Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)

ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Sarnyai Csaba Máté: Prohászka Ottokár és a valláspszichológia megjelenése Magyarországon

anélkül, hogy a kegyelem hatását, vagy egyáltalán létét ehhez fel kellene tételezni.17 18

A filozófus-pszichológus azt is fejtegeti, hogy a vallásos ember tetteinek lelki indíttatását általában és elsődlegesen az isteni kegyelemnek tulajdonítja. Szerinte ugyanakkor ezeket tisztán pszichológiai úton is meg lehet magyarázni. Ezt ő a következőképpen teszi:

1. A lelkűnkben vannak olyan képzetek és eszmék, melyeknek nem tulajdonítunk túlzott jelentőséget, ezek a lélek perifériáin találhatók anélkül, hogy különösebb indulatot váltanának ki.

2. Abban az esetben azonban, ha központi helyzetbe kerülnek, akkor ; gondolattá válnak. Ez úgy történik, hogy „reflexióink s elmélkedés által tudatára ébredünk a fogalmak eszmei tartalmának [...] s kiemeljük őket a feledés s köznapiság lapályából, ezáltal tényleg mintegy mozgató, kedélyt, akaratot indító [

I energiájukat szabadítjuk fel.,ríS Lehetséges az is, hogy az ilyen „erőre kapott"

! gondolatok minden mást a perifériára szorítanak.

Prohászka felteszi a kérdést, hogy mi segítheti elő egy gondolat előlépését a perifériából a központba. Ugyanígy keresi a választ arra is, miért i válik egy-egy gondolat uralkodó eszmévé és miért halványul el ugyanakkor egy másik.

Az első felvetésre a természetfelettit figyelmen kívül hagyó naturalisták ! i úgy válaszolnak, hogy ezek csak idegfolyamatok és tudatalatti pszicholó- I giai történések. Ezzel szemben a hívő valláspszichológus ebben a mozzaj natban a kegyelem lüktetését és Isten lelkének beözönlését látja.

James azt a megállapítást, hogy vannak a tudatalattiban lappangó, j majd előtörő képzetek, a modern pszichológia legfontosabb felfedezésé- j nek tartja. így akarja magyarázni az azonnali megtéréseket is. „Úgy vél- j ; jük - írja -, hogy a különbséget a rögtöni s a lassúbb lefolyású megtérés közt \ nem kell okvetetlenül isteni benyúlásokkal magyarázni, hanem inkább egy bizo; nyos pszichológiai sajátosságra való utalással. "19 Ezek a sajátosságok a tudat- I alatti szférából feltörő eszmék s indíttatások. Érvelése során hivatkozik a hipnotizáltakra, akik a hipnózisban kapott utasítást a kijelölt időpontban végrehajtják, még akkor is, ha már nincsenek öntudatlan állapotban. Ez a hipnózisban kapott utasítás az az indíttatás, ami a tudatalattiban lappangó eszmét egy adott pillanatban, áttörve a korlátot, a tudatos szférába emelte és ezzel egy aktuális cselekvés motivációjává tette.

________Sarnyai Csaba Máté■■ PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A VALLÁSPSZICHOLÓGIA...________

17 Erről részletesebben uott. (JAMES 1902).

18 ÖM 14,220.

19 JAMES 1902. Prohászka német fordítás alapján idézi. ÖM 14,221.

Prohászka-tanulmányok, 2007-2009

137