Pro Domo, 1942. január-június
1942-02-06 [1304]
H lrlim B/B6 Nagyvárad, február 5. . , „ . m öföb J nagyváradi "Estiiap" Bárdossy László miniszterelnök* lek külügyminiszterré történt kinevezése első évfordulóján vezércikkben foglalkozik * miniszterelnök személyével. + ^ & Bárdosay László - írja többi kozott 7 bátran alliUiatji*. a külügyminiszteri és később a miniszterelnöki székben őszinte elégtételül szolgált nemzete számára. Azt a férfit kapta bennég ^m T ,,^ Z ^tl^\i césőbb súlyos időkben a legnagyobb szüksége volt. Pártpolitikán felül esklfül álló . személy, ő a nemzeti egység utján jar és olyan átfogó politikát akar bevezetni a magyar közéletbe amely a nemzetnek a mai idgkben annyira szükséges belső egységét biztosiba, bzerencaéa Választás . volt, amikor SárdoasyrS a legfelsőbb Hatalom nemcsak a külügyek, hanem a miniszterelnökség vezetését is rábízta, mert ő mindent ?\ é l? 8 öa lato kUlpolitikus szemével tud felfogni akár kifelé, akar bei elé v a lo cselekvésről van szó. Ez kifelé az egyetlen lehet* és helyes külpolitikai y°Mlvazetéahe* való ragaszkodásbdírbefelé pedig a tökéletes biztonsági érzés íenntartasabol él a nemzetnek elrendeltetettségfre és-elhivatottságára való felébresztés- bői áll. ' ~ - . AJ T tJ** Ungvár, február 5," a Kárpáti Hiradó o«ütörtöki *zámában "Sorsdöntő tavasz* cimü vezéroi&ébaa többek között a "köve Mezőket irja: , J '*°Sí tfa §y elhatározások küszöbén állunk, e2t megérez/hettuk Bárdosay László miniszterelnöknek az o r<s ággyülé^ két házának külügyi bizottságai, majd a Magyar Elet Pártja el?tt elmondott * beszédeiből, valamint Hitler vezér é* kancellár lagutóbbi nagyjslntőségU beszédéből, - -~ ~ t A lap ezzel kapcsolatban idézi Bárdo*sy miniszterelnöknek a bol«evizmu* elleni küzdelemről mondott ki jelei tételt, amelyekbal hangoztatta, hogy e* küzdelemben reánk, "magyarokra, "is komoyl feladat vár és hogy a magyarságig.elérkezett a cselekvés időszaka. Ez a cselekvés - ír ja "a lap - és a vele jelaitkező áldó-, zatök nem lesnek könnyűek," a 6 mégis vállalnunk kell, mert érezzük, hogy a cselekvés a jelenlegi viszonyok között létparancs. Történelmünk folyamán Kelet nem először fenyeget létünkben, de most történt meg először. I hogy védelmi harcunkat"nem egyedül kell megvivnunk. Mellettünk egész Burópa felvonul ff tavasszal a bol*evikik ellen m9ginduló"döntő támadásra. Tudjuk, hogy a cselekvés és az"áldozat az egyezer nSm le^z hiábavaló, mert ha meg tudunk mafadni egy*egünkben, akkof nemcsak csatákat nyerünk, fle az egész háborút is m<g nyerjük 8 akkor "Oroszország végtelen gazdagsága nem üurópa ellen, hanem aurópa ellenségei ellen termel majd Tudtuk - fejezi be~cikkét a lan - hogy ez a harc nemzeti létünkért folyik és épen ezért szilárd e ltoké lt« éggel ',ttézünk a tavasz elé, amikor a fegy-. verek i smét o égin dulhatmak győzelmes útjukon. ' K