Pro Domo, 1944. január-március

1944-02-03 [1308]

A Transilvariia Noastra irredenta-oikkei./Osak tájékoztatásul, a lapok nem közölhetik./ Fü Pu/Ra 4 He Bukarest, február 3. A Tramsilvania Noactra legújabb száma első oikkétől az utolsóig csepeg a£ irredentizmustél. Illő oldalai feltűnő szedéssel, vörös betűkkel a következő olvasható: Erdély nemosak román föld. Erdély nomosak a nemzet leigázott lelke, Lrdély'a mi életünk és a mi sirunk. Ezért küzdünk. '' . Az utolsó oldalán ugyanilyen'szedéssel a következőket olvashatjuk: Barmi is lenne, bármi is tör tenne,Erdély miénk kell,hogy legyen «Ez nemosak a román igazság történelmi'Darancsa,amely igazsagotf • ? i akarjuk látni.Bármi i* lenne,bármi is történne, küzdeni fogunk annak az országnak a képétől fanatizálva,amelynek a koronája a Kárpátok és Erdíly. fn*«>utűv^w Egy :násik cikkében 3 lap azt hangoztatj a.hogy Erdélvnek az anyaor. ziggal való egyeiülé-ének ••. napja a legnagyobb nap Erdély tőrtánetéosnr Augusztus 30-a borús nap - . veszne ki neve a történelemből - semmit sem változtat, o*rt az egyesülést a világ semmi hatalma sem törölheti ki Románia életéből. A nyugati barlangok középkori kísérte te inek gyűlölete e«B lesz képes arra, hogy a románokat újra rabságba döntse, még akkor sem, ha pillanatnyilag neh'zségeketis okoz nekik A lap egy másik cikk- szerint ?. ro-iin náp története Erdélyből ered, Erdély földje rain'íig is az ősl-icóké volt. Aki azt hi- szi, ho^v Erdély nélkül életképe áil»Rot lehet ilkotni, keservesen csalódik, ímiffifi A lap egy további cikkében azt irja, hogy a föld népei mar hosszabb idő óta visszavonultak természetes határaikról lemondva azokról a területekről, melyeket a századok folvamán erőszakkal szereztek meg maguknak. Csak a magyarokat nem befolyásolják ezek a valóságok. Ugv lat-ziR, mintha a magyarok semnrit sem hallanának, semmit s^m látnának. Különösen a s ml eges' áll ac okban keresnek Jvuknak mentőket. Ezzel" szemben a románok karjuk erejével és hitük '.gazságival küzd nek és várja* a* események fejlődésit és £ jövő békét, melv igazságot fog nekik szolgáltatni. , A lap egy másik cikke Északerdóllyel foglalkozik és azt állitia, hogy a magyarok anyagilag akarják tönkretenni a románodat. A magyarok mentalitása nem változott dZ utócbi három óv alatt sem. Épen ezért a románoknak tovább' kell folytntniok a harcot, hogy felszabadítsák ószak6rdélyi testvéreiket* A lap azután a Fester Lloydnak "Az igazság elferdítése mint propagandaeszköz" cimü cikkével polemizál, A Pester Lloyd oikke >^zzal vádolta a román sajtót, név szerint a Traneilvania Noastrát, hogy az igazság elferdítésével osáníl propagandát. Ezekre a megállapításokra a román lao többi között a következőket irja: Mi, akik ezer éve harcolunk, •*# ' '••> . akinek annyi fájdalmuk volt, épen mi voltunk azok, akik az igazrhgot^elférditve propagandára használtuk fel azt* Gyászos és komikus dolg azt állítani,rólunk

> LOgy még a román statisztikát is meghamisítottál: ée az igazságot elferditre propagandaeszköznek használtuk