Pro Domo, 1942. január-június

1942-05-30 [1304]

Prodomo. ' J .^•'alábbi közleményt azzal boosátjok a t» szerkesztőségek' rendelkezőére, hogy azt forrásmegjelölés nélkül használják fal. X K É* A Pécsi Kisebbségi Intézet kiadványa a moldvai magyarokról. 0 Rn7 M ^^ösi Kisebbségi Intézet kiadványainak XIV. köteteként jelent meg a moldvai magyarok problémáival foglalkozó uj mmjka. amelynek * cimot "1 moldvai magyarék Őstelepülése, történelme és mai helyzete", A magyar élet kérdéskomplexumából alig ragadhattak volna ki érdekesebb és időszerűbb anyagot s a könyvhét Is a"magyarság szivéhez közelálló ajándékot adett az olvasóközönségnek. A kiadvány értéke . hogy könnyed és áttekinthető feldolgozással világítja meg azokat a kérdéseket, amelyek a moldvai magyarságnak -.-i* \ múltjában és jelenében döntő jelentőségűek és amelyéknek az öSBZmagyarság szempontjából fontos kihatásuk volt a multb-n ós van a jelenben. . Nyugatmoldva hegy- és vízrendszere tulajdonhépen szerves tartozéka a Kárpátmedenoe földrajzi egységének. A Szerétbe ömlő Szucsava, Moldva, Beszterce. Tatáros és-Putna völgyei mint megannyi gyökér kapcsolódnak a özékslyföldbe és a Szamos völgyébe. Ezt az egységes es a Kárpátmedenoéhez szervesen kapcsolódó völgyrendszert félkörben veszi körül ós zárja be kelet felől a máramarcsi hav sokból kiinduló, majd a Putna ós Szeret közt végigxáraihaladó s végül a háromszéki havasok déli részén ismét a Kárpátok fohegygerincéhez csatlakozó hegyvonulat. A keletről jövő magyarság és 8 bulgáriai harook után északra visszavonuld magyar csapatok itt találkoztak és pihentek meg a honfoglalás előtt s bocsátották egyes rajaikat a szomszédos hágókon es szorosokon keresztül Erdélybe, a Szamos vöjgvéhe s áltálában a Dunamedencébe, A magyarok; égv rásze végleg megtelepedett a védett területen . • ... # • . „ • A szerző eredeti"anyaggyűjtésének feltárásával es a-már ismert érvek , felsorakoztatásával bizonyítj:,• hogy a honfoglaló magyarok tényleg megtelepedtek e területen. 260 helységnév, azonfelül számos hegy- ós patskneV, amelyek nemossk a magyarok között maradtak meg, hanem amely magyar népkert a-románok is átvették, azonfelül a helységnevek a Dunamedenoe magyar ősfoglaló-helyain mindenütt fellelhetők, még a legnyugatibb részeken is. tpjréttrb4 z magyar helységnevek ősi jellege, nigy kiterjedése ós az ősfogíald -területén való szereplése, mind olyan bizonyitekj amely LZ említett tételt nemosak elfog-dhatóvá, hanem bizonyossá is teszi. -A legrégibb román kútfők és a néprajzu tudósok tanúbizonysága pedig ^s-k negerősiti azt, r: amit a tárgyilagos bizonyítékok megáll api terwk. . \s /Folyt.köv./ K