Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-09 / 231. (4674.) szám

1938 október 9, vasárnap, ___________ Hí rek Q Október %J Vatámap iMiisiwiiiian Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapun' kát házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag ki adóhivata­lt in k által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. — IMA A MAGYARORSZAGI KATOLI­KUS TEMPLOMOKBAN A HAZAÉRT. Bu­dapestről jelentik: A magyarországi katolikus püspöki kar konferenciájából kifolyóan elren­delte, hogy a szentmisékben további intézkedé­sig minden pap köteles a hazáért imádkozni. Ugyancsak elrendelte a püspöki kar, hogy a keddi konferencián elfogadott szövegű és sürgő­sen szétküldendő imát a magyar nemzet igaz ügyének sikeréért az ország valamennyi kato­likus templomában minden nagymise végén el kell mondani. — UJ MAGYAR ÁLLAMTITKÁROK. Bu­dapestről jelentik: Horthy Miklós kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére Dorner Aurél miniszteri osztályfőnököt és dr. Csizik Béla mi­nisztert} tanácsost államtitkárrá kinevezte. — ELJEGYZÉSI HÍR. Bartholy Edit gimná­ziumi tanárnő, Budapest és Ferjentsik Béla gé­pészmérnök, Győr, jegyesek. — A MAGYAR POSTATAKARÉKPÉNZTÁR UJ VEZÉRIGAZGATÓJA. Budapestről jelentik: Horthy Miklós kormányzó a pénzügyminiszter előterjesz­tésére Jakabf'fy Károly miniszteri osztályfőnöki yimmel felruházott számvevőségi igazgatót minisz­teri osztályfőnk! elmének épségbentartása mellett & magyar királyi postatakarékpénztár vezérigaz­gatójává a IV. fizetési osztályba kinevezte. — HATALMAS KATEDRALIS ÉPÜL A RÓMAI VILÁGKIÁLLÍTÁS TERÜLETÉN. Az 1942-es ró­mai világkiállítás bizottságának elnöke bemutatta XI. Pilis pápának annak a templomnak modeljét, amelyet a világkiállítás területén Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére építenek fel. A templom alap­területe ötezer négyzetméter lesz. A templom kupo­lájának átmérője 30 méter lesz. magassága 70 méter.! Az uj katedrális a Szent Péter után Róma legnagyobb temploma lesz és a világkiállítás megszűntével annak a városnegyednek templomául fog szolgálni, amely a világkiállítás helyén fenmarad. A Szentatya melegen gratulált a kiállítás elnökének a szép tervekhez és sok sikert kívánt a kiállításhoz, amely a népek testvéri­ségének érzését fogja ápolni. — MAGYAR ALPOLGÁRMESTEREK ER­DÉLYBEN. Bukarestből jelentik: Több erdélyi város­ban, igy Nagybányán, Nagykárolyban, Máramaros- szigeten és Nagyváradon a közeljövőben magyar al­polgármestereket fognak kinevezni. — HALÁLOZÁS. Budapestről jelentik: Nagyszalatnai és murányaljai özvegy dr. Basilides Barnáné született Korényi Jolán, néhai dr. Basilides Barna járásbiró, volt komáromi közjegyző özvegye október 5-én Budapesten 59 éves korában elhunyt; Az elhalálozott nagyasszony körtiszteletben álló tagja volt a komáromi magyar társa­dalomnak. maga is ismert iparmüvésznó, egyben édesanyja volt Basilides Sándor­nak és Barnának, a jeles festőművészeknek. Ereken kívül még Ábris és Zoltán nevű fiai, sógornője, Basilides Mária, a kiváló opera­énekesnő s kiterjedt előkelő rokonság gyá- szólják. Temetése október 7-én ment végbe nagy részvét mellett a rákosszentmihályi te­mető halottasházából. — ÜGYVÉDI HÍR. Dr. Nagy Sándor prá­Í jai ügyvéd (Václavské nám. 7.) irodáját Prága I. Mys'iková 11. alá helyezte át. Irodájának uj telefonszáma 470-88. — TRAGIKUS ÖNGYILKOSSÁG RIMASZOM­BATBAN. Rimaszombati tudósítónk .jelenti: Az az elviselhetetlen idegfeszültség, amely a sorsdöntő történelmi napokban úrrá. lett a határmenti magyar lakosságon, mélyen megrendítő tragikus ■ esemény­ben jutott Rimaszombatban kifejezésre; Glázer Hugó rimaszombati droguista, .40 éves felesége, született Reinitz Margit csütörtökön reggel 8 óra tájban lakásán éléskamrájában felakasztotta ma­gát e mire rátaláltak, már halott volt. 'Tettét az események okozta idegösszeomlásban követte el. Glázérné, akinek fivérei és férje i« végigküzdötte a világháborút, az 1918-as forradalom, idején, szü­leivel együtt menekülni volt kénytelen s Rei- nitzék akkor puszta életüket tudták csak megmen­teni az ismeretes rimakokovai fosztogatások alkal­mával ég vagyonuk akkor á ha.rácsolók martalé­kául esett. A tragikus sorsú Glázernének férje és egyetlen leánya, valamint kiterjedt : rokonsága iránt általános részvét nyilvánul meg.. mR&GAI-AVoiWiR-HIRLAP A háború, mint elmekórtani probléma Beszélgetés Fribourg-Btanc tanárral, a párisi Val-de-Gráce-kórház főorvosával PARIS. — A Val-de-Gráce-kórház való­sággal központja a háborús elmebetegségek kezelésének: a négy világháborús év alatt kerek számban 25.000 elmebajos és idegba­jos francia katonát utaltak a frontról ide. Ha valaki, úgy a Val-de-Gráce főorvosa adhat valóban illetékes fölvilágositást arról a mindig vitatott, soha el nem döntött kér­désről, hogy a háború valóban okozhat-e tartós elmebajt vagy idegbetegséget, vagy pedig csak kitöréshez segítheti a páciensben már amúgy is lappangó kórt? — A kérdés —• mondja Fribourg-Blanc tanár «— nem érkezik elkésve. Az esetleges háború második napján nem adhattam volna rá választ. Egyrészt azért, mert a háború­ban szerzett idegbaj vagy elmebaj nem ok­vetlenül nyilvánul meg azonnal. — Kezeltem beteget, aki a háborúban szenvedett agy­sérülést, s annak következtében tiz évvel később jelentkezett rajta az eskór. — Más­részt hosszú évek tapasztalata után mond­hatunk csak valóban megbízható véleményt a háborúban kontraktált idegbajok, illetve elmebajok gyógyulási prognózisáról, mely nem minden esetben oly kedvező, mint azt közvetlen a háború után hirdették. HOGY KELETKEZIK A HÁBORÚS ELMEBAJ? — Ma már határozottan kijelenthetem, hogy a háborús idegzavarok és elmezavarok indító oka az esetek aránylag kis részé­ben maga a háború; a baj okát csakúgy, mint a civilek hasonló megbetegedéseinél, legtöbb esetben az örök­lött, vagy szerzett hajlamokban, tehát a há­ború kitörését megelőző időkre eső ténye­zőkben kell keresnünk. Számtalan háborús elmebajos húzza a francia köztársaságtól a százszázalékos rokkantnyugdijat oly beteg­ségért, melynek kitörése csak véletlenül esik egybe a páciens katonai szolgálatával, és föl sem lehelt becsülni azok számát, akik a fronton a hadműveleteket zavarták és baj- társaikat veszélyeztették, a háború óta pedig mint nyugdíjasok esnek terhére az államnak, holott jog szerint már a sorozóbizottságnak kellett volna őket szolgálatképtelennek mi­nősítenie. — Mindezzel azonban egyáltalán nem akarom kétségbevonni, hogy idegbajok, il­— A PRÁGAI BELÜGYMINISZTÉRIUMNAK NINCS KIFOGÁSA A MAGYAR NEMZETI JEL­VÉNYEK VISELÉSE ELLEN. A pozsonyi Grenz- bote jelenti: A prágai belügyminisztérium közölte a pozsonyi országos hivatallal, hogy a magyar zászlók kitűzését és a magyar nemzeti szinii kokár­dák viselését a magyar többségű helyeken hallga­tólagosan tudomásul kell venni, ha ezáltal semmi­nemű rendzavarást nem idéznek föl. Eladó egy jól bevezetett kelmefestő üzem, modem felszereléssel és ingatlannal vagy anélkül. Közelebbi felvilágosítást ad: özv. Jaczik Andrásné, Uzho- rod, Tolsztoj-u. 9. — TIZHAVT BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK A GALGÓCI RABLASI KÍSÉRLET TETTESÉT. Nyitráról jelentik: A kerületi bíróság esküdtszé­ke szerdán ítélkezett Marguia Emil Vince len­gyel származású munkás felett, aki rablás kísér­letével vádolva került a bíróság elé. A tárgya­láson beigazolást nyert vádirat szerint Marguia ez év augusztus 26-án betévedt Stoder Teréz galgód munkásasszony lakásába és egy öreg kabátot kínált megvételre. Az asszony kijelen­tette, hogy nincs szándékában megvenni a ka­bátot, de pénze sincs hozzá. Megmutatta pénz­tárcáját, melyben mindössze 4 korona volt. A fiatalember a pénz láttára nekiesett az asszony­nak s egy kővel, melyet a zsebéből húzott elő, néhányszor fejbesujtotta és el akarta rabolni a jelentéktelen összeget. Az asszony segítségért kezdett kiáltozni, mire a rabló elmenekült anél­kül, hogy a pénzt elvitte volna. A csendőr­ség rövidesen elfogta és a nyitrai fogházba szál­lította. A tegnapi tárgyaláson a vádlott töredel­mes beismerő vallomást tett és ugyancsak ellene .vallott a károsult is, mire a bíróság az esküdtek verdiktje alapján tizhónapi börtönbüntetéssel sújtotta. Az Ítéletben mind az ügyész, mind az elitéit megnyugodott s Így az jogerőre emelke­dett letve elmebajok kitörhetnek*közvetlenül a háború hatása alatt is. Nevezetesen, ha az azokra való predesztináció már fönnállt, de szórványosabban ily prediszpozició nélkül is teljesen egészséges katonákon. A háború igen sok módon idézhet elő ideg- vagy el­mebajt. Legközvetlenebb ok természetesen a fejseb, a közvetlenül szerzett agysérülés, mely keletkezhetik akkor is. ha a löveg nem sebzi meg a katonát, hanem közvetlen kö­zelben üt le. Traumatikus kórokozó továbbá a háború okozta hirtelen idegrázkódás, föl- indulás: a morális sokk. S itt megjegyzendő, hogy egy ily sokk legkevésbé sem immuni­zál rákövetkező további rázkódások ellen, sőt ellenkezőleg növeli a harcoló érzékeny­ségét. Idegbajt, sőt esetleg elmebajt okozhat továbbá a háborúval járó testi nyomorúság, túlfeszített munka, megnemfelelő életmód mellett, ami megzavarhatja minden szerv rendes működését és a pszichózisig menő lelki depressziót okozhat. Specifikusan há­borús ideg- és elmebajnak kell tekinteni azonkívül a ragályos betegségek nagyobb- foku elterjedését és a megfelelő kezelés ki­vételes gátoltságát a háború következtében, különösképen pedig a vérbaj elszaporodását a hadseregben, ami a gyógyítás csaknem szükségszerű elhanyagolása folytán a para- litikus megbetegedések lényeges sokasodá­sára vezet. Háborús ideg- és elmebaj oko­zónak számíthatjuk még az endogén mérge­zések gyakoriságát, amit az egyoldalú hus- és konzervtáplálkozás okoz, valamint a há­borús életkörülrrtényekkel együttjáró exo- génmérgezéseket, idült alkoholizmust és ko- kainomániát, bár ez utóbbit inkább a front­mögötti alakulatok között észleltük. AZ ,,OBtISITE“ -BETEGSÉG — A háborús idegbaj és elmebajesetek roppant számával szemben szerencsére meg­állapítható, hogy az esetek túlnyomó része inkább neurotikus természetű, de ezek kö­zött is sok az igén súlyos neurózis, mely a pszichózistól alig határolható el. — Leggyakoribb a háborús idegbajok Elhalasztották az osztáiporsjáfék húzását PRÁGA. — Az állami osztálysorsiáték igazgatósága közhírré teszi, hogy a 39-ik osztálysorsjáték V. osztályának húzásait, amelynek október 11-én kellett volna kez­dődnie, későbbi időpontra elhalasztották. Ennek az osztálynak sorsolását teljes mér­tékben fogják lebonyolítani. A halasztásra azért volt szükség, mert számos sorsjegytu­lajdonos bevonult és igy ezeknek nem állt módjukban idejében jelentkezni. — HALÁLRAZUZTA MAGÁT EGY KÉSMÁRKI GIMNAZISTA A MAGAS-TÁTRÁBAN. Lőcséről jelentik: Pa.p Tibor és Kreksin Sándor, a késmárki reálgimnázium hetedik-osztályos tanulói a mozgó­sítás folytán előállott iskolai szünetet arra hasz­nálták fel, hogy kiránduljanak Tátralomnicra- ahonnan felmentek a Kőpataki-tóhoz. Megmásztak a Hunfalvi-csucsot, majd pedig felkapaszkodtak a 2~>26 méter magas Késmárki-csúcsra. Visszamenőt Pap Tibor a törmelékes terepen megcsúszott és ma- gávalrántóttá diáktársát is. Mindketten a szikla­falról a mélységbe zuhantak. Pap csodás véletlen folytán egy hómezőre esett és életbenmaradt. de K re ke in a sziklán balálrazuzt.a magát. Nyomban értesítették Pöstyénbén lakó édesatyját, aki-olasz nemzetiségű mérnök . és akinek a szerencsétlenül­járt késmárki gimnazista, egyetlen fia. volt. Pap Tibor súlyosabb természetű zuzódások árán meg­menekült. a halálos kalandból.- VESZEDELMESEN NÖVEKSZIK A KALA- HÁRI-SIVATAG. A Délafrikai Unió kormányának komoly gondokat okoz a Kalahári-sivatag terjedése. A kormány külön bizottságot nevezett ki. amelynek ezt a nyugtalanító jelenséget pontosan meg kell vizs­gálnia. A Kalahári-sivatag. amely a Becsuána-röld meglehetősen nagy területét foglalja el, nyugat és dél­nyugat irányában terjed és a futóhomok mindent el­pusztító tömegével árasztja el az eddig termékeny földsávokat. A sivatag területének növekedése már csak azért is nagy veszély, mert nemcsak a közvet­lenül fenyegetett területekre bir jelentőséggel, hanem magával hozza egész Délafrika éghajlatának -mélyre­ható változását is. A nyarak egyre szárazabbak lesz­nek, a: eső ritkább t a vetés mindig kevesebb. között a bombarobbanás okozta trauma (syndroma post-commotionel). A közvetlen közelben robbanó nagy löveg által okozott súlyosabb esetekben tényleges sérüléseket is okozhat az agyállományban. A beteg né­hány napig változatlanul teljesíti kötelessé­gét. azután mutatkoznak paréziás- állapotok* minőket békében trepánált betegeknél ész­lelünk. Ezek általában könnyen gyógyuló esetek, bár a laikus számára gyakran ijesztő szimptómákkal járnak. Kevésbé észrevehető a megbetegedés, ha nem jár fiziológikus el­változással és mégis az esetek gyakran ma* kacsabbnak mutatkoznak az előbbieknél. A francia katonák ..obusite”-nek nevezték az ilyen megbetegedést, mely zavaros elmeál­lapotban, össze nem függő beszédekben, tá­jékozatlanságban, kóros ijedezésben, a vég­tagok reszketésében. nevető- vagy sirógör- csökben nyilvánult. Az egymásra következő rázkódások gyöngébb szervezetű embernek fokozatosan megbonthatják a lelki egyensú­lyát és az ilyen neurózis azután elmehábo- rodottsággá faiplhat. — A fönt leírtakhoz hasonló traumákból keletkeznek a gyakori háborús epilepsziaesetek is. amelyek csak hosszabb idő, néha sok év elmúltán jutottak kitörésre. NEURASZTÉNIA ÉS FÓBIÁK A FRONTON — A háborús neuraszténia viszont nem egy meghatározott rázkódásból fejlődik, ha­nem a hosszantartó testi és lelki megerőlte­tésnek következményekép. Általában a há­borús neuraszténiák látszólag könnyen gyó- gyithatónak mutatkoztak, de a páciensben megmaradt a visszaesési hajlam és ma már megállapítható, hogy a legkevesebbjük gyó­gyult föl teljesen. — Mindezen, említett háborús idegbajok­nál gyakrabban voltak észlelhetők a külön­böző fóbiák, neurotikus félelmi és gátoltsági állapotok: az általam kezelt 25-000 esetnek ezek tet­ték mintegy harmadát és nem mindig voltak teljesen gyógyíthatók. Általában jobb prognózisuk van a háborús h:sztéria-eseteknek és egyéb pszeudo-pszi- chózusoknak, amelyeknek főkép a páciens beteges (bár gyakran utilitáris) hazudozása és anormális szuggerálhatósága voltak a Htífye* idavétkúié Az északnyugati légáramlat helyenként erő­sebb csapadékot és lehűlést idézett elő. — Váj­ható idő: Változó felhőzet, helyenként még csa­padék, valamivel melegebb. — BOLVÁRY GÉZA ÖCCSÉNEK SÚ­LYOS AUTÓSZERENCSÉTLENSÉGE. Szé­kesfehérvárról jelentik: Budapestről Székesfehér­váron át haladt gépkocsin Bolváry Andor intéző, aki bátyjának. Bolváry Géza filmrendezőnek fe­jérmegyei birtokát kezeli. A gépkocsiban ült Barta Lajos, seregélyes! földbirtokos is. A gép­kocsi a Gáz-uccában az utszéli árokba fordult és a bennülőket maga alá temette. Mind a ket- ten súlyos sérüléseket szenvedtek. Életveszé­lyes állapotban szállították a két sebesültet a székesfehérvári kórházba. Nincs többé ősz haj l Francia professzorok csodás találmánya s párisi világkiállításról, mely afrikai gyümölcs­nedvekből készült vizszinü folyadék, az ősz hajat négyszeri bekenés után ismét feketére, vagy barnára változtatja. Ezen folyadékot a haj gyökerei magukba szívják és a haj hagymáit kitisztítja, az ősz haj Ismét éledni kezd, a hajszálaknak nj életfolyamata kezdő­dik, miáltal az egészséges talajban a korpa- képződést megszünteti és visszaadja a haj eredeti szinét. Egy üveg ára Ké 15.—, portó Ke 3.—- Vezérképviselő Csehszlovákia terü­letére „Rekord” Arcszépuő-Kosmetlka és Parfumerie Áruháza. Mukacevo. Komenského 3. — Képviselők kerestetnek minden város részére. — INGYENBURGONYÁT „REKVIRÁLTAK A KÉSMÁRKI SZEGÉNYEK. Lőcséről jelentik: Fe­lelőtlen elemek e napokban azt a hirt terjesztették el Késmárkon, hogy a szegények ingyen szedhet­nek burgonyát a. szántóföldekről. A hir gyorsan elterjedt és azt sokan el is hitték. így aztán szá­mosán fogtak hozzá, a bug’onya földék dézsmálásá­hoz — a burgonyaföldek tulajdonosainak legna­gyobb meglepetésére. Az ingyenburgonyas-zedós* aek a csend őrség megjelenése vetett véget. 7

Next

/
Thumbnails
Contents