Pro Domo, 1943. július-december

1943-09-02 [1307]

UR Me/Vá 3 Pro d o m o ! Az alábbi hirta t. Szerkesztőségek rendelkezésére booeátjuk azzal, hogy* forrásmegjelölés nélkül közölhetik. x s Mi ártunk Bukarestben, amikor Románia bölcsője: Paris elesett. HT Küm Vá 3 Bukarest, szeptember 1. Zbaroes "Románia és az idegenek" címmel párisi keltezéssel levélcikket irt a Tribun a szánara. Bllensegeink arról akarják a világot meggyőzni *. iria a többi között - rogy 1916-ban, kihasználva a kedvező politikai helyzetet, a k» tonrilag tcrdrckéa}szeritett szomszédain* kat megrohantuk, idege

1 foldat lpptunk ós a tőrt a voIlink baráti' és szövetséges Oroszország hátába döftük elrabolv

r tőle Besszarábiát. Egy bizonyos prooag:>nd'

: b-nnünket a legkedvezőtlobb szir.ékben mutat be . Ennek" az eredménye, hogy utaznom alatt Svájoban égy ismeretlen uta9 a keresztény e

m

bsriassíg nevóncr. tiltakozott előttem azért? az embertelen bánásmódért, amelyben a dőle-rdólyi " kisebbségek a bukaresti kormány részéről részesülnek. Arra a Kérésemre, hogy emlitsen példákat, nen tudott pontos adatokkal szolgálni, csupán egy pároly~n tendenciózus ha.nni cikkre hivatkozott. ' ar elvet az éraekei tök helyeztek el a nyugati lapokban. A beszélgetés további folyamán oz i?.. ismeretién ellenségeink álláspontját tette magáévá, hangoztatva, hogy azok magasabb niüeltségí fokkal rendelkeznek mint mi. Egy salzburgi ós Romániában járt ismerősöm aziránt érdeklődött, hogy meg mindig olyan nagy-e 9 forralom Bukarestben, még mindig dívik-e az utcai te; reskodelem, ndg mindig olyan nagy-e a közlekedési balesete:- szára, a terek még mindig tele vannak-e szeméttel, mint ahögjan azt e •• bizonyos saitó hangoztatjaEzzel a biso^'cs sajtóval Farieban'is találkoztam, ahol egy francia entellektüel .... /itt a cenzúra két sort törölt/,... aki évezredei ellenségeink hazuj állításait igyokezett ni gd öntésig • fárisban, de kizárólrr Parisban láthatja az ehoer, hogy ott nincs szükségünk a propsganaa lármájára. Franci .ország a vereség harmadik esztendeje után ser kópesolfelejtoni, hogy ni sírtunk Bukarestben, amikor a modern és ujjás^iletett Románia" bölcső je9x£m2nxx Paris elesett. Ott meg vmnak győződve, hogy ez a háború fog segíteni minket arra- hogy annak "a generációnak a politikai vágyát megvalósítsuk, amely ntgval^si'ottn annakidején az egyesülést. Készül a holnapi béke, amelynek előnyeit főleg nekünk kell élveznünk. De nen lehet közömbős szarunkra, hogy mit mond rólunk a külföld. A külföld változtat a határokon akkor, ha non vagyunk elég erősek határaink ne a v idősére . Nem lehet közömbös főleg az, hogy kik irányítják a határunkon tul élő románság sorsat . M „ _ _ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR W