Pro Domo, 1940. január-június
1940-04-23 [1300]
/lafcy Dezső felszólalása. Folytatás./ 5 L Népességi viszonyéink alakulása, melyeknek nemcsak a sztV letési arányszám csökkenése a kifejezője, hanem a népesebb családok " számának eres* cökkenése is, nagyon szükségessé teszik a minél akti* vabb családvédelmet és uj utak fceresósát énnek elérésében, ^pen ezá*t a családvédelem szempontjából telán többet jelentett volna, ha a ti sztvip selői illetmények emelésére a közelmúltban fordított összeget a család j pótlékok emelése formájában kapta volna meg a tisztviselőtarsadalom. A javaslatnak az iparosokat érintő rendelkezéseiről beszélve megállapítja, hogy meggondolásra késztető az indokolásnak az ez adata, mely szerint a kézműiparasság jó 60 százaléka 1000 pengőnél I kisebb jövedelem után adózik, A javaslat az iparosság számára jelentős kedvezményeket biztosit a kereset i a dónál, különös-n az öreg ipar ősöknél, ^z iparosság e nemzeti társadalomnak és a közgazdasági életnek is fon- I tos tényezője, melyet óvni és -rősiteni kell, A mi viszonyaink mellett még népszer'Isi ten^ is kell sz önálló iparosi pálya t t hiszen egészen katasztrOf fális, hogy milyen mértékben törekszik s lakosság a ki s, de biztos nyug« dijat jelentő foglalkozások felé, Snnek a megrake^ályozására véleménye sWm rint foglalkozni kellene az iparosság nyugdíjbiztosításának kérdésével, A javaslatnak a jövedelemadóval kapcsolatis r endel kezesei komoly cáfolat .ezok szájára, okik azt állítják, hogy az arányosítás terén 6 javaslat nem megy -lég messze. A rendelkezések a" jövedelemadó révén k/rllbolül 3 millió, a pótlékokkal együtt körülbelül 6 millió pengő több* let terhet j leöteneK az a dó veknek. Ugyanennek a célnak a szolgáletában áll az a rendelkezés, mellyel ujabb áeózék soroltatnak a beruházási hozzájárulást fizetők körébe. Véleménye szer r *t a javaslat ezekkel a rendelkezésekkel elment addig a határig, ameddig józanul elmenni lehet. *.psn a mai viszonvok között nagy szükség ven arra, hogy biztosítsuk a lehetőségét agv uj jobb s módú középosztály kialakulásának. Ezt pad is alig lehat elérni akkor, ha az adópolitika nem ómé be .azzal, hogy méltányosan csökkentse azoknak a terheit, akiknek a sors kevesebbet juttatott, hanem ezen túlmenve a nagyobb j'vedelmak .m'O'-m^isitését tűzné ki céljául. összefoglalva a javaslet rendelkezéseinek áttekintését megéllepitjr f hogy ez szell^ípépsn tőkét védő és tőke-növelő. Nem lehet e mai hangulatosa elé >gé hangsúlyozni, hogy erre épen Magyarországon milyen szükség ven. Még kell adni a lehetősedet ahoz, hogy tőkék akkufulálédjonek és meg ke 11" adni a 1 eh-tőségét annak, hogy oz=n tőkék laktat ív I befek^tetésé^". meg légyen á mád. 3aéIV.ül pang a vállalkozói kedv és nem fejlődhet az ipar, melVnek fen tartása és. fejlődés--, padig létérdeke Ma» • gyarorszá e társadalmi Dáké jenek. Csak az ipar képes a mezőgazdaság mun. kérf-slesj eget felszívni. Arra pedig alig lehet gondolni, fíogy azok a tömegek, m--lyek az ipar körében találták még boldogulásukat, újra viszsZatérjenek a mezőgazdaságba,, ^.pen azért lesz komoly"probléma az ipar foglalkoztatásának kérdésé akkor, ha a hadikonjunktúrának vége van. Véleménye szerint o közlekedési apperátua, a Máv és az utak korszerű fejlesztés én- k szükség essége tová bbi nagy invesztíciókra adják meg a 1 he tőséget. Ennek a végrehajtásához azonban a eizalom atmoszférájára van szüksés. A javaslatot elfogadja.
