Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és a Biblia
Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A BIBLIA gyott e punctából hosszabb részeket, hogy az elmélkedés ne legyen túlságosan terjedelmes.35 A szemináriumban természetesen követték a liturgikus évet, a nagy ciklusokat és ünnepeket. Egy-egy ünnepkör jelentését, alaphangulatát (ádvent, karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd) több eszmélődésben közelíti meg, majd többnyire egy-egy evangéliumi vers vagy újszövetségi idézet jelzi az alaptémát, amelyet kifejt. Prohászka legtöbbször kapásból latinul idéz egy-egy szentírási kijelentést, vagy akár nagy egyházi író- í kát. A latint aztán magyarra is fordítja (a világiaknak szánt szövegekben). ! Nem exegetizál, hanem a lelki értelmet megragadva fejti ki aszketikus I gondolatait, teológiai vagy morális meglátásait. Végül mindig imába tor- j J kollik az elmélkedés. Ez néha hosszabb, néha csak egy mondatnyi fohász. } A magyar idézeteket a Káldi-féle szentírásfordításból veszi, megőrizve az : archaikus igeformákat. Ha összehasonlítjuk a punctákat és az Elmélkedések nyomdába szánt kéziratait, a következőket állapíthatjuk meg. A punctákból a jobban kij dolgozottakat változatlanul felhasználta a püspök: kijelölte egy számom- ! I ra ismeretlen személynek, hogy szép kézírásával letisztázza őket.36 A leg- j több ilyen átmásolt szöveget a különálló ünnepeknél találjuk; ezek vagy j exhortációk, vagy beszédek voltak. A kéziratoknak közel fele azonban új. j Mivel Prohászka spórolásból a hozzá intézett levelek vagy meg nem őrizendő iratok hátlapjára írta az új szöveget, a dokumentumok dátumá- | ból megállapíthatjuk, hogy 1906-ban és 1907-ben írta azokat, többnyi] re felhasználva, átdolgozva, javítva a punctákat. Végül voltak még olyan í : puncta-szövegek vagy régebbi lelki feljegyzések, amelyeket kis javítások- | I kai beillesztett az elmélkedések közé. Ilyen pl. egy hosszabb, régebbi kézírással írt eszmélődés (1892-ből?).37 A j természet és a kegyelem kapcsolatáról, harmóniájáról mély teológiai meg- ; j látásokat olvashatunk itt. Ugyanígy az akadémiai székfoglaló „piszkozataiban" is, amelyet a Naplójegyzetek 2. kötetében közzétettem.38 Ezeket a í gondolatait, amelyek Teilhard de Chardin és a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű konstitúciójának39 szellemiségére emlékeztetnek (földi valóságok teológiája), Prohászka felhasználta még egy az Életben megjelent 1911-es cikkében (Modern pünkösd).40 Itt a Szentlélek újjáteremtő erejé-35 Kézirat a Székesfehérvári Prohászka-Gyűjteményben. ' 36 Nagy valószínűséggel titkára, Viszota Alajos készítette a tisztázatokat - szerk. 37 ÖM 7,55-58. 38 Nalójegyzetek 2.1911. VII. 19. 39 Caudium et Spes. In: IIVZST 1975: 446-519. 40 ÖM 19,137-143. Prohászka-tanlilmányok, 2007-2009 125
