Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Orvos Levente: Prohászka hatása Mindszenty bíboros életművére
Orvos Levente: PROHÁSZKA HATÁSA MINDSZENTY BÍBOROS ÉLETMŰVÉRE soviniszta"21 bíboros, „a nép ellensége"22 - következésképp tevékeny hazaszeretete, fokozott érzékenysége a nemzeti sorskérdések iránt általánosan ismert ma is. Ennek elemzésére tehát most nem szükséges kitérnünk. Egységtörekvés Prohászka és Mindszenty ökumenikus irányultsága lenne a másik hangsúlyos párhuzam, amelyre oda kell figyelnünk. Eíogy Prohászka nemcsak elkötelezte magát a keresztény felekezetek közötti kiengeszte- I lődés előmozdítására, de sokat és hatékonyan tett is e cél érdekében, azt különösen Ravasz László református püspök23 illetve Reményik Sándor24 I evangélikus költő méltatásai bizonyítják legékesebben. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy ehhez a viszonylagos közele- j i déshez a Tanácsköztársaság és nyomában Trianon tragédiája teremtet: te meg a kiindulási alapot. Világossá tette ugyanis, hogy a korábban kij békíthetetlennek hitt katolikus-protestáns ellentét eltörpül a nemzet- és : egyházpusztulással fenyegető radikális irányzatok keresztényellenes- I j ségéhez képest. Ezt az argumentumot már használja Prohászka is, ám a J I „Pannonhalma és Debrecen, Esztergom és Eperjes közti" „aranyhidak" víziója, I vagyis „a közös nagy ellenség, a keresztény kultúra megmételyezik, keresztény I magyarságunk sírasózjval]"25 szembeni összefogás égető szükségessége csak j J 1945 után, nem utolsósorban épp Mindszenty törekvéseinek köszönhetően lesz kézzelfogható valósággá. A közös ellenséggel folytatott küzdelem, különösen a prímásnak a ke- | resztény felekezetekhez tartozó hitvallásos iskolák és a kötelező hitok- i tatás megmentésére irányuló harca meghozta az eredményt legalábbis j ökumenikus szempontból. Gondolhatunk arra, hogy a hercegprímás bej szédein, körmenetein nagy számmal jelennek meg protestánsok is, vagy j I hogy a közös célok és üldöztetés példás egységbe kovácsolta a nagy ke- J resztény egyházak hitvalló vezetőit (Mindszenty, Ordass Lajos, Ravasz j László). I Mindezeken túl Mindszenty egyedülálló gesztusaként értékelhető, | hogy 1946. november 30-án Debrecenben, a kálvinista Rómában szenteli püspökké Bánáss Lászlót. Talán Prohászka aranyhídja járt az eszében amikor meghozta egyháztörténelmi jelentőségű döntését. A gesztus min-21 Közi Horváth József: Mindszenty bíboros. München, 1980. 84. 22 KÖZI HORVÁTH 1980: 58. 23 Ravasz László: A Tábor hegy ormán. Budapest, 1928.126-128. 24 Prohászka Ottokár: Modern pünkösd. Szerk. Frenyó Zoltán. Budapest, 2005. 536-537. . 25 ÖM 20,311. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 101
