Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-06 / 228. (4671.) szám

1938 október 6, cstitörtoK. *PI«GMMAfifeARHIRLM> 7 Negyven százalék az asszony a szovjetiparban A nemek teljes egyenlősítése a forradalmi marxizmus legrégibb követelései közé tartozik. Oroszországban 1920-ban törvényesen valósítot­ták meg. Ennek az eredménye lett az, hogy az asszony Szovjetoroszországban ma teljes mér­tékben el van férfiasitva. Minél nagyobb férfi­hez illő teljesítményre képes, annál nagyobb az értéke kommunista szempontból. A dolgozó nőknek gazdaságban való rész­vétele — nem számítva a mezőgazdasági mun­kákat — 19i3-ban 13 százalékot tett ki Orosz­országban, mig 1929-ben ez a százalékos arány már 27.2 százalékra, 1925-ben pedig már 33.4 százalékra emelkedett és azóta is emelkedő­ben van. 1920-tói 1935-ig 4.5 millió- asszonyt vontak be a termelési munkába. így például amig 1913-ban a bányaiparban 24 ezer nő dolgozott, 1935-ben már 231 ezer volt a számuk. A fém- és gépiparban a fenti két számadat viszonya 15 ezer és 434 ezer. A famegmunkáo iparban 10 ezer és 128 ezer, a vegyi iparban 30 ezer és 102 ezer. Az autó- és traktoriparban a nők 30 százalékot tesznek <kL A fúrógépeknél 63.5 százalék asszony dolgozik. A kalapiparban 39.7 százalék, a nyom­daiparban 43.7 százalék a számuk. Az építő­iparban i 2.9 a közönséges földmunkával foglal­kozó nők száma, a kőműves nők száma 19.6 százalék, a nem képzett kisegítő munkáknak vi­szont az építőiparban 64.2 százalékát látják el munkásnők. A szovjetállamnak rengeteg munkaerőre volt szüksége, tehát úgy gondoskodott, hogy az élel­miszerek beszerzését csak jegyekkel tette lehe­tővé. Ezeket a jegyeket viszont csak a munka­helyen lehet beszerezni. Ha tehát egy munkás­család jól akart lakni, nem maradt más hátra az asszonynak, minthogy ő is állást szerzett magá­nak, hogy családja számára a mindennapi kenye­ret biztosíthassa. Bevezette ezenkívül az állam a gyári étkezést. Ezekben a nagy konyhákban, mint mondották, sokkal racionálisabban lehet az étkezést lebonyolítani. Ahol tehát a munkás felesége otthon maradt, a férfi az amugyis sovány gyári kosztból kellett, hogy hazavigye neki azt, amit saját szájából vont el. Ennek az eredménye az lett, hogy ma már egész Oroszországban fel sem tűnnek a nagy cso­portokban munkahelyük felé vándorló piszkos szénlapátoló nők. A tárnákban eltűnő bányász­nők, a téglát cipelő női alakok. Mindezt olyan természetesnek veszik ma már, mint az eszterga­pad mellett álló fiatal lányok vagy a gépgyárak munkaasztalainál dolgozó munkásnőket. SPORT Megkezdődtek a finnországi oíimpia előkészületei fv7TT>HÁz<KönWKamuRA. Kísérleti színpadok Amerikában Műkedvelő diákíróból Nobel-di-as szerző tégy eddig teljesen ismeretlen nagyságtól, egy ^egészen fiatal írótól — akinek az első színpadi 5 munkája vo.t — és pedig olyan óriási sikerrel, ■hogy pár hét mu va Newyorkban játszották a }legelső színészekkel. A legnagyobb sikere lett a a szezonnak és a kritikusok szerint az utolsó évek a legjobb drámája. Az iró neve John Steinbeck, a darab cime: Egerekről és fér bakról. Steinbeck nem az első, akit a kísérleti szin- 'pad kitermelt, ott van a népszerű Maxwell An­gson', „Amerika 2. számú drámaírója" — az első természetesen O'Neill. — Anderson az idei sze­zonban egy meg'ehetősen gyenge drámával jött iki. a Csillagok kocsiján című fantasztikus játék­kal. Korábbi népszerűsége most kamatozik, a da- j rab egészen jók megy, amiben nagy része van a j ícIáUifásnak. A csillagok kocsiját egy letört tech­nikus talá'ja • ki és visszakocsikázík rajta á bol­dog békeidőbe. Az ötlet nem az a kimondott uj- ! donság — lásd Wells „Idögép"-ét —, de sok j mulatságos anakronizmusra ad alkalmat. Sokkal komolyabban kell venni Clifford ’Odets-t. Ezt a fiatalembert barátai az uj Shakes- í !peare-nelc kiáltották ki — mások szerint a fia-: jtalur kitünően adminisztrálja magát, semmi, több ... Clifford Odets uj darabjának a címe Az arany- [ifju. Rendes vidéki emberek gyermeke — a kaszt, körülbelül megfe’el a mi keresztény kö­zéposztályunknak, — Istenáldotta tehetség, he- gedüzseni. Fél a minden művész sorsától, a nyo­morúságtól. gyorsan gazdag akar lenni, hogy „majdan eszméinek élhessen" — és beá’l boksz­bajnoknak. A kontraszt fanyar, Odets groteszk bukfencet vet, de a morális Sdiwert-Motiv fel­zeng a végén, a birkózóba; nők-heg edüm ü vész diadalának csúcspontján egész életére lehetet­lenné válik, a ringben véletlenül agyonüti az el­lenfelét, ugyanakkor a kezes szétzuzódik. öngyil­kos lesz. A szimbólum átlátszó — Amerika uj drámaíró- generációja páni fé’elemmel retteg Hollywood­tól. Hollywood felmorzsolja, lenyeli, megsemmisí­ti a tehetséget. A legjobbak is beleesnek — és soha többé ki nem heverhetik a hollywoodi éve­ket. Odets jövője is attól függ, mennyire tudja magát tavo'tartani a filmgyárak Bedaux-rend- szerre berendezett műhelyeitől, ahol napszámba dolgoznak a storygyártó drámaírók. Remélhető­leg. ez a mindent elnyelő filmposvány megelég­szik azzal az engedménnyel, hogy Odets nemrég a legdivatosabb filmszinésznőt, Luise Rainert, feleségül vette. HELSINKI. — Mikor Tokio lemondott az olim- piászról és eldőlt, hogy a finnek fogják megrendezni a hatalmas sportünnepséget, pillanatnyi aggódás fogta el északi rokonainkat: vájjon sikerül-e, nekik, az alig több mint 3 milliós népnek elvégezni azt a feladatot, amely még a legnagyobb népeknél is négy hosszú évet szokott igénybe venni. A tétovázás azonban nem tar­tott sokáig és Helsinki bejelentette az illetékes nemzet­közi sporthatóságoknál, hogy hajlandó vállalni az olimpia megrendezését. Azóta két hónap múlt el. Ez alatt a finnek mozgás­ba hozták az olimpia gépezetét. Először megalapítot­ták J.' W. Rangén elnökletével a versenyrendezési bi­zottságot, amelyet két részre osztottak. Az általános bizottság gondoskodik az elszállásolásról, az óriási forgalom lebonyolításáról, a jegyek eladásáról és ezer hasonló feladatról, amelyekről azok, akik nem ismerik közelebbről Finnországot, vagy a finn fővárost, még csak megközelitően sem tudnak helyes képet alkotni maguknak. A rendező bizottság másik alosztálya a technikai bizottság,, amely az olimpiai versenyek sportrészével foglalkozik. Ebben a feladatban teljesen otthonosan mozognak a finnek. Hiszen nemegyszer tartottak már Finnországban nagy nemzetközi sport- versenyeket, . amelyeknek spcrtbeli lebonyolításával még a legkényesebb külföldiek is tökéletesen meg vol­tak elégedve. Az általános bizottság vezetője von Frenckell vá­rosi tanácsos, aki mellékesen a finn Labdarugó Szö­vetségnek is elnöke. A technikai bizottság élén maga a belügyminsizter: dr. Urho Kekkonen áll, aki már hosszú évek óta végzi a finn Atlétikai Szövetség el­nöki teendőit. Az olimpiai előkészületek lázas sietséggel haladnak előre. Az eddigi, 30.000 néző számára épített remek stadion természetesen tulszerénynek bizonyult a hatal­mas arányúnak Ígérkező olimpia céljaira. így azután azonnal hozzáláttak a stadion megnagyobbitásához. A tervek már készen is állanak, megvalósításuk csak az idő kérdése. Egy év múlva, azaz 1939 őszén már kész lesz a 60.000 személyt befogadó kibővített néző­tér. Ez a kibővítés úgy fog történni, hogy az egyelőre még felépitetlenül maradt keleti oldalt a korábbi ter­vektől eltérően jóval nagyobb méretekben építik meg. Ezenkívül a nézőtérnek jelenleg fedetlenül álló részét is fel fogják emelni. Maga a versenypálya már teljesen készen álL Ezen bonyolították le a júliusi finn—magyar országos atlé­tikai viadalt. A pálya a lehető legmodernebb tervek szerint épült. Alig két hónapos élete alatt máris remek rekordok születtek rajta. Minthogy a pályarekorderek nevei között magyarok is szerepelnek, talán érdemes lesz felsorolni őket: ICO m.: Gyenes 10.8. 200 m.: Tammisto 21.8. 400 m.: Görkoi 48.6. 800 m.: Peussa 1:53.8. 1500 m.: Hartikka 3:52.0. 5000 m.: Pekuri 14:27.4. 10.000 m.: Salminen 30:44.8. 110 m. gát: Kovács 15.2. 400 m. gát: Salmela 55.8. Távolugrás: Rajasaari 702. Magasugrás: Kotkas 197. Rúdugrás: Láhdesmáki 390. Hármasugrás: Raja­saari 15.20. Sulydobás: Bariund 15.65. Diszkoszvetés: KPotkas 49.64. Gerelyvetés: Nikkanen 74.59. Kala­pácsvetés: Heino 52.18. Ilyen pályarekordokkal bizony igen kevés más európai stadion dicsekedhet. összeállították már az olimpiász programját is. A program a következő: 1940 julius 20 Megnyitási ünnepségek: 21: Atlétika (28-ig). Birkózás (29-ig). Közben 25. és 26. szabad­napok. Vívás (aug. 3-ig ,22-én szabadnap). Modern öttusa (25-ig). 23: Vitorlás versenyek (30-ig, 27-én szabadnap). 24: Céllövés (30-ig, 27-én szabadnap). 25—26: Súlyemelés. 25: Kerékpárversenyek (30-ig, 29-én szabadnap). 29. Torna (31-ig). 30: Ökölvívás (aug. 4-ig). Evezés (aug. 4-ig). 29: Lovagló verse­nyek (aug. 3-ig). 21: Labdarugó versenyek (aug. 3-ig). Aug. 4-én: Bezáró ünnepségek. Dr. L. F. I Még} hatalmi Mbéke“-versenyt ajánlanak az olaszok RÓMA, -— Az itteni sportkörökben — Vacca- ro tábornok kezdeményezésére — olyan terv i merült fel, hogy a Münchenben politikai békét í kötött négy nagyhatalom Rómában a Mussolini- í téren nagyszabású versenyt rendezzen meg Olaszország, Németország, Franciaország és ' Anglia legjobb atlétáinak, úszóinak, ökölvívói­nak, vívóinak és kerékpárosainak részvételével. I Ismét elhalasztották a ligabajnoki mérkőzéseket PjRÁGA. — A CsAF ligabizottsága a bajnoki mérkőzéseket ismét egy héttel elhalasztotta. Le­hetséges azonban, hogy a mérkőzések folytatá­sára csak október 16-án kerül sor. Október 23-án Bukarestben mérkőzik Csehszlovákia tartalék­válogatottja a román tartalék Xl-gyel, mig Cseh­szlovákia és Románia válogatott mérkőzése a dr. Benes-serlegért október 28-án folyik le Prágában. ATLÉTIKA )( A naumburgi versenyen a női távolugrás- í bán Junghans 6.07 métert ért el, amivel felülmúlta Waiasiewicz 6.05 méteres világrekordját. I/SZAS )( A budapesti UTE vizipóló-csapata az évad befejezése után hosszabb portyára indul. A ma­gyar bajnokcsapat Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát és Németországot keresi fel utazásai során. (*) Elmarad a nyitrai SzMKE háziestje és szinielőadása. Tudósítónk jelenti: Hirt adtunk arról, hogy a nyitrai SzMKE Kölcsey Ferenc emlékére háziestet tervezett, ezenfelül a „Temp­lom egere" és „Bors István" cimü színdarabok előadását készítette elő. A próbák serényen foly­tak, tekintettel azonban arra, hogy a szereplők egy részének katonai szogálatra kellett bevonul- niok, úgyszintén az általános gyülekezési tilalom­ra, az egyesület vezetősége úgy határozott, hogy a tervezett rendezéseket bizonytalan időre el­halasztja. (*) A Korunk Szava október elsejei rendkívül tar­talmas számában Szekfü Gyula tollából mély tanul­mányt közöl Szent István igazi jelentőségéről. Katona Jenő, a lap felelős szerkesztője Imrédy Béláról rajzol ragyogó portrét a politikai pszichológia legfinomabb eszközeivel. A Korunk Szava folytatja az európai hirü jezsuita, Páter Friedrich Muckermann cikksorozatát: A világ a Vatikánból nézve címmel. Segesser von Brunegg a Hivatásrendi újjáalakulásról ad nagyszerű gondolatokat Szabó Zoltán eszméltető cikke a Kor­társakról, Meszlényi Antal történeti tanulmánya a ma­gyar Pálosrend múltjáról, Udvary Gyöngyvér eleve­nen megrajzolt képe Márton Áronról, Erdély apostoli adminisztrátoráról, méltón gazdagítják a Korunk Sza­va uj számát Ki kell emelnünk még Horváth Bélának ragyogó versét, amelyet gróf Széchenyi György em­lékének ajánlott Kállai Ernő Művészetünk magyar­ságáról üt eredeti szempontok szerint esszét. Ortutay Gyula a Cifra nyomorúságról mondja el a falukutatók véleményét Dsida Elemér Romániai tapasztalatairól számol be. Solt György Machiavelliről szemléletes képet nyújt Az Idő sodra rovat a háború veszedel­méről, farizeus nevelőkről, a lengyel-magyar sors- közösségről, á francia katolikusok békeszeretetéről, Petbő Sándor és Tombor Jenő előadásáról, Ernszt Sándor közéleti jubileumáról, Széchényi György gróf halálának lengyel sajtó-visszhangjáról, Seipel keresz­tény pacifizmusáról ir. A Korunk Szava kitűnő uj .szá­mát a Könyvrovat és a Szerkesztői üzenetek egészí­tik kL Wallis M3rers tenisz-ranglistája LONDON. — A szokásos teniszranglista so­rát Wallis Myersnek, a kiváló angol szakírónak hatalmas jellegű névsora zárja le. Wallis listája elején megjegyzi, hogy 25 esztendő óta a legne­hezebb feladat volt számára a megfelelő osztá­lyozást felállítani. Wallis rangsora a következő: Férfiak: Budge (USA), 2. Austin (Anglia), 3. Bromwich (Ausztrália), 4. Riggs (USA), 5. Wood (USA), 6. Quist (Ausztrália), 7. Menzel (Csehszlovákia), 8. Yamagishi (japán), 9. Makó (USA), 10. Punóec (Jugoszlávia). Nők: Moody-Wills (USA), 2. Jacobs (USA), 3. Marble (USA), 4. Sperlingné-Krahwinkel (Dánia), 5. Mathieu (francia), 6. Jedrzejowska (lengyel), 7. Fabyan (USA), 8. Heine-Miller (Délafrika), 9. Stammers (Anglia), 10. Wyne (Ausztrália). TENISZ )( A kínai Kho Sie Kié Brigthonban a férfi­egyes döntőjében az ujzélandi Coombot 6:1, 6:3 arányban győzte le. A nőiegyesben a német Kraus az angol Harisov ellen győzött 8:6, 6:0 arányban. ) ( A délkeleti Pacific-öböl bajnokságát az ausztráliai Quist nyerte, aki a döntőben honfi­társát, Hopmant 6:3, 0:6, 6:4, 6:4 arányban le­győzte. ) ( Ausztrália bajnokságát Dél Walesben bo­nyolítják le. A férfiegyesben Crawford győzött MacGrath ellen 6:3, 0:6, 6:3 arányban. (*) Hekler Antal művészettörténész tanári jubileuma. Budapestről jelentik: Bensőséges ün­nepséggel ünepelték meg a Pázmány Péter Tu­dományegyetem művészettörténeti szemináriumá­ban dr. Hekler Antalt, a tudós művészettörté­nészt abból az alkalomból, hogy húsz évvel ez­előtt foglalta el egyetemi katedráját. Az ünnep­ség családias jellegű volt, jelképezte azt a ben­sőséges viszonyt, amely a professzor és a tanít­ványok között fennáll és valóban nem ünnepel­hették méltóbb helyen Hekler professzort, mint húszéves működésének színhelyén, ahol görög és római portrék és hallgatag könyvsorok közt a művészet és tudomány bensőséges szelleme él. Az ünnepségen jelen voltak a tanítványokon kí­vül a professzor bölcsészkari tanártársai is, va­lamint Petrovics Elek, a Szépművészeti Muzeum ny. főigazgatója. Dr. Kempis Antal meleg üd­vözlő szavak kíséretében átnyújtotta a volt és jelenlegi tanítványok ajándékát. — Dr. Hekler Antal, aki 1882-ben született, húsz év alatt euró­pai hírnévre tett szert tuodmányos munkásságá­val. Müvei közül legismertebb négykötetes Mű­vészettörténete, melynek a magyar művészetet tárgyaló kötete kibővített formában németül is megjelent. A Bildniskunst dér Griechen und Rö- mer cimü munkája négy nyelven, németül, ma­gyarul, franciául és angolul jelent meg. Legújabb müve a budapesti antik gyűjtemények katológusa. Speciális működési tere a professzornak az ókori portrékutatás, amelyben igen jelentős eredmé­nyeket ért el. Emlékezetes még két év előtti fel­fedezése, amelyet Athénben tett s amely az egész európai tudományos világot bejárta. Az athéni nemzeti muzeum raktárában egy Platon-fejet ta­lált, amelynek segítségével teljes hitelességgel rekonstruálni lehetett az ókori bölcselő szobrát. De tudományos munkássága mellett arra is talál időt a professzor, hogy nagy gonddal és szere­tettel ápolja szemináriumának külföldi kapcso­latait. Nemrégiben Stockholmba vitte ki a buda­pesti művészettörténeti szemináriumot, legutóbb pedig Németországban az ottani művészettörté­nészekkel karöltve rendezett tanulmányutat. Nemrég tért vissza Rómából, ahol még az athéni­nél is nagyobb felfedezéseket tett. A vatikáni muzeum raktárában uj Julius Caesar-portrét ta­lált, azonkívül ugyanott felfedezte Traján csá­szár hadvezérének, Licinius Surának szobrát, akinek alakját eddig csak a Traján-oszlop dom­borművesről ismertük. Amerika színházi életében fontos szerepet játszanak a műkedvelő-társulatok. Nem kö­zönséges mükedvelés az, amit véghezvisz- nck, színházaikban a legkomolyabb művé­szi munka folyik, helyesen kísérleti szín­háznak lehetne nevezni ezeket. Tagjaik nem pénzért játszanak, a Színészet nekik nem kenyérkereset — orvosok, ügyvédek, kereskedők, — némelyik mükedvelőtársa- ság olyan. szigorú, hogy csak olyant léptet fel. aki sziniakadémiát végzett. Ezek az amerikai sziniiskolák méglehető- ~ sen furcsák, tulajdonképpen szinháztudo- mányi tanfolyamoknak lehetne nevezni és az egyetemeken tartják őket. Az egyeteme­ken, ; a különböző College-okban, összesen hétszáz ilyen drámai szaktanfolyam van, köztük száz saját, a legmodernebb techni­kai felszereléssel ellátott színpaddal rendel­kezik. Negyvenezer hallgatója van a szin- háztudományi előadásoknak. Amerikában; példátlan nagy az érdeklődés a színház, iránt. A hallgatóknak a legnagyobb része egy­általán nem akar színész lenni. Nem min-j denki lesz Hubermann: aki hegedülni tanul í — legfeljebb jobban élvezi majd a muzsi-! kát. A hallgatóknak legfeljebb öt százalékai fog valamilyen módon a szinháiz üzembe \ bekapcsolódni, a színészet elproletarizáló­dásától nem kell félni. Eleinte sokat mu­lattak az egyetemi hallgatók szinházat-ját-, szása felett, de a gúny aztán alábbhagyott, amikor egy ilyen műkedvelő-egyetemista Eugene O’Neill —« Nobel-dijat nyert. Esj nem ő volt az egyetlen, aki világhírű lett.­A műkedvelő-színpad ma Amerika szin-j házi világának a lelkiismerete lett. Azok a* darabok, melyek Newyorkban tőke- ésjj rcszvényhiány miatt egyáltalában nemj vagy csak néhányszor kerülhettek színre, j, a vidéki mükedvelő-szinházakban diadalt aratnak. Megtörtént, hogy ugyanaz a drá-jj ma, melyet pár nap után Newyorkban lei kellet, a műsorról venni, vidéken fél évig| ment úgy hogy rövidesen visszavitték Newyojkba. San Franciscóban például —» háromszáz mű­kedvelő-társulat van — e’őadtak egy drámát,

Next

/
Thumbnails
Contents