanúskodik. Nemeshegyi Pétert idézem: „Prohászka (azonban) nemcsak reformterveiben és szociális követeléseiben hasonlít Rosminihez, hanem abban is, hogy e tervek és követelések az Istenbe merült mélységes, lelki életből születtek és táplálkoztak. Mindketten fiatal koruktól kezdve teljes elszántsággal léptek az istenszolgálat és életszentségre való törekvés útjára. De mindketten csak idővel találták meg a helyes irányt. Rosmini fiatal korában maradi, tradicionalista elveket vallott. Prohászka is, amint Naplójegyzeteiből látjuk, ifjú korában buzgó, de félénk, aggályos és gátlásos kispap volt. Lassan nőtte ki magát a minden szép és jó iránt nyitott, bátor, sasröptű szellemmé."15 Rosmini és Prohászka egyaránt próféta és reformátor volt: a II. Vatikáni Zsinat előfutárai. Mindkettőjüket „rehabilitálta" a II. Vaticanum. Rosmini boldoggá avatásával végleges lett rehabilitációja. Lássuk most ennek folyamatát. ____________Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS ANTONIO ROSMIN1____________ Rosmini boldoggá avatása Beveztőül megjegyzem: Ma már II. János Pál 1983. január 25-én kiadott Divinus perfectionis Magister kezdetű apostoli konstitúciója16 szabályozza a boldoggá és szentté avatást. Rosmini ügyét elősegítette az a tény, hogy már VI. Pál, I. János Pál és II. János Pál is dicsérte a rosminiánusok szentéletű alapítóját, a modern világ (kultúra) felé való nyitottságát, szociális érzékenységét. A boldoggá 13 ÖM 22,299. 14 II. János Pál: Fides et Ratio kezdetű enciklikája a Katolikus Egyház püspökeihez a hit és az ész kapcsolatának természeterői. Budapest, 1999. 15 NEMESHEGYI 1998a: 330. 16 Vö.: Acta Apostolicae Sedis, 75. (1983) 349-355. 172 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009