Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)
1938-10-09 / 231. (4674.) szám
4 'Pragm-TVWAar-hirla© 1938 ofctőber 9, vasárnap* Köszöntő A KAZINCZY TÁRSASÁG születésnap] ára Í898—Í938 október 9. KASSA. — Van Haydnnak egy különös zenekari szerzeménye, a „Búcsú Szimfónia". Abból az alkalomból irta 1772-ben, hogy mecénása, Esterházy Antal herceg, a kismartoni földesur, az akkori gazdasági válság nyomása alatt feloszlatta udvari .zenekarát. melynek Haydn volt a karmestere. A bucsu-hangversenyen játszatta el a „Gott erhalte" világhírű komponistája ezt a müvet. A szimfónia még teljes zenekarral kezdődik s két tételén át semmi különös nincs benne. A fináléban egymásután hallgatnak el a szólamok. A muzsikusok sorra összepakolják hangszereiket, elfujják gyertyáikat s elosonnak. Egyre fogy a zenekar, üresebb lesz az összhang, sötétebb a terem. *— Már csak hárman állanak a dobogón: a karmester, a pikulás és a nagybőgős. A fuvolás is búcsúzik. A bőgős szólóban játsza a „mély" fájdalmu zárótémát s ő is elmegy. A karmester lemondóan integet még az elnémult zenekar üres helye felé. mintha jelezné, hogy volna még mondanivalója, aztán j könnyes szemmel hajlik meg a közönség előtt s ellujja az utolsó pislákoló gyertyát is. Csend lesz, siri csend és csak sötétség. Az nnekdóta úgy tudja, hogy a szellemes. ^ zeneszóbar kifejezett szemrehányás annvi-.1 ra megdöbbentette a herceget, hogy Haydnnak életjáradékot biztosított s mihelyt módja lett hozzá, újra megszervezte a zenekart í is. | ... De a karmestert, aki Kismartonból lendült a világhír felé, már — Londonból kellett visszahívni... * A modern magyar nemzeti kultúra fejlődésének nagy szimfóniáját fordított sorrendben lehetne megírni. Valahol Isten háta mögött, Bányácskán. a hegyközi kisfaluban kicsi gyertyaláng gyűlik a vak sötétben. A kotta, melyre sápadt fén>e vetül, — mi tagadás — idegen melódiát árul. Egy árva pánsip szólal meg a fojtott csöndben. Aki játszik rajta, művész lehetne a javából, van ízlése, ihlete és iskolája, mi haszna, ha hangszere, — a magyar nyelv — ütött-kopott, szinte föld alól kiásott, elavult szerszám. Mindegy! A fanatikus muzsikus csak fújja a dallamát, sok. sok változatban. Mit bánja, hogy kevesen hallgatják, mit, hogy sokan kacagják is. Nem is a maga művészetével törődik talán, inkább a hangszert babusgatja, fejleszti. Hív és biztat a játéka. És az egyre tökéletesebbé. ujjáteremtett hangszer muzsikájára jönnek mások, uj muzsikusok. Mindenki meg gyújtja a gyertyáját s uj kottát tesz ma. ga elé. Ez francia sanzont, drámát, szonettet az klasszikus ódát, paeant. A harmadik szentimentális német Lied-et, vad balladát. Van, aki füle után dúdolja a magyar nép le sem irt dalát. Nagy a zűrzavar, de — termékenyítő. Kassán már hárman vannak együtt, de ketten összekülönböznek azon. ki legyen a karmester. Mindegy! Azon az egy kicsi lángon már igen sokan felgyújtották gyertyádat szerte az országban. Túl a Dunán, a Kárpátok alján, Erdélyben s az Alföld szivében, Debrecenben. De „különor- szágban" is. A bécsi fényes császári udvarban éppen úgy, mint a brünni Spielberg földalatti kazamatáiban, vagy Kufstein égbekiáltó tömlöctornyában. zínczy Ferenc íntonált elsőbben: az európaisággal megtermékenyített, magyar nemzeti gondolat ♦ Jöttek. Előbb elszigetelten egyes, nemesebb szándékú egyének, majd szervezett intézmények. Kisfaludy Társaság. Akadémia stb., az ország szivében, más irodalmi egyesületek, kultúrkörök a vidéken. Ezek majd mindegyike az egykor ott- fellobbanó lángszitók nevéről elnevezve terjesztik a világosságot és őrzik a tüzet a vissza-visszakisértő éjszakában is. Jöttek egymásután, ahogy a hely jelentősége s az idők teljessége elkövetkezett Ahogy az utódok megértették a pátrónusaik nevének szimbólikus értelmét, „nőmén est omen"-jét * Kassán a múlt század kilencvenes éveinek elején ért meg ennek az ideje. 1893-ban egyszerre két kulturegyesület is alakult ennek a tettbe kivánkozó vágynak az igazolásául: a „Kassai Irodalmi Társaság” és a „Kassai Hírlapírók Otthona”. örök magyar jellemvonás, hogy gyakorta több bennünk a jószándék, mint a tettre való készség. A két egyesület is többet markolt, mint amennyit fogott. Az akkori Kassán jobbára még csak a magyar nyelv lett úrrá. nem a — Széchenyi értelmében vett magyar „nemzetiség”: a kultúrát teremtő és terjesztő műveltség, önfeláldozás és akarat. Hamar kiviláglott az igazság, hogy egy több lenne, mint kettő, mert a két egyesület csak szétforgácsolta az erőket s mert személyi ellen- tétéi miatt a két tábor se tudta fölszivni mind őket Éppen a legértékesebbjét, éppen azokat az egyéniségeket, akik finomabb ösztönükkel húzódoznak a kicsinyességtől. A világosan látók hamarosan fölfedezték mindkét egyesület bekövetkezett pangásának az okát s dr. Nyulászy János már 1896- ban fölvetette a fúzió eszméjét. Két évig tartott a huza-vona a „szerzett fog’1 és a „presztízskérdés” körül. Előbb ..Kassai írók és Hírlapírók Otthona” névvel igyekezett a tíztagú közös bizottság közös nevezőre hozni a — két törtet, de a komplikált cim ellenére is csak tört maradt az. És akkor jött segítségül Kazinczy Ferenc szelleme. A jóakaratu szellemi munkások, akik. ha meg is alkudtak egymással a „kompromisszumban”, mégsem érezték a nevet célt-kifejezőnek. Kazinczy nevének szimbólikus értelmében fönntartás nélkül, őszintén és véglegesen meg tudtak egvezni. így alakult meg a felületesen összeolvasztott két eovesület önfeláldozása árán a Kazinczy Kör” 1898 február 2-án. Kifelé, a közönség felé alig telt több egyelőre az elvben egyesült erőkből, mint március idusának fényes és tartalmas megünneplése, annál intenzivebben indult meg befelé az- építő, alapvető, rendszerező munka. Az alapszabályok jóváhagyásának várakozási ideje alatt szervezték meg a Kör ét szakosztályát a rendes tagokká választott kulturexők szakszerű munkába állítása végett. Tudományos, szépirodalmi és hírlapírói szakosztályokat kívánt meg az akkori Kassa kulturigénye, ezeket építette ki az Ideiglenesen megválasztott vezetőség. Mire elkészült ezzel a nehéz, de lelkesedéssel legyőzött munkával, beérkeztek (julius 23.) a jóváhagyott alapszabályok s a Kazinczy Kör megtarthatta 1898 október 9-én első, rendes, egyben tisztújító közgyűlését Ez a nap a mai Kazinczy Társaság valódi születésnapja, mert ettől számítható az a máig tartó rendszere^, intenzív és extenziv irodalmi és kulturmunka, mely előbb teljesen átformálta az addig még vidéki kisváros lelkiségét s később megerősödve, öntudatosodva bekapcsolta Kassa városát, — nem egyszer, mint vezető szólamot, — az országos kulturfejlődés nemes szimfóniájába. ★ Köszöntőt mondunk a negyvenéves Kazinczy Társaságra születése napján! Negyven esztendő. Három nemzedékváltás hol ragyogó, hol borús, hosszú időtartama. Lesz talán alkalmunk arra, hogy részletesebben Írjuk le a negyven év eseményeit, ma inkább csak emlékezzünk. Azokra, akik Kassa városának feléledő kulturélet-vágyát megtestesítették a Kazinczy Körben. — De sokan elmentek már azok közül, akik negyven év előtt, fiatalon, tehát jövőbe nézőn tudták, mit kell tenniök! Am, akik el is mentek, akik kevesen, őszült fejjel velünk emlékeznek életbe indulásukra, igen sokan közülök az ő szűk vidéki „Kör“-ükből az egyetemes magyar kul túr életbe nőttek bele. Ott olvassuk az alapitiók közt dr. Juhász Andor nevét, aki a Kir. Magyar Kúria elnöki méltóságában fejezte be közéleti pályáját Ott Bu- bics Zsigmondnét, kinek nemes alakja ma is él az emlékezetünkben, szinte agy, mint egy reneszánszkori egyházfejedelemé. Ott Révész Kál- mánnét. az országos hirü református püspökét. Ott dr. Nyulászy Jánosét, aki a magyar közgazdasági élet vezető egyéniségei köré emelkedett. Dr. Takács Menyhértét, a nagy jászóvár! prépostét, Gödöllő megalapítójáét. — Dr. Bla- nár Béla, Kassa város utolsó magyar polgármestere. — Varga Kálmánnak, a debreceni gazdasági főiskola volt igazgatója. — Kemény Lajos, Kassa tudós levéltárosa. — dr. Katona Mór és Esterházy Sándor jogtudósok. Péehy Zsig- mond. Abauj-vármegye nagy főispánjainak egyike, dr. Csiszárik János, a kiváló egyházdiplomata, Bartóky Mária, a mi „Nagyasszonyunk" nagyasszonya, dr. Grosschmid Géza volt szenátorunk, Lengyel Menyhért, a világhírre emelkedett Író. Schallcház Lipót. a város nagy mecénása s igen-igen sokan mások írták be nevüket kitörülhetetlenül a város s a nemzet kultúrtörténetébe azok közül, akik együtt ültek negyven évvel ezelőtt a Kazinczy Kör keresztelő-lakomáján. ★ Ma csak emlékezünk róluk a hála egyszerű. Könyvtár-kalauz a világesemények sodrában Mi minden található egy világlap szerkesztőségi könyvtárában 7 Hovatovább összhangba Igazódik a kakofónia, tömörebb lesz a harmónia, nemesebb a hangszin. Az ódon hangszer is megnemesedik. Az újjávarázsolt magyar nyelv száz és száz regiszterével mindent ki tud már fejezni, mit érez, mit akar a költészet csodamuzsikájától megváltott magyar lélek! És mire a mindenre elszánt lángszitó „Szent öreg”-gé eszményül s leszorul a karmesteri emelvényről, hogy helyet adjon a „fiatalok"-nak, diadalmasan zeng, zug, minden kis, magyarlakta zugot betöltőn az isteni szimfónia százak pompás, szervezett összjá- tékában. És sok százezren hallgatják is. a magyar nemzet minden rendjének szebb lelkei. Ha van is itt-ott diszharmónia, az csak arra jó, hogy kifejezőbb legyen a „feloldás" s a „kontrapunkt" is lüktető „fugában" viszi tovább időtlen idők felé a nagy „opuszt”, melynek vezető szólama máig is az, amit KaAz újságolvasó gyakran csodálkozik, hogy lapjában a legkülönbözőbb eseményekről milyen bőséges tudósítást és kommentárt kap még akkor is, ha azok az események közvetlenül lapzárta előtt érkeznek a szerkesztőségbe. Természetes, hogy minden kérdésnek megvan minden nagyobb lapnál a maga szakértője, viszont az is magától értetődik, hogy az egyes munkatársak szakismeretein túl megfelelő kézikönyvtárra is szüksége van a lapnak, ha hivatását pontosan teljesíteni akarja. A szerkesztőségi könyvtár különösen a külföldi világlapoknál rendkivül fontos szerepet tölt be. Ez a szerep olyan mozgalmas időkben, mint például a mai, még jelentősebb. G. W. Lindner, a New York Héráid szerkesztőségi könyvtárosa Így állítja össze azt az irodalmat, amelyre egy jól felszerelt szerkesztőségi könyvtárban szükség van. 1. Általános müvek: szótárak, enciklopédiák, továbbá szakenciklopédiák az építészet, festészet, hittudomány, jog, művészet, zene és orvostan köréből; évkönyvek, atlaszok, helységnév- tárak és menetrendek. 2. Életrajzok: életrajzi szótárak, kortársak lexikonja (Who’s wbo), foglalkozási címtárak, egyesületek és klubok taglistái, városok és államok jubileumi és egyéb albumai. 3. Hivatalos nyomtatványok: parlamenti napló, állami és városi kiadványok, törvények és rendeletek tára. 4. Utazási könyvek (Baedeker). 5. Modem kézikönyvek a tudás minden ágából, lehetőleg nagy illusztratív anyaggal. 6. Minél gazdagabb és rendszerezett képanyag. 7. Pontos kimutatás a lapban korábban megjelent cikkekről abc-mutatóval. 8. Lapkivágások. Persze: mindezzel a segédeszközzel kevés szerkesztőség dicsekedhetik, de amelyiknek könyvtárában a fentiek mind megtalálhatók, elmondhatja. hogy semmiféle esemény nem találhatja készületlenül. I wKvezÉi B.-BV/TRICa ^ de őszinte szavával. Emlékezünk és lelkiismeret- vizsgálatot tartunk, méltó volt-e a folytatás ahhoz, amit ők elkezdtek. Büszkék vagyunk rájuk, de büszke az elődeire csak az lehet, aki a saját felelősségtudatát beléjük érzi s számot vet magával, büszkék lehetnének-e ők is az utódjaikra. Úgy érzem, a mai Kazinczy Társaságnak nincs oka szégyenkeznie a szerencsés és jól megalapozott kezdet folytatásáért. Hogy mi adja ezt az öntudatunkat, lesz alkalmunk adatokkal igazolni, ma köszöntsük a jubiláló Társaságot s kívánjuk neki őszinte szívvel, hogy ne teljesedjék be rajta a nagy életválságban a — „Bucsuszimfónia" szomorú végzete. Máriássy Béla sírjánál EPERJES. — Jelentette a Prágai Magyar Hírlap, hogy dr. Máriássy Béla, Sáros-vármegye volt árvaszéki elnöke szeptember 30-án 67 éves korában elhunyt Az eperjesi magyarság nagy halottját a részvét impozáns megnyilatkozása mellett temették el a római katolikus egyház szertartása szerint A gyászszertartás után a sírnál Fábry Viktor evangélikus lelkész a magyarság nevében megható beszéddel búcsúzott el a magyar kulturélet áldott emlékű vezetőmunkásától. — Ha a sors megtanítja Is az embert arra, — mondotta többek között, -— hogy sok mindent nélkülözzön, hogy sok mindenről lemondjon, egyetlen vágya mindig megmarad, mert az leküzdhetetlen és örök:: találkozni, érintkezni, együtt élni emberekkel, akik emberi módon gondolkodnak, éreznek és cselekszenek. És ezeknek volt egyik ritka megszemélyesítője Máriássy Béla. Jóságos szemeinek nézéséből, hűséges baráti kézszoritásából, szavainak, beszélgetésének hangjából valamilyen egészen egyedülálló melegség járta át a szivünket és a lelkünket mindannyiszor, valahányszor társaságában lehettünk. A gondolkodás nemességének, az érzelmek önzetlenségének és érdeknélküliségének, a szív tisztaságának, a lélek emelkedettségének, az igazságosságnak. a mindenképpen és minden téren való hűségnek az a melege, amellyel csak a tavaszi és az őszi napsugár tud simogatni. Nem vakít és nem perzsel, de megmutatja vagy legalább is megsejteti velünk ezzel a fényével és melegével az igazi életnek azt az Ívelő utíát. amelyen s tökéletesedés felé haladva, érdemesekké és méltókká válhatunk az élet megélésére. Máriássy Béla ezt az életutat járta és példázta. Olyan volt a lénye, mint tavasszal a magvetőnek, ősszel az aratónak lelkülete: imádságot is. áldást is sugárzott Igazi magyar ur, szinarany jellemmel, amelyhez semmiféle árnyék nem férhetett és amelyre a pornak legkisebb szeme sem hullhatott Egész férfiú, aki azonban mindig az Isten alázatos, engedelmes, hivő gyermekének tudta magát. Leikületében a nemes emberi vonások valóságos óriása és ugyanakkor mennyországot öröklő, csodálatosan tisztaszivü gyermek. Porsátorával a földön járó, leikével az eszményiség világában élő, eléggé meg nem siratható, útjelző fény. Egy ritka sugárzású csillag emberi életünk egén, amely most lehullott; de mi tudjuk és ez legyen vigasztalónk, fölemelő, megnyugtató tudatunk, hogy az ilyen csillaghullás mindig tüneményes fénylobbanás, amely bele nem vész az éjszakába, mert önmagát szétszórva válik az alkonyati égnek titokzatos magvetésévé, az eszményi életvilágnak termőföldet ápoló és tápláló, rejtett erejévé, amely ébredésre költögetí nehéz álmából a földi élet legszebb és legnagyobb isteni gondolatát: az igaz embert! Máriássy Béla az volt életében. Halálában is élő drága emléke pedig segítsen meg, hogy mi is azokká válhassunk!
