Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-12 / 233. (4676.) szám

XVII. ívf. 233 (4676) szám ■ Szerda ■ 1938 október 12

Wt>

Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed*

évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, Szlovákiai ÓS kárpátaljai magyarság

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • .

fl képes melléklettel habonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja

Egyes szánt ára 1.20 KI, vasárnap 2.— K(.

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice II, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • •

SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRflHfl.

Szakértői (árnyalások Komáromban

Hétfőn kétórás tanácskozás volt a magyar és csehszlovák küldöttek között -- Kedden a szakértők tárgyaltak - Nem lehetetlen, hogy Komáromból PöstyéiÉe helyezik át a tárgyalások színhelyét -- Teleki Pál elismeréssel nyilatkozott a tárgyalások kedvező hangulatáról

Lelkes hangulat Sátoraljaújhelyen és környékén

KOMÁROM. — A magyar küldöttség^ hétfőn délelőtt a „Zsófia” termesgőzösön megbeszéléseket folytatott a délutáni magyar—szlovák tárgyalások anyagáról és a tárgyalások előkészítéséről. A magyar küldöttség egyébként állandó kapcsolatot tart fönn a Magyar Nemzeti Tanács, illetőleg az Egyesült Magyar Párt vezéreivel, Jaross Andorral és Esterházy Jánossal,

A magyar kiküldöttek délután két órakor mentek át Ókomáromba. A magyarok gépkocsija a hídon keresztül egyenesen a vár- megyeházára hajtott; a hídról a torlaszokat már eltávolították. Az ókomáromi hídfőnél a szlovák kormány megbízottja fogadta a magyar kiküldötteket. Komárom lakossága most is lelkesen fogadta a magyar küldötteket. Az útvonalon, amerre Kányáék gépkocsija elhaladt, hatalmas tömeg várakozott és lelkesen éltette a kiküldötteket, Horthy Miklós magyar kormányzót és Magyarországot.

SÁTORALJAÚJHELY. - A városban és a környező falvakban óriási lelkesedést keltett az a hir, hogy a magyar hatóságok a várost rövidesen átveszik. E hírből megerősítve látják reményüket, hogy Szlovákia magyar lakosságú területei rövidesen visszakerülnek az anyaországhoz. Sátoraljaújhely hétfőn korán reggel már magyar nemzeti- szinü lobogódiszben állott. De nemcsak a városban, hanem a környék néhány falvá- ban, mint Borsiban és Bodrogszerdahelyen is kitűzte a lakosság a magyar lobogókat. A csehszlovák csendőrség hajnalban még elszedte a lobogókat, de délelőtt már elnézte, hogy ismét kitűzik a házakra a zászlókat, s hogy a lakosság magyar jelvényekkel jár az uccákon. A határt képező Ronyva patak

mindkét partján ezrével áll a határmenti községek lakossága és biztató szavakat kiáltanak át egymásnak. A lelkesedésük leírhatatlan s viharosan éltetik Magyarországot, két országot elválasztó határsorompón ma gyár zászlót lenget a szél. A patak partján husztagu szlovák őrség áll s nyugodtan figyelik a többezerfőnyi tömeg ujjongását r - i .• ? r f n * - rí

. A

lakosság fölkészült a magyar csapatok fogadására. Előreláthatólag többezerfőnyi lelkes tömeg fogja ünnepelni a magyar katonák bevonulását.

Ma délután ment el a város kisállomásá- ról az utolsó csehszlovák katonavonat. A csehszlovák egyenruháju katonaság viszonozta a patak két partján álló ünneplő tömeg üdvözlését. A magyar nemzetiségű csehszlovákiai katonák lelkesen éltették Magyarországot és Horthy Miklós kormányzót. A katonaság helyett szlovák csendőrség ér- keztt a vidékre a rend fönntartására. A csehszlovák katonaság a távolabbi vidéken helyezkedett el.

A komáromi tárgyalások visszhangja.

BUDAPEST. — A hétfői magyarországi lapok egyöntetűen megállapítják, hogy Komárom lakossága leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a csehszlovák—magyar tárgyalásokra érkező magyar küldöttség tagjait. A külföldi lapok szintén részletesen beszámolnak a komáromi eseményekről, s megállapítják, hogy a lakosság lelkesen követelte a magyar területek Maavarországhoz való visszacsatolását.

Megkezdődnek a tárgyalások

A magyar és a csehszlovák kiküldöttek délután negyedháromkor ültek össze tanácskozásra. Magyar részről a tanácskozáson Kánya Kálmán külügyminiszter, Teleki Pál kultuszminiszter, Wettstein János prágai követ, Pataky Tibor és Pécsy Tibor államtitkárok és az érdekelt minisztériumok egy- egy vezető tisztviselője vett részt. A szakértők a tanácsterem melletti helyiségben foglaltak helyet, hogy szükség esetén bekapcsolódhassanak a tárgyalásokba.

Amikor a tárgyalás megkezdődött, az uc- cán fölhangzott a magyar Himnusz.

Hétfőn délelőtt Komáromba érkezett Albrecht királyi herceg. A „Zsófia” gőzösre ment és fölkereste a magyar delegáció vezetőit.

Komárom város rendkívül mozgalmas képet mutat. Az uccákon a lakosságon kívül nagyon sok a katona. A járókelők mind magyar nemzetiszinü szalagokat viselnek és igen sok házon ott leng a magyar nemzeti lobogó.

Átadták a csehszlovák választ a magyar követelésekre

A hétfő délutáni tanácskozások két óra hosszat tartottak. Negyedöt óra tájban ért véget a megbeszélés, ekkor hagyta el a magyar delegáció a tanácskozótermet.

A hétfői tanácskozásokról a következő hivatalos jelentést adták ki;

— A magyar és a csehszlovák delegációk október 10-én délután két órakor ismét ülést tartottak, amelyen a csehszlovák delegáció ismertette álláspontját a magyar javaslattal szemben. Október 11-én, kedden délelőtt 9

Teleki: Magyarország ugyanarra az alapra helyezkedik

a magyar-szlovák kérdésben, mint Németország a szudétanémet kérdésben

KOMÁROM. — Jelentettük, hogy a magyar kormány a „Szent Imre” termesgőzöst a külföldi újságírók rendelkezésére bocsátotta. Rengeteg külföldi újságíró érkezett ugyanis az elmúlt napokban Budapestre, valamennyien részt akartak venni a komáromi tárgyalásokon. A komáromi tárgyalások iránt az egész világon nagy érdeklődés nyilvánul meg.

A külföldi újságírók részére a „Szent Imre” gőzösön a magyar küldöttség megbízásából gróf Teleki Pál magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter rendezett fogadást. A sajtófogadás alkalmából Teleki válaszolt a hozzáintézett kérdésekre. Arra a kérdésre, hogy melyek a magyar követelések, Teleki a következő választ adta:

— Ma még túlságosan korai volna pontosan körvonalazott követelésekről beszélni. Tény az, hogy a szlovákoknak teljesen szabad kezük van és maguk dönthetnek sorsukról. Éppen ezért a zsolnai határozatokat a szlovákok belső ügyének tekintjük.

Gróf Teleki arra a kérdésre, hogy lesz-e népszavazás a szlovák—magyar vegyes nyelvterületen, azzal válaszolt, hogy:

— Ez a jövő kérdése.

Az újságírók azt is megkérdezték, hogy a folyamatban lévő tárgyalásokat az 1919. évi néprajzi térkép alapján tartják-e? Teleki gróf igy válaszolt:

— Magyarország a magyar—szlovák kérdésben ugyanarra az alapra helyezkedik, mint Németország helyezkedett a szudéta-' német kérdésben.

Kárpátaljára vonatkozó kérdésre Teleki gróf ezeket mondotta:

— Magyarország a szlovákok és a ruszinok kérdésében mindig ugyanarra az álláspontra helyezkedett, nevezetesen, hogy minden nép a saját akarata szerint intézze sorsát. Éppen oly kevéssé lehet ma megmondani, hogy lesz-e a szlovák—magyar vegyes nyelvterületen, illetve a ruszin—magyar nyelvterületen népszavazás, mint ahogy nem lehet megmondani, hogy lesz-e még népszavazás a cseh—németlakta területen. Mindenesetre meg kell említenem, hogy a magyarok a szlovákokkal, illetve a ruszinokkal ezer éven át éltek egymással testvéri sorsközösségben. .

Az újságírók kérdései alapján Teleki gróf a folyamatban levő tárgyalásokról még a következőkét mondotta:

— Hangsúlyoznom kell, hogy mindkét részről kölcsönös jóakarat nyilvánul meg, de ered* ményt ma nem lehet előre látni mindaddig, amig la tárgyalások nem fejeződtek be. Bizonyos, hogy a tárgyalás a kölcsönös barátság és rokonszenv jegyében indult. A szlovák és a magyar nemzet nemcsak a világháborúban, hanem a nagy Szabadságharcok idején is egymás oldalán harcolt. A két magyar hely átadása jelképes cselekedet volt s a további területek átengedését jelképezte.

Arra a kérdésre, hogy miért nem Komáromot adták át, Teleki azt válaszolta, hogy tekintettel arra, hogy ebben a városban folynak a tanácskozások, a város átadása nagy technikai nehézségekbe ütközött volna.

Gróf Teleki Pál a következő szavakkal fejezte be nyilatkozatát:

— Remélem, hogy a barátságos hangulat a további tárgyalások során sem változik meg. Hogy meddig tartanak el a tárgyalások, azt nem lehet előre megmondani. Néha a legfontosabb kérdésekben percek gjatt van megegyezés, máskor pedig jelentéktelen részletkérdésekben hosszú tanácskozások szükségesek.

I maguk a delegáltak folytatják tanácskozásukat.

órakor a két delegáció szakértői tartanai megbeszélést. Délután három órakor pedic