Pro Domo, 1941. január-június

1941-02-20 [1302]

Ma ' Beküldi Feszty Masa azzal a tiszteletteljes kábelemmel, hogy a t. szerkesztőségek a felhívást, ha lehet, az ő nevének megemlítése nélkül sziveskedjenek közölni: Tisztelt Szerkesztőségi Biztosra veszem, nem vagyok egyedül, akit valósággal gyötör a gondolat, hogy nem tud résztvonni a mentésben és boldogan repülne le az árvizsujtotta vidékre, hogy ott, ahol női szeretetre' s áldozatkészségre szükség van, egész szivével s lelkével segitsen. A honvédok, tudom, csodákat müveinek. Kellene egy külön Wesselényi—rendet alo.pitani, ami t a Kormányzó Ur, a ma árvizi hajósa, saját kezével tűzne ki majd keblükre. De azt képzelem, n fizikai ctőt igénylő munka után mintegy hátvédre, női munkára is volna szükség. Gyermekeket ápolni, rájuk vigyázni, felnütteket nyugtatni, bennük a lelket tartani, élelmet, ruhát kiosztani, az elhagyott házakból csónakon kis állatokat,megmenteni , romok közül összeszedni olyan apró szükségleti tárgyakat, amirB férfi életmentő munkaja közben nem figyelhet. Kivettük s kivennénk újra részünket a háborúból, ..gyütt dolgozunk a férfiakkal a lógó Italomban. Nem volna-e szép s a magyar nőhöz méltói ha az árvizvódelemre is alakulna egy kis osapat olyan asszonyokból s lányokból, akiknek helyén van az esze s a szive s akik a jövőben, ha Isten no adja, de újra baj lenne, egy intésre készen állnának? HA pedig ott helybon a szükség szerint alakultak már ily^n női szervezetek, tudósítanák erről a főváros asszonyait, hogy azok, akik oly forrón szeretnének együtt dolgozni velük, megtudják: hol lehet jelentkezniük? Hiszem, tudom, sokan volnának, rJkik farsangolás helyett boldogan sietnének magyar testvéreink segélyezésére s éjt-nappallá téve dolgoznánk ott, ahol szükség van ránk. Kérem a tisztelt Szerkesztőséget; foglalkozzék a gondolattal. Örömmel vállalnám a szervezés munkáját. „ Tisztelettel ós hazafias üdvözlettel Egy hang a magyar nők táborából.