Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szénási Zoltán: Prohászka Ottokár művészetfilozófiája
Szénási Zoltán: PROHÁSZKA OTTOKÁR MŰVÉSZETFILOZÓFIÁJA magyar irodalmában Prohászka szempontjából legfeljebb a korábbi évtizedek konzervatív lírájának erkölcsi értékrendjéhez kötődő papköltők felelhettek volna meg. * * * Prohászka tükrözés-elmélete - úgy tűnhet a művészi alakító tevékenységnek s a művészet befogadásának passzív szerepet tulajdonít. Valójában azonban a művészet mint a világ megismerésének második fo; kozata, ahogy erről Vizek, szemek, lelkek című 1913-as dolgozatában ír, aktív tevékenység, s mint megismerés a megismert dolog létének gyarapodá; sával jár, cselekvésre serkent, melynek következtében az emberben ön- I tudatra jut a végtelen valóság. Az emberi lelkiismeret vagy öntudat en- i I nek révén válik a megismerés harmadik, a korábbi szinteket is beteljesítő j I fokozatává. Lényegében már e felé mutat A diadalmas világnézet egy-egy ; i megállapítása is: „Nincs is művészet, hol a lélek meg nem csillan, ott kiérzi mindenki, hogy ez az, ez az igazi művészet: a lelket sugárzó s a lelket megszerettető [ szépség. "1S Mindez a befogadó részéről egyfajta katartikus hatás kiváltását feltételezi: „E tekintetben tehát - írja - az erkölcsiség valóban alakító, tisztító, finomító munkát végez az érzékiségen, mely munkában részt kellene vennie a művészetnek s az irodalomnak."18 19 20 Máshol a következőket olvashatjuk: „Az a költészet és a művészet föladata, hogy fölemeljen a porból a szabadság, az eszmé- j nyi szép élvezetére.,r2a A művészet katartikus hatására az alábbi példa szolgálhat: „E dómnak [a kölni dómnak - Sz. Z.] fönségében tanulta megismerni \ Reichensperger a kereszténység fönségét, s mikor e dóm ívein elmerengett tekin; tete s alázattal hajolt meg a kőbe vésett, szerencsés eszme előtt, még mélysége- \ sebb alázattal szívta magába a tiszteletet, szeretetet, lelkesülést az emberiségnek I Isten keze által épített intézménye iránt, a »coelestis urbs Jerusalem« s az egyház \ ! iránt.”21 Mindez azt is jelenti, hogy a Tart pour Part irányzatoknak az esztétikai megformálást a művészi alkotás középpontjába állító szemléletével szemben Prohászka a műalkotás tartalmi oldalára, az eszmei, erkölcsi (és erkölcsös) mondanivaló kifejtésére helyezi a hangsúlyt. Másrészt alapkövetelménye az is, hogy az író élete hitelesítse a művekben megfogalmazott eszméket. Ezt illusztrálva örökítette meg egy szegedi festőművész-isme-18 ÓM 5,115. 19 ÓM 5,114. 20 ÓM 20,270. 21 ÖM 12,264. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 147
