Pro Domo, 1943. július-december

1943-12-03 [1307]

A romániai egyesülés ünnepséget résziétei//olytatás* Megünnepelte az évfordulót Antonesou tábornagy testőr­ezrede is, ahol az ünnepi beszédet a tábori püspök tartotta,kiemelve Antonesou tábornagy érdemeit,kifejezve azon óhaját ,hogy minél h ,-tarabb • egy királyt korona alatt láthassa -egye sülve-mindenhol éle ös- szes románokat Nagyszabású ünnepség zajlott le szerdán Gyulaefahér­várott is,ahol a kormámy képviseletében J etrovici, -.nemzeti kultur? minisztere jelent meg, " ... áy/tri Vas3ile' Baba enperea imájában többek v ázott a követke­zőke f mondatta:. " növid volt örömünk, Gi IT r am, mert két évvel ezelőtt lelkünket ujbó]_ megsázta testvéreink szétválasztása, A sötét igazság­taianság ós keserű fájdalom r.ély bánatot keltették szivünkben. Nem sírunk azonban ugy, mint akik remény nélköl élnek,mert mi hiszünk az~ isteni igazság eikovetkezésében. Hallgasd meg Fram- azek i r rját, aki­Jet elüldöztek otthonukból és mást a keserű vándorlás útját járják 1 Fog add DC azok imiját, akiket elválasztottak egymástól J Adj bró't és hatalmai; a román hadseregnek, h'>gy diadalra vigye a szent román igazság zászlójut! " Az istentisztelet után következett az ünnepség,amelyeff" számos beszéd is elhangzott, ülea . az Astra tagozati elnöke f ijdalca- " mai állanitotta meg, hogv az ünneolők koriból hiányzik a kolozsvári romáa püspök, AZOIH . reményének adott kiíejezést, hogy a román igazság végül is győzedelmeskedni fog. Lupas egyetrmi tanár beszédében hangoztatta, hogy a mai helyzet nem alkalmas az ünneplésre. A Gyulafehérváron nozott egyesülési határozatot ée a románok egyhangú elhatározását nem lehet­megsemmisíteni,, Ilyen törvényeket n<*ifl lehet hatályon kivül helyezni, már"'azért sem, mert a román memzet modern történelme 1918-ban'kezdő" stött Az ünnepi beszédet Petrovíoi miniszter mondotta, Hangoz­tatta, hogy ? román mép czerévi várakozás után végre 1918-ban meg- * valósulva látta azt az álmát r amelyért annyit szenvedett. lS18-ban meg­szűnt az a viszás történelmi.'helyzet,-hogy arománság tulajdonképpeni bölcsője az ország határain kivül legyen és hogy több mint három riliiő románt olvan kisebbség tartson leigázva, amely csak szerencsés helyzetével tudta indokslni a töobi Hé> feletti araimat, 1918-al lezárult a Leg­borzalmasabb elnyomás és üldözés: . korszaka. Az 1913-ban kiegészült Romániára azonban ujabb csapások szakait?k rá, ainly .ek köve tk-.ztében az ország területének egy részét elvesztette, Antonesou tábornagy államvezető -valamint Antonesou iáinál y helyettes miniszter--'Inuk ós .;ü]ügyminiszter pár alkalommal mór leszögezték a kormány hivatalos*­állsápontját az erdélyi kérdésben, Igy Antonesou tábornagy 1940 de­cember elsején és ,1943 július 18-án , Antonesou Mihály pedig 1942 - ­•március 19-én és 1942 május 31-én Nagyszebenben mondott te szedőikben ismertették a romén kormány álláspontjai. Petrovici miniszter ezután leiolvasta a fenttulitett bbszédoket.-iaajá. a kover zóVt mondottéi

Next

/
Thumbnails
Contents