Pro Domo, 1944. január-március

1944-02-28 [1308]

pro d o m o : Az alábbi híreket kizárólag tájékoztatás ül céljából bocsátjuk a t, Szerkesztőségek rendelkezésére, A brassói tábla elnöke a román c's a magyar igazságszolgáltatásról* G My/Gyi5 Bukarest, február 28. A brasséi román kaszinó Ion Lupas: e^ytírni tanárt Ünnepelte. Vasile Toodorescu, a tábla elnöke ünnepi beszédében ismertette Lupas életét és a románság érdekében vívott tudom'ny os harcait, azt állítva, hogy Lupas sohasem tért el az igazság vonalától. A romáin igazságszolgáltatás - folytatta - m.ndig szelíd ós emberséges volt, a jog alapján állott és' nem 'volt részrehajló, amit nem lehetne elmondani a magyarról, A nemié Tsp^nr igazságszolgáltatás bormalmait, amely Ítéleteit az ugyancsak .:;..':

;:

r hamis magyar korona nevében hozta, el kellett viselje Lupas is, éppúgy, mint a többi Több más beszéd elhangzása után Lupas válaszolt s megköszönve *z Üdvözlést, hangoztatta, hamis az az allitás, hogy az erdélyi románság jobbágynép lett volna, '\z a nép, amely már a XIV. században hatalmas kultúra gyeplőit tartotta a közében, és amelynek számos írni-olvasni tudo fia volt. non lehetett más, mint tudós nép, V"égul annak a reményének adott kifejezést, hogy eg-házi ^-^é*en is megvalósul majd a román egység, hogy igy egyetlen román állami egyhaz_iU^vaIJ.ás legyen, a gőrögkel: ti, Az erdélyi helységnevek problémáival foglalkozik egy román lap, G My/Gyi5 B u k a r e st , február 28. A Tribüné február 27.-i slámának vezércikke az erdélyi helység- és földrajzi nevek problémáival foglalkozik ta azt irja, hogy oz a kérdés is szorosan beletartozott a volt augrar kormányok magyarosító politikájába. A mindig román volt helység- ós földrajzi neveket vagy egyszerűen magyarra fordították, vagy uj magyar neveket találtak ki azok helyett. Az osztrák-magyar birodalom által kiadott téri:épeken állandóan változtatásoké hajtó tak végre, szabadonengedve a térképészek fantáziáját, akik nyakra-főre keresztelték el a románnevü helységeket. Magyar és német földrajztudósok, mint például Benkő, Eielz és hereien, a gyírgyói L..j . i>acul Rosut egyszerűen magyarra fordították, vörös-tónak k'-resztelve el, Később a székelyek Gyilkos-tónak ne^zt-ík el a tavat. A magyarok ezzel erdélyi létüket akarták igazolni, A román katonai xöldrajzi intézetnek és a földrajzkutató román nemz-ti intézettnek össze kellene gyűjtenie a helység- és fölarajzi nev?kro vonatkoké ésszes adatokat, mert a helységnevek harca mar megkezdődött és a' végső U&özet nem szabad, hogy fölkészül-tlenül találja B'omániát.