Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Orvos Levente: A „közéleti kereszténység" eszme tartalma Prohászka Ottokárnál
Orvos Leventer A „KÖZÉLETI KERESZTÉNYSÉG” ESZME TARTALMA... lyos szempontok. Említettük, hogy apostoli tevékenységét is ide kell sorolni, éspedig azért, mert Prohászka programja - miszerint az egyházat, a maga évezredes hagyományával minden fontos kérdésben intenzív összefüggésbe kell hozni a széteséssel fenyegető modern világgal - épp annyira közéleti gondolat, mint szót emelni például a gazdasági téren jelentkező igazságtalanságok ellen. Míg ez utóbbi a krisztusi tanítás fényében inkább az anyagi következménnyel járó visszaéléseket igyekszik megszüntetni, addig az előbbi ugyanezeket az elveket az erkölcsi, kulturális életben juttatja érvényre. Következésképp az átfogó, egysége- I sítő elv mindkét esetben azonos; ez pedig nem más, mint a főparancs, vagyis Isten és a felebarát szeretete. Az 1892-ben közéleti arénába lépett Prohászka évi lelkigyakorlatán az alábbiakat jegyzi föl naplójába: „Éti Uram, szeretlek és szolgállak! semmit sem akarok mást, csak amit te; amit akarsz, úgy legyen! De minél többet tenni, tűrni, dolgozni, fáradni, áldozni, szenvedni. Ez az! ne felejtsd el soha".12 Nem alaptalanul jegyzi meg tehát Barlay, hogy „Prohászka közéleti szereplése a Tabernákulum előtti adorációk ismerete nélkül egyszerűen érthetetlenné és hitelét vesztetté válik."13 A szegény emberek iránti odaadó szeretetére pedig a fiatal germanikusnál találjuk az egyik legszebb példát. 1881. május 15-én két temerini földműves látogatja meg, akik a Szentföldről hazafelé kértek szállást a római kollégiumban. A fiatal Ottokárt megrendíti e két ember lelki tisztasága, egyszerűsége és mély hite, s rajtuk keresztül a „szegény, zaklatott, szorongatott" magyar nép sorsát látja lelki szemei előtt, „...mint tehetek valamit érted, magyar nép?" - fogal- I mazódik meg benne talán legelőször együtt népnevelői illetve szociális I programjának lényege. Szeretnénk tehát hangsúlyozni, hogy Prohászka közéletiségét egységes I egészként kell kezelni, mert ezzel elkerülhetőek azok az aránytéveszté- I sek, amelyek leggyakrabban a politikus püspök bemutatása kapcsán jelentkeztek és jelentkeznek. Vélhetően sok más tényező mellett az egyház politikai szereplésének ilyetén összefüggésből való kiragadása is hozzájárult a hívek közélettől és politikától való elidegenedéséhez.14 A Hittani I Kongregáció közelmúltban kelt dokumentuma,15 A katolikusok részvételéről j és magatartásáról a politikai életben bizonyítja, hogy ez a kérdés jelenleg is megoldatlan. Ezt az aspektust ezért ki kell emelnünk: 12 Naplójegyzetek 1.1892. VIII. 12. 13 Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka, az alkotó. Székesfehérvár, 2000. 231. 14 BBÖM XXX, 176-187. 15 A 2002. november 24-én kelt dokumentum 2003. január 16-i magyar fordítása elérhető: http:// uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=147 - hozzáférés: 2008 október. 16 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
