Pro Domo, 1943. július-december
1943-12-20 [1307]
"E- r o á o a o : A VjflUr Ijfti• t«rim 0a jtfln *nt 11 f jn felkéri a t.'ázer v észtbe; aégeket, hojy öwit# itfza szombati fslglfeAii beszédének alábbi rzövegét Gázolni •zives"-csjenek. i.á/Yv/4 Sziilíő Géza költségvetési beaéde ?l*j-'n zt hanrsu" 'vozta, hogy neii á zért iratkozott fel a j avar lat ••Un, mintha nam akarná - megadni ennek a VormúnynaV a felhatalmaz é st, hanem ezért szólal fel., mert régi parlamenti ember és tapasztalta,hogy h^ valsH meg tudja tartani a sorrendet és meg tudja kapni a rangsort bben a mostani totális világban, ez igen előnyös, mert cz peh"sem ért annyit,.- mint most. Tapaszt dntiibél leszo-te, hogy so 1 " zo^- tud basznál ni szxr.mbarx a kormánynak, ha támadja, mint ahogyan nagyon sokat tud irtani, az, na támogatja. Sem támadni, sem tVeaatni nem akar, tanácsot akar adni. Beszáce Sovibbi részében a ne ázat* iségi kérdéssel fog lalkozott, amelyetu^y is hívnak, hogy kigebbségi kérdés. Az ellen a szó ellen hogy "kisebbségi' mindig haáakezett. Hadakozott pedig azért t mert a demokratikus korban a többság dönt. Tűzd a*Visebbségi* kifej ez éa ellen, mert a demokrácia korában a szavazás dönti el a jo|ot, hiszen a ja,-, az, amit a törvényhozás Viaond.A régi időkben azt mondották, hogy jog az, ami erkölcsi tartalommal rendelkezik, ma azonban azt trjr-ljak. hogy a jog lányéba n«m erkölcsi tartalom, kam hanem a hatalom megnyilvánulása. Küzdött a kisebbségi "^kifejezés ellen azért ife, mert nem kisebbségről, hanem nemzeiisnáről van szd. Disztinkoidja mindig az volt, hogy nép az,, amely öntudatra ábrpdt é 2ia azt tud ja gyakorolni, akkor nemzet .'.s ha hatalmi ereje van, n>feor állam. Szül lé Géza beszéde tov'bbi során Vifejt'tt-, hagy ő személy szerint passzív ás a v tiv részese volt a n^nzotieogi állapotnak.Mint ilyen tapasziftta'., nogy agyatlan 'olog van, ami minden nemzetiségi politikában i leghátrányosabb, ez pedig az, ha el akarunk valakit nemzetléniteni. ígyetl-nsgy faj, egyctlcnagy áll^m sincs, amely olyan becsületesen tartotta volna aeg ... aeczetieégi, Haalbségi jogok ttkin* tétében azt az első kardinális tételt, hogy nem akartunk senkit a lelkében a - fértem és nem akártun 1 s.nkit a lelkében elnamzc-tlcniteni ' . A magyar állam seb-sem akart mást csinálni a szlovákból, a némHből, a lengyelből , a rutén - kisorcezból és mindenféle fajtából, mint becsületes, hücéaes Qagyar áll-' -polgárisok sem akarta megvenni a lelkét...am ! y módszert velünk szemben alkalmaz*ta& A cseh Is a magyar felfogás közátt az volt a különbség, hogy ők áfiummal dolgottax és ió propagandával, mig a magyar nemzet sajnos mindig azok köze tartozott, amelyekről később dor'ilt ki, hogy becsületesen megtartották kötelezettségeik-t, . , /?olyt.köv,/
