Pro Domo, 1944. április-június

1944-05-22 [1309]

•.v-t./ A légitámadások tapasztalatai és válaszok az időszerű légoltalmi kérdésekre. /I.folyt./ Amint tehát néha fölöslegesnek látszd riadók vennak, ugy számítani lehet elkésett jelzésekre in. A ha tármenti városok és községei esetében tudnunk kell, hogy a honi légvédelmi jelzőrendszer hatalmas szervezete csak határainkig terjed. A határokon tuln.l nem minden esetben pontos és megfelelően gyors jelentést, igy az ellenséges repülőgépeket csak a saját figyelőőrseink észlelik es jelentik akkor, mJdön azok a határt mar át is léptéié. Ha számításba vesszük azokat R másodpereiket, amit a figyelőorsök jelentése, a jelentés továbbítása és a riasztási parancs kiadása igénybevesz, akkor -bár mint hangsúlyoztuk csak másodpercekről van szí - meg kell értenünk, hogy a hater mentén a magyar légvédelmi jelzőrendszer hibáján kivül ísnóha elkésik a riaíZíSltás, Több hallgatónk különböző javaslatokat küldött be a rádiáriasztási rendezer módosítására vonatkozólag. Szek egy része megoldható és valóban a rendszer tökéletesítését jelenti, mert Hiszen mindén uidon ság a gyakorlati tapasztalatok utján tökéletesíthető. "Széket az ujitáSokat illetékes helyen már tárgyallak. Ne gondoljuk azonban azt, hogy ezek a módosítások változást jelentenek a jelenlegi rádiőriasztasi rendszerbon. hanem csak kiegészítik, tökéletesitik azt. Vannak 5s volta*, azonban elvan javaslatok, amelyek tetszetősnek tűnte* fel, de sajnos nem vihetők keresztül. Ilyen kérdés például az, hegv midőn a rádió műsoradását az ellenséges berepülés miatt beszünteti, akkor állandóan adton, valamilyen jelzést, hogy azok, akik előzőleg, nem k.jósolták be rádiójukat és bekapcsolják, mindjárt tudják, hogy berepülési veszély miatt szünetel az adás. Fz sajnos nen vihoté keresztül, A cél éppen az. hegy a rádió ne sugározzon es igy'az ellenséges gépek tájékozódását -amennyire lehet- megnehezítsük, Ezzel kapcsolatban ismeteltén rá kell mutatnunk mrra a már többször hangoztatott tényre, hogy a rádióriasztás elsősorban nem a nagyközönségnek, hanem a légóItalai szarveknek szel. Igy ha a rádióból tudomást is szerzünk az ellenséges légitevékenységről, ez még senkit sem inditlkt könnyelmű következtetésekre. Vagyis na például a mi riasztc'körze^/nk nevét mor-ják be a légoltalom vigyázz szavak kíséretében, ezt riac*»nak vehet jllK Nyomatékosan rá kell azonban mutatnunk arra, hegy csak akkor, ha araiak a riasztókörzetnek nevét h*Iliuk,amelynek területén a mi városunk, vagy községünk fekszik. Igy például Dunaföld váron ős Kunszentmiklós'vn akkor, Ik a Földvár nevet halljuk, mert mint tudjuk, ez Dunaföldvárt jelent, Ízzel szemben viszont a riadc feloldását nem jelenti még az, ha a rádióban felhangzik a légoltalom pihenj szavak kíséretében a u riasztókörzetünk neve, mert hiszen ezt a közlést az Országos LógvÓdelai központ adja le. jelezve a riasztókörzet területén fekvő városok és községek légoltalmi parancsnokainak, hogy a körzet lég: terét az ellenséges gének mmr elhagytak. Viszont a városok és községe!: légoltajlai parancsnokai csak azután oldhatják fel a helyi riasztóeszközökékel a riadót, ha meggyőződtek a befutó jelentésekből, hogy nincsenek oly ui károk, amiket "még azelőtt kell elhárítani, hogy a lakosság az utca 1 ellepné, az óvóhelyeket elhagyná. I Ive nek például - nagyobb rombolások, fel nem robbant* bombák területinek lezárása, áppen ezért várjuk meg nyugodtan, amíg a hatósági riasztéeszkö, zök megszólalnak és csa& azután térjünk vissza lakásunkba, 1 I Mint tudjak, a városok -'a községek/ ^oltalmának, súlypontját m* a lakóházak ós házcsoportok kóptgíft. •? ' 7 A Ui tésá k've i h-^c'f "'