Pro Domo, 1938-1939

Szele a tettek és ezek az alkotások örökTdölcraTIro^ emberi nagyságát, kimagasló uralkodói erényeit és mélységes államférfiúi böicsesege-c. Ui szellemi és társadalmi formát adott a magyarság életáiek de ugyanakkor tisztelte és óvta az ősi értékeket. A krisztusi Hit eltér-' jesztésével, a keresztény erkölcsök meghonositásával megnvitotta a kelet­ről iötu magyarság előtt a nyugati művelődés kapuit s állan'pitő munka­iával megvetette a magyar nemzet életének és fejlődésének szilárd alap­jait. Azzal, hogy az egyházat nazánkban más államok egyházfői + ől függet­lenül szervezte meg, biztosította az ország sajátos szellemi óo erMUcsi fejlődését, míg azzal, hogy a magyarság bel.;ő erőit céltudatosan össze­fogta, megteremtette a nemzeti függetlenség hatalmi és erkölcsi előfel­tételeit, A királyi tanács, a királyi vármegye, a királyi tür/ónynapok, a királyi udvar felállításával megalkotta a nemzet md alkotmányos tör­vényhozási, íiormánysati, birói és közigazgatási berendezkedésének első kereteit s a nemzet gondolatánalt kifejlesztésével a magyarság egymást követő nemzedékeinek lelkébe mélyen bel evést a a magyar'állam szuvereni­tásának, a magyar nemzet szabadságának s a magyarság magasabb európai küldetésének tudatát és akaratát. 4.' -x* A . j ? fla S:'szabásu uralkodói, államférfiúi, hadvezéri, nem­zetépítő, társadalomszervező os apostoli tevékenység olyan örökérvényű es orökcrtekü történelmi teljesitmény, amely a hódoxó ós emlékező mai es jövő nemzedék felé egy ezredév távlatából is magasztos .fénnyé 1 su- -v ° V ^ Y Az r aíábbiakban*a t. Szerkesztőségek rendelkezésére bo­osátjuk Hóman Bálintnak a székesfehérvári országgyűlésen elmondott beszedeT. Főméltóságu Kormányzó ür! Tisztelt Országgyűlés! Szent István halálának év forduló napján Esztergomban jár­tunk halála színhelyén idéztük emlékét. Harmadnapon Szfcfesfehérvárra lőttünk, Szett István családi szállásbirtokára, első kiváltságos szabad városába, törvénynapjainak székhelyére, királykoronázó ás királytemet5 családi temp­loma tövébe, szenttéavatása színhelyére, hova Árpád vere évről-évre eljárt tiszteletet adni. mind az egész népnek igazságot tenni, maid országgyűlé­sen törvényeket hozni, hova mind hazatért koronázásra és elete fogytával végső pihenésre. Fehérvárra jött az orsz* g kormányzó ja és az országgyűlés minikét háza, hogy István érdemeit törvénybe iktassa, napját nemzeti ünneppé avassa. „ Szent Istvánban minden kor es minden irányzat magyarja eszményét és példaképét látja, de igazság helyet t ( önigazolást keresve, nem egvszer a maga képére formálja. Tudatos elmékben így felt életre sok reá nem formázó, merőben kigondolt áx képmása. Mi e fantomokat szétkergetve, a történet Istvánjához folyamodunk. A középkor törvényhozó "szentkirályát n .\ a hit apostolát és az egyház szervezőjét, az államalapítót és ország-, ópitőt, az egység terem tőt és nemzet formálót, müve lenesünk ás nemzetpoli- I tikánk megalapítóját, minden idők legnagyoDb magyar királyát ünnepeljük, h^gy eszméiből és póldaadásából útmutatást, erőt, ösztönzést merítsünk. Kutatjuk, ki veit és mit müveit Szent István? Milyen sze r repe volt a nemzet életinek irányításában? mi volt politikájának a jelentő­sége s a szentistváni gondolatnak igazi tartalma? István király lelke a magyar öntudat, a krisztusi hit, a nyugati szellem sziutízise. Kultúrája magyar hagyományom, katholikus val­lás, nyugati műveltség szájjelnea bontható foglalata. Kereszténysége mélyen Ttélt lelki élmény, európai gondolkodása erős meggy&öoés, nyugati tái5kozódása és béke törekvése nemzetpolitikai hitvallás volt. Lelkisége- * nok ez az összetétele, más-más forrásokból merített elemeinek harmóniája ­adja kulcsát egyé ni sí gének. Üz magyarázza meg politikáját es a manap oly sokfélekép értelmezett szentistváni gondolatot, ' . A magyarság súlyos válság, elszigeteltság as belső meg- « osztottság nap;ait élte, az e földön elpusztult avarok kegyetlen sorsa­nak nézett elibe, amikor István apja Géza őseinek fejedelmi széket elíog- = j " a * Biztos Ítélettel ismerte fel a veszedelmet és ösztönös ts* megérz'ssel tért uj politika útjára. De erkölcseivel és érzéseivel a mult-g bon gyökerezett Ss ez írt a kompromisszumok útját járta. A katholikus val­lás, a keresztény műveltség, a nyugati tájékozódás, a békepolitisa nem tudott benne világnézetté erni, simára mindvégig politikum maradt. Mo- _ készítette az átal :-oilás útját, de a végrehajtás nehéz feladatát gyermek­LLE2 : -íjreszt.^nvnfik- nevelt fiár-^ Istvánra hagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents