Pro Domo, 1942. január-június

1942-03-26 [1304]

Dé/Dé/V5 Pro d o m o. A budapesti'olasz követség a t.Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátja Ugo Cavallero, olasz vezérkari főnök életrajzát. Gróf Ugo Cavallero hadsereg-tábornok Casale Monferratoban szü­letett 1880 szeptember 9.-én. A hadiiskola elvégzése után 1912-ben mint százados téliesített szolgálatot Líbiában és mint vezérkari tiszt csakha­mar feltűnt különösen az ettangii'.hadmüveietekben tanusitott rendkivüli bátorságával és'önfeláldozásával. Azután tökéletesen előkészítette a mda­nari offenzívát. A eidi garbaai csatában /1913 .május 16./'tanusitott bá­tor magatartásáért a bronz vitézségi érammel i^üntették ki. ^ 1913-ban mint vezérkari tiszt teljesített szolgálatot a tori­néi hadosztályban, majd 1914-ben egy alpesi század parancsnokságához he­lyezték, ahol erélyes és nagyjövőju parancsnoknak bizonyult. A világháború kitörésekor mint vezérkari őrnagy a hadsereg ve­zérkari főnökségének titkáráéban kapott beosztást,ahol értékes munkássága elismeréseképen "tökéletes és nagybatorságu katonatisztnek" minősítették. Röviddel ezután a hadműveleti osztályon működött, 1917-ben-elérte az alez­redesi rendfokozatot, háborús erdemeiért ugyanaz évben az ezredesit és 1918-ban kimagasló teljesítményeiért a dandártábornoki rendfokozatot. Az 1916-ben lefolyt ausztriai offenzívában kifejtett értékes óa'tapasztalt közreműködéséért a katonai Savoia-rend lovagkeresztjét kaj>; ta, 1918-ban ugyanennek a rendnek tiszti keresztjét kapta meg a következő kitüntető indokolással : " A háború három esztendeje alatt mint a legfel­sőbb haditanács hadműveleti irodájának attaséja, majd főnöke mindvégig ki­tűnt felebbvaléi elgondolásainak gyors és ragyogd keresztülvitelében. Meg­becsülhetetlen szolgálatot tett a legfelsőbb náditanácsnak az ellenségről, szerzett értesüléseivel, a csapatok csoportosításával és az astico al ma­rói csatának védelembél ellentámadásba átmenő lefolytatásával. Mindezek­kel hathatósan hozzájárult fegyvereink győzelméhez" A világháború utolsó esztendejében a legfőbb haditanács hadmű­veleti irodájának főnöke volt. 1917-ben katonai küldöttség tagjaként résztvett a szövetsége­sek szentpétervári értekezletén, majd Olaszország* képviselőieként a ver­saillesi legfelsőbb tanácsban, ahol nagy szakavatottsággal töltötte be » azt a munkakört, amelyet előtte Badorna és Giardino tábornokok láttak el. Ebben a megbízatásban és mint a párisi békebizottság mellett működő kato­nai küldöttség fojo Cavallero tábornok fényes tanúbizonyságát adta tehet* s ég éne ki politikai éleslátásának és sziláraságának. Ott. ahol Olaszorszá­got 600,000 háborús halottja öllenőre is ellenségnek tekintették, erélye­sen küzdött és szilárd, határozott magatartást tanusitott a hálátlanság­gal, a hatalmi túlkapásokkal szemben, S ezt nemcsak Olaszország érdekében tette, hanem azoknak az országoknak - elsősorban Magyarországnak - érdeké­ben, amelyekkel szemben még kegyetlenebb igazságtalanságot akartak elkö­vetni. A népszövetségbon mint olasz katonai biztos működött, majd • 1920-ban saját kérelmére különleges'segélyszolgálatban kapott beosztást. . . 1925; májusától 1928 novemberéig a Duce által irányított had­ügyminisztérium államtitkára volt. 1926-ban szenátorrá nevezték ki. . . 4m 1927-ben hadosztály tábornokká. 1934-ben pedig .hadt esi tábornok­ká lépett elő. 13 ;„ , . , . "', ÍJ F *" /Folytatása Következik/ K

Next

/
Thumbnails
Contents