Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)

KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Orvos Levente: A „közéleti kereszténység" eszme tartalma Prohászka Ottokárnál

Orvos Levente: A „KÖZÉLETI KERESZTÉNYSÉG" ESZME TARTALMA...

utalok rá, hogy az 1875-1882 közötti időszak a német kultúrharc kellős közepére esett, Szent Péter trónján pedig 1878-ban váltotta XIII. Leó IX. Pius pápát. Mindkét tényező fontos Prohászka közéleti gondolatfejlődése szempontjából.

a) A protestantizmus színre lépése óta meglehetős nyomás alatt élő németországi katolikus kisebbség végül túlélte a Bismarck-i egyházüldözést is, ráadásul az egyházellenes intézkedések épp az ellenkező hatást érték

1 el: a német egyház megerősödött, öntudatra ébredt. Ebben a folyamat- \ ban nem kis szerepet játszott a német katolikusok politikai formációja, a Centrum-párt, az pedig, hogy az egyházi életbe történő illetéktelen ál\ lami beavatkozással szemben immár egy politikai párt nyújtott támaszt,

I követendő példát szolgáltatott a következő évtizedekre. A kollégium nö- i ; vendékekre gyakorolt német hatása vitán felül áll - erre máskülönben A i Collegium Germanico-Hungaricumban című Prohászka-műben számos pélj dát találunk3 -, úgyhogy a közéleti tapasztalatokkal rendelkező német jezsuiták példája, éppúgy mint a kispaptársaké, jól kitapintható irányt adott a már akkor is apostoli lelkű magyar papnövendéknek. Schütz Antal írja erről az időszakról: „A hitvalló német püspökök többnyire megfordultak a Germanicum-ban, és tiszteletet parancsoló megjelenésük, példájuk, nem egyszer allokációjuk a nyomasztó élettapasztalatoktól még ki nem kezdett ifjú \ levitákra olyan hatással voltak, mint az ősegyházban a vértanúk az ifjú nemzedékre. Kipirult arccal olvasták a centrum lapjait, lobogó lelkesedéssel vettek részt : lélekben a katolikus nagygyűléseken, rejtett vággyal tekintettek föl a harcos német \

\ püspökökre és papokra. "4 Prohászka elbeszéléséből tudjuk, hogy az intézet hivatalos programjában is helyet kaptak a keresztényszocialista eszmék,

! ugyanis a refektóriumban egyéb művek mellett a „centrumpárti képvise- I lök beszédeinek"5 olvasására is sor került.

b) A hetvenes-nyolcvanas évek szentszéki egyházpolitikájának Pro- j I hászkára gyakorolt hatását a korábbi kutatások sorra hozzák, főként XIII.

Leót nevesítik, „Prohászka kedvenc pápáját"6 - ahogy Szabó Ferenc monográfiájában fogalmaz. Az eddigieket még kiegészíthetnénk azzal, hogy a ; modernizáció már IX. Plusszal elkezdődött, tudniillik ő már „felismerte, hogy az elkerülhetetlen társadalmi fejlődés az apostolkodás új útjainak és eszközeinek alkalmazását teszi szükségessé.'n Pápasága alatt következett be jelentőségteljes elmozdulás a klérus és a világi hívek viszonyában is. Kezdetben

I 3 ÖM 16,158-271.

I 4 ÖM 25, 29.

» 5 ÖM 16,164.

6 Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár élete és műve. Budapest, 2007. 20.

\ ? Mondin, Battista: Pápák enciklopédiája. Budapest, 2001. 608.

14

Prohászka-tanulmányok, 2007-2009