Pro Domo, 1943. július-december

1943-12-04 [1307]

A pénz háborús kötelessége? - A pénzügyminiszter tanulságos cikkeRemány-Sohneller tajos pénzügyminiszter figyelemreméltó oikfcet irt a aíagyar Tőzsde eimü*közgazdasági lap jubil'umi szamába a pénz háborús kötélességéről. Kiiejti, nogy amikor létéért" küzd a nemzût, az összo3 gazdasági tényozc

v

nfk is arra kell tö^ü- kodniök, hogy mogarősitjék fizikai ós lelki ellenállókópességü:;ket. Népünk ma mar ismori és teljesiti PZokot a gazdasági feladatokat," ennek köszönhetjük, hogy békjbeli termelésünket jelentősen túlszárnyaltuk, nemzetgazaasá&nk a teljes foglalkoztatottság állapotában Van. Amikor ezt örömmel állapítja meg, ugyanakkor le kel szegeznie, hogy a pénz még mindig nem ismerto fel teljesen háborús kötelesséf

et, mert tokintőly-s része tétlenül hevor vagy károo spekuláció-; et folytat. 5z a tétlen vagy üzérkedő pénz az egyik oka a gazdasági nehézségeknek: a tétlen pénz miatt koll uj bankiogyoVet kibocsát" tanunk, hogy a megnövek^dett háborús termelést és forgalmat lebcnyo-" lithassuk, az üzérkedő pénz pedig zavaria >özellátásunk rendjét, táplálja a feketepiacot ó 1 zavarja ar- és Bérrendszerünket. A totlen és üzárkodő pénz - mint valami gazdasági baoillus - alkalmas arra, hogy aláássa a rendist és a bizalmat, pqdig e^pn'a két tartó oszlopon épül fel az ' ' » . állai.: ós a társadalom, A oónz kotöieeságe ,J

. háborúban: epen ugy kell küzdenie, mint a" katonának, a munkásnak, a földnek, az iparnak és a tőkének, A pénznek is uj javakat kuli termelnio vagyis át kell alakulnia pn-duktiv tőkévé és ezzol közvetlenül vagy Közvetve támogatnia kell a nemzeti termelést. Az a pénz, mely ezt nem toszi, épen oly hazaáruló, mint" -a nem dolgozó munkás vagy a parlagon heverő"föld. Legközelebbi fela-" daiunk, hogy a magunk erejéből teremtsük elő azt a tekét, mely a megnagyobbodott ország tor "ószotí kincsoinek Viaknázására ós szorgalmas népének gazdasági boldogulásához szüksógus, ISp $z oka annak - irja a pénzügyminiszter -/hogy különböző * kedvezményekkel előmozdítani kívánjuk a tőHképzést és a felvilágosítás minden eszközével rámutatunk a pónztakarékosság mmzeti ós ogyéni~ fontosságára. ~?sért ügyelünk arra, nogy a megnagyobbodott háborús adóteher ne t oh o ssea >ári tőke állomány unkc-en és ezért irányítjuk a hitelpiaoot, hogy,oroduktiv célokra mindenütt elegendő tőke álljon rendelkezésünkre. És ugyanez okokból üldözzük a spekulációt, amely egyéni" hasznot .akar huzm mai helyzetünkből es egyúttal tőkét von el a termeléstől , hogy azt káros oélokra használja fel. A tőke és a pénz nagyon érzékeny jószág, mindenekelőtt a biztonságot keresi es aggódva fürkészi a jövő esélyeit. A tőke ós apénz sorsa azonban talán meg sohasom veit annyira összeforrva a nemzet jovőjé• vei, mint épen mcst. Az egyéni érdek is azt diktálja tehát, hogy a tőke és a pénz is eráaitso -n^Qzeti cllonállókópességünkec, /Folyt, köv./