Pro Domo, 1943. január-június
1943-01-04 [1306]
Köm o Prodorao:/ • ... Kö/Vv/lO /amerikai Fehér Könyv, 2. folytatás./ A leszerelés kérdéséről megállapítja a Fehér Könyv, t hogy az 1932-34. években a nemzetek fáradozásait a leszerelés érdekében megbénították Franciaországnak biztonsága miatt táplált aggodalmai . Németországgal kapcsolatban a Fehér Könyv többi között ezeket ir ja: . , v, - . * Egy hónappal Neme törsz ágnak azjutan^az elhatározása utan, hogy kilép a Népszövetségből,"Németország kitért minden le-^ szerelési értekezlet elől, de állandóan hangoztatta békeakaratat és azt a kívánságát, hogy együttműködjék a többi nemzettel." Időközben Németország továbbfolytatta felfegyverkezését, mert ez volt az, amire törekedett. 1933 júniusában a főkonzul azt irta^hogy néhányan azok közül a férfiak köz ál, akik a német kormányt irányitjak, ^psvohopaták''. 1934 április 21.-én Douglas ililler, az E ;yesült .Államok kereskedelmi attaséja azt irta, hogy "a nácik s$£;py szivükmélyén harciasak ás támadó szelleműek, de többévi békekorszakot kivannak, hogy ez alatt népüket uiból felfegyverezzék és megfegyelmezzék, iinól tökéletesebben ksike^ilnéK kísérleteik , annál bizonyosabb egy napon egy nagyszabású európai háború. A nácik programmjanak . . igazi érzelmi alapja nem a hazájuk iránti szeretet, hanem az az utálat, amellyel más országokkal szemben viseltetnek, "füst alezredes ,az Egyesült Államok berlini katonai attaséja 1934,mái usában értesítette az amerikai „külügyminisztériumot egy német-japán titkos szövetség lehetőségéről. Mindjárt a müncheni egyezmény utan Hull külügyminiszter óva intett attól a felfogástól, mintha a müncheni egyezmény biztosítaná a békét vagy szilárd alapokon nyugodnék. Csehszlovákia rákö^ vetkező megszállása éa Olaszország Albánia elleni támadása két^olyan osapás volt a világbéke épülete ellen, amely ráébresztette Európát az &t fenyegető veszélyre, Olaszországról a Fehér Könyv a többi között ezeket irja: Amikor valószínűvé vált Olaszország támadása Franoiaország ellen, Roosevelt három felhívást intézett Mussolinihoz. A május 24.-én kelt harmadik felhívásban Roosevelt felajánlotta, hogy Olaszország "különleges kívánságait" továbbitj a Nagybritannianak es Franciaországnak. . Philippsnek,az Egyesült Államok^ római nagykövetének nem engedték meg, hogy ezt az üzenetet személyesen nyujtsc át Mussolininek. A nagykövet az olasz külügyminiszterrel " beszélt az üzenetről és a miniszter iüussolini jóváhagyásával kijelentette, hogy Olaszország nem fogadhatja el Roosevelt elnök javaslatát és eltökélt szándéka, hogy teljesiti a Németországgal kötött szövetségből eredő kötelezettségeit. Az olasz külügyminiszter közötte Philippsszel, hogy Olaszország "rögidesen" belép a háborúba. Erre Roosevelt dva intette az olasz diktátort, kijelentvén, hogy az Egyesült Államok érdekeit azonnal kedvez3tlenül érintené, ha a háború Európában Olaszország belépése következtében kiterjedne. Június 1.-én Mussolini azt válaszolta, ho p 7 már meghozták a döntést a háborúba való belépésről. Kijelentette, hogy nem törődik vele, ha Olaszország hadbalépése megkétszerezné Amerika erőfeszítéseit, hogy támogassa a szövetségeseket", továbbá, hogy az eln3k részéről jövő minden nyomás csak még jobban megerősítené őt magatartásában.
