Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)
1938-10-05 / 227. (4670.) szám
6 1938 október 5, szerda. — 16 évvel ezelőtt Prága, szerda, 1922. október 4. Városaink lefokozása. — A hivatalos lap mai száma közzéteszi a csehszlovák köztársaság kormányának három rendeletét, amelyek harmincegy rendezett tanácsú várost, továbbá Komárom, Selmec- és Bélabá- nya törvényhatósági joggal felruházott városokat nagyközségekké fokozzák le és ezeket a városokat részben egy már meglevő, részben pedig egy most megalkotott uj járáshoz csatolják. Városaink halálos ítéletével egyidőben a rendelet Kassa székhellyel mintegy kísérletképpen az első nagymegyét létesíti. Az első rendelet Bártfa, Szepesbéla, Breznóbánya, Besztercebánya, Gölnicbánya, Jolsva, Szentgyörgy, Késmárk, Léva, Lőcse, Losonc, Nyitra, Igló, Szepes- váralja, Eperjes, Modor, Bazin, Körmöcbánya, Sza- kolca, Rimaszombat, Poprád, Rozsnyó, Rózsahegy, Kisszeben, Trencsén, Nagyszombat, Szepesolaszi, Érsekújvár, Zólyom és Zsolna rendezett tanácsú városokat nagyközségekké alakítja át. ★ Fegyverszünet a török—görög fronton. — Konstantinápolyból jelentik, hogy a görögök és törökök között fegyverszünet jött létre, amely szombat délben kezdődött. Az angorai nemzetgyűlés Kemal pasát fölhatal- raazta arra, hogy az ellenségeskedést az egész fronton beszüntesse.- TÖNKREJUTTATJÁK INDIÁT A - „SZENT TEHENEK". Kalkutta! jelentés szerint az indiai marhaállomány óriási arányú elszaporodása azzal fenyeget, hogy koldusbotra juttatja a birodalmat. A földkerekség mintegy nyolcszázmillió példányra tehető szarvasmarhaállományából nem kevesebb, mint kéí- ezázhetvenmillió él Indiában, ahol a hinduk — mint köztudomású — a teheneket „szentekként" tisztelik. A keleti szektáknak ez a babonája lehetetlenné teszi az állatállomány kiselejtezését és a „szent tehenek" kényükre-kedvükre garázdálkodhatnak mindenütt, súlyos áldozatokat követelve a lakosságtól. A britt hatóságok most megkísérlik, hogy gátat vessenek a négylábúak tiszteletének. Ikrek kongresszusa Csikágóban C s i k á g 6. — Sajátságos kongresszus ült össsze Csikágóban, amelyen közel tízezer képviselője vesz részt a nemzetközi ikerszövetségnek. A delegátusok megbeszélik az ikreket érintő összes fontos kérdéseket, azután nagy vacsorát rendeznek, táncmulatsággal egybekötve. A résztvevők szigorúan meghatározott ruházatban jelennek meg, mert az ikreknek egészen egyformán kell öltözködniük és lehetőleg úgy kell hasor.litaniok egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz, a kongresszus diját pedig az az ikerpár kapja meg, amelynek tagjait nem lehet egymástól megkülönböztetni. Mivel a kongresszust le is filmezik, az ikreknek arra is kell törekedniük, hogy egyformán mozogjanak, egyforma taglejtéseket használjanak és egyforma hangon beszéljenek. Ez nem is olyan könnyű dolog, mint aminőnek az első pillanatban látszik, mert vannak ikrek, akik egyáltalán nem hasonlítanak egymáshoz és a nagy hasonlatosság inkább kivételnek számit. Az ilyen feltűnő hasonlatosságok rendszerint anyagi jólétet is biztosítanak, mert például a Brewsíer-nővérek, Glória és Barbara, akik talán egyetlen valódi ikrei az amerikai revüszinpadnak, rengeteg pénzt keresnek azzal, hogy sem a közönség, sem az igazgatóság nem tudja megkülönböztetni őket. Épp ily hírnévnek örvend Amerikában a Stroud- táncostestvérpár: Claude és Clarence, akik ugyancsak szép pénzt keresnek. A professzionista ikrek mellett természetesen igen sok a rendes polgári ikerpár is, akik nem abból élnek, hogy ikrek. Az amerikai ikrek valamennyien tagjai az ikrek egyesületének, amely szervezetét immár kiterjesztette az egész világra.- FELFEDEZTÉK EURÓPA MÁSODIK LEGMÉLYEBB BARLANGJÁT. Az olasz barlangkutató bizottság trieszti osztálya fölfedezte Európa második legmélyebb barlangját, amely egy fensikon Col de Canaletól Bainsizzáig terjed. A barlang mélysége 207 méterre nyúlik be a föld mélyébe. A barlang bejáratát egy dolinában találták meg. — PÁNIK EGY MOZDONY GÖZSIPJA MIATT. Montrealban háborús rémületet idézett elő egy váratlanul kitört pokoli füttyhang- ;verseny. Az éjszaka csendjét velőkig ható hosz- szantartó sípolás zavarta hirtelen meg és nemsokára a gyárak gőzkürtjei, villamos szirénái, gépkocsitü'kök és harangok vegyültek a fülhasogató zenebonába. A lakosság váratlan légitámadástól tartva páni félelemben pincékbe és fedezékekbe menekült és az uccákon futótűzként terjedt el a hir, hogy kitört az uj világháború és ellenséges rep^őrajok közelednek a városhoz. Végre kiderült, hogy egy mozdony gőzsipjának megakadt szelepe okozta a kísérteties sípolást, amelyhez idővel a szirénák csatlakoztak és ez robbantotta ki a háborús rémületet* Reménytelenül sivár a szovjet „családi élet" A gyermekek és az öregek tragikus sorsa Oroszországban ■■ Az otthon hiánya gonosztevőket nevet az ifjúságból ■■ A bolsevizmus mindenütt a kollektivizmust helyezi a személyiség helyébe, mesterségesen és erőszakkal teszi ezt mindenütt. Az egyetlen természetes „kollektív" emberi közösséget, a családot, annál kegyetlenebbé semmisíti meg. Oroszország családi élete a minimumra van csökkentve. Az ünnepek és vasárnapok megszüntetése, a kényszerűség, amely a család valamennyi tagját kenyérkeresetre szorítja (hiszen egyetlen családapa nincs, aki a kevés jövedelméből családját fenn tudná tartani), tökéletesen szétszórja a családot. Legföljebb éjszaka találkoznak egymással. A férfi szolgálatban van, | az asszony szolgálatban van, a férfi hivatalának éttermében fogyasztja el ebédjét, az asszony mun- í kahelyén. Az élelmiszerek hiánya miatt amugyls lehetetlen otthon főzni. Esténként a férfinek rendszerint külön munkája van vagy valamilyen ülése. Az asszony pedig szintén vagy valamilyen gyűlésben van, vagy a végtelen sorok egyikében áll, amelyet a kenyeret, cukrot, petróleumot vagy ruházatot vásárolók képeznek az üzletek előtt. A kisgyermekek az úgynevezett gyermekkertészetekben; az iskolás ifjúság nappal öt-hat órát az iskolában van, ott is ebédel, az iskola után pedig az uccákon lődörögnek, teljesen magukra hagyatva, A családi élet teljes hiánya magyarázza meg kétség kívül' a „gondozatlan" gyermekek tragédiáját is. A számuk óriási. A külföldi ámul az orosz városokban, amikor újra és újra elébe kerülnek a nagycsoport neveletlen fiatalkorúak, akik szanaszéjjel feküsznek az uccákon és csempészett cigarettát árulnak. Saját maguknak is legtöbbnyire cigaretta lóg a szájuk szélén. 10— 12 évükkel úgy néznek ki, mint a férfiak. A katonaság időnként elkergeti őket, a következő uccasarkon azonban megint csak folyik tovább az „üzlet". Az ő soraikból nőnek ki a notórius bűnözök, akik ma elárasztják Szovjetoroszországot s akikkel a GPU-nak is rendkívül sok dolga akad. Ismeretes, hogy még 1935-ben jogosította fel a kormány a GPU-t, hogy a 12 évtől idősebb fiatalkorú bűnösöket azonnal agyonlőhetik. Aligha ismer a történelem még tragikusabb és még borzalmasabb törvényt, mint ez, amely a vörös paradicsomban szükségessé vált. De a férfira és a nőre is rányomja a bélyegét ez a fajta „családi élet", különösen azonban az asszonyra, akinek „emancipációja" pedig a bolsevizmus főcélja. Miből is áll azonban tulajdonképpen ez az „emancipáció"? Az uj szovjet asz- szony, tehát az az asszony, aki az 1917-es forradalom után nőtt fel, nemigen hasonlit már a Turgenyev-regények asszonytipusaihoz. Sem asszony, sem férfi már tulajdonképpen, sokkal inkább „félember", ahogy Szovjetoroszországban mondják. Öltözéke egyre inkább közeledik a férfiviselethez: magas csizmát hord, bőrkabátot, állandóan aktatáska van a hóna alatt, azon fáradozik, hogy durva és mély hangon beszéljen. Haja rövid, mint a férfiaké, dohányzik az uccán, ldköp a válla fölött, mindenkit letegez s villamoson, vagy uccán minden további nékül megengedi, hogy átöleljék; mert a „szerelem" szovjet fogalmak szerint gólyán magától érthetődőség a nemek között, aminek semmiféle különös ceremóniákra nincs szüksége. Olyan, mint egy pohár viz, amit szomjúságának eloltására használ az ember. így szól a hivatalos tanitás! Ebből következnek a kérdéses házasságok. Házasodni s elválni annyiszor lehet, ahányszor csak akar az ember, A házasság szertartása mindössze annyiból áll, hogy beirják a katonai nyilvántartó könyvbe. A válás viszont nem kevésbé egyszerű. Elég az egyik fél kívánsága. Az okokért vagy a másik fél beleegyezése után nem éreklődik a könyvet vezető tisztviselő. Táviratilag elválasztathatja az ember magát, ebben az esetben csupán utólag 50 kopeket kell elküldenie, mint ál1 ami illetéket. A lakáskrizisből kifolyólag egész családok laknak egyetlen nagy teremben. így persze gyakran megtörténik, hogy az elválasztott házastársak nem tudnak tulajdonképpen szétmenni, mert egyik sem tud uj szobára szert tenni. Ilyenkor együtt maradnak és mindegyik ott él tovább, az uj házastársával, ha talált ilyet. A szabadszerelem is főként a munkásifjuság és a tanulóifjúság között van elterjedve. A parasztok között ahg. Újabban ugyan a vezető kommunisták között bizonyos ellenállás tapasztalható ezzel szemben. A szörnyű következményeket azonban: erkölcstelenség, életunalom a legfiatalabb ifjúságnál, a születések csökkenése a városokban s a nemi betegségek elterjedése — mái nem tudják elkerülni. A lakáskrizis, valamint az erkölcsök elvadu- lása a szovjet élet egy másik oldalában is megtalálja magyarázatát: s ez a feltűnő gorombaság és részvétnélküli durvaság, amellyel a gyermekek, főként idősebb szüleikkel szemben viseltetnek. Idős és beteg embereknek sehol nem olyan rossz a sorsuk, mint a Szovjetunióban. A helyzetük valóban tragikus. Mi sem jellemzőbb erre, mint egy moszkvai Izvesztija által elmondott történet: „Az öreg 75 éves Siminának négy felnőtt gyermeke van, mérnökök és orvosok, de egyetlen egy sem ad neki egyetlen kopeket sem, hogy életét fenntartsa, pedig mind jól keresnek. Az öreg végül is a bírósághoz fordult panasszal." Hogy a bíróság mit ítélt neki, arról nem szól a krónika, de el lehet képzelni, ha figyelembe vesszük, hogy a szovjettörvények feljogosítják a gyermekeket, hogy ha akarják, elszakadhassanak szüleiktől s „törvényesen" érvénytelennek mondhassák a családi kapcsolatot. A világ vége - négy változatban Hogyan képzelik a tudósok a Föld pusztulását? Az emberiséget fennállása óta foglalkoztatja az a kérdés, meddig élhet a föld lakossága és elpusztul-e valaha égitestünk? S ha igen, hogyan? Az egyik népszerű német folyóirat, a Koralle érdekes cikket közöl, amely ezt a nagy kérdést négy különböző, fantasztikus teóriával világítja meg. A mai tudomány eltávolodik attól a felfogástól, amelyet röviden „katasztrófaélmélet“-nek neveznek. Tudjuk, vagy tudni véljük, hogy a mai világ sok évmillión keresztül fejlődött ki. Ma már nem föltétlenül látunk minden üstökösben végső veszedelmet földünkre nézve és nem próbáljuk a Jelenések Könyvének jóslataiból kiszámítani, hogy mikor jön el az utolsó ítélet napja, mint ahogy még kevés évszázad előtt komoly tudósok is próbálták. Bizonyos, hogy a világmindenség nem mentes katasztrófáktól. A legjelentéktelenebbnek látszó apró égitest is váratlanul gyorsan nőhet gigászi, lobogó, izzó gázgömbbé. És mi lesz, ha egy ilyen izzó égitest a Földdel ütközik össze? Az is elképzelhető, hogy Földünk rádiumtartalma lassan megolvasztja szilárd kérgét. Vagy, hogy a kozmikus sugárzás hirtelen olyan mértékűvé fokozódik, hogy végzetes következményekkel jár a Föld lakóira nézve. Mindez lehetséges. De a mindenség nagy és hosszú életre van berendezve. A kozmoszban ritkák a katasztrófák. Semmi ok sincs arra, hogy éppen Földünket érje ilyen végzetes „baleset". így szól az egyik tudós véleménye. A másik fölteszi, hogy a Föld halála megfagy ás következtében áll majd be. Tudjuk, hogy az égitestek anyaguk egy részét sugárzássá változtathatják. Bármily hosszú életűek is, el kell jönni az időnek, amikor sugárzási energiájuk kimerül. És ha a Földön csak néhány fokkal csökken is az évi hőmérséklet, akkor végül is beáll a hideg rémuralma. A gleccserek és a sarki jégtömegek elborítják a Földet, hóvihar és fagy semmisiti meg az életet. Földalatti barlangokban keresi majd az emberiség utolsó menedékét, mint ahogy képzeletben gazdag irók a Mars-lakókról hiszik. A Föld már keresztülment ilyen katasztrófán, a jégkorszak alatt. Mindenesetre vigasztaló körülmény, hogy ez a halálnem nem következhetik be meglepetésszerűen. És ha egyszer bekövetkezik, kérdés, lesz-e még akkor egyáltalán ember ezen a glóbuson? A harmadik teória szerint a Hold zuhan le a Földre. E pillanatban még szoros ritmikus kapcsolatban áll egymással a Föld és a Hold mozgása. De ez az egyensúly nem örök és változhatatlan. Angol csillagászok elmélete szerint a Hold lassan, de biztosan közeledik a Föld felé. Ennek folytán az áradások mindig nagyobbak lesznek és egyre fokozódik a Föld vonzóereje a Hold irányában. Bizonyos távolságban azután — körülbelül tízezer kilométernyire a Földtől — a Hold apró darabokra pattan szét, amelyek egyik része a Földre hull, másik része óriási gyűrűt alkot a Föld körül, olyant, mint a Saturnus gyűrűje. Tűzhányók kitörése, földrengések és elképzelhetetlenül hatalmas áradások semmisítenek majd meg minden életet. Lehet, hogy már néhány millió év múlva. A negyedik elmélet, amelyet néhány tekintélyes csillagász képvisel, a Föld keletkezését úgy magyarázza, hogy az idők kezdetén egy apró csillag túl közel került a Naphoz. Eközben a Nap anyagának egy részét magához vonzotta. Később ez a kiszakított tömeg darabokra szakadt. Egyik ilyen darab a Föld. Lehetséges, hogy. e jelenség az idők folyamán mégegyszer megismétlődik, hogy a Föld megközelíti valamelyik a — világűrben bolyongó — kihűlt égitestet annyira, hogy az utóbbinak a vonzóereje felülmúlja a Földét Ebben az esetben a Föld felületén semmi sem maradhatna többé meg. Fokozatosan könnyebbé válna minden test és a magasba röppenne, végül pedig rázuhanna az idegen égitestre. Ezt a katasztrófát óriási viharok, forgószelek és más efféle tünemények jeleznék előre, úgy, hogy ez sem érné az emberiséget váratlanul. Miután a házak, a hajók, a vonatok, a hegyek és vizek mind fölrepülnének a levegőbe, az ilyenmódon „leborotvált" Föld maga is darabokra szakadna. íme tehát, mint az idézett cikkből kiviláglik, a Föld lakóinak különböző kilátásai között ilyen szórakoztató „népünnepély" is akad, mint a legutóbb említett, elméletben ígért átrepülés egy idegen égitestre. A magunk részéről föltétlenül ezt választanok, mert ezzel egyúttal megoldódnék az a probléma is, amelyet ez- időszerint a fantáziában szegény technikusok csak holmi ravaszul megszerkesztett rakéta-repülőgépekkel vélnek megoldhatónak. — BORZALMAS VÉRTANUSÁG. Az f antibolsevista világmozgalom orgánuma, a ji Contra Commintern cimü folyóirat szeptem- jj béri száma közli egy dán embernek szovjet- jj oroszországi élményeit, akit 45 éves tevé- j kenység után most utasítottak ki Oroszor- ■ szágból. Ez a dán mondja el beszámolójában a következőket: „Kétizben is végig kellett saját szememmel nézni, hogyan gyilkoltak meg papokat. Ez első alkalommal félelmesen hideg téli este volt. A papot a szabadban addig öntözgették hideg vízzel — amely természetesen azonnal megfagyott rajta —, inig a hidegtől el nem pusztult. A másik eset ez év elején történt. A vörösök egy lelkészt két ló között erősen megkötöztek, azután az állatokat kergetni kezdték, amig azok halálra nem hurcolták a szerencsétlen embert.” — PAPIRMELLÉNY A SPORTOLÓKNAK. Londonból jelentik: Rochdale labdarugó csapatának tagjai papirmellényeket viselnek ingük alatt. Az uj ruhadarab, amely Jennings Sámuel csapatkapitány találmánya, kitűnő védelmet nyújt a hideg ellen és any- nyira bevált, hogy a téli sportidényben a legtöbb angol csapat követni fogja a példát — RENDÖRÖK ÉHSÉGSZTRÁJKJA. Bombayból jelentik: Cawnpore indiai város rendőrségének összes tagjai éhségsztrájkot kezdtek egy rendőrtársuk iránti rokonszenvük jeléül, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban. A hatóságok azzal feleltek a rendőr-böjtre, hogy feloszlatták a rendőrszövetséget, amely az éhségsztrájkot elhatározta. — HULLADÉKOT GYŰJT JAPAN. Tokió* ból jelentik: A japán kereskedelmi minisztérium vállalatot alapított kétmillió yen alaptőkével ócskavas, vörösréz, alumínium és gumihulladékok gyűjtésére és hasznosítására. Az összes köz- igazgatási hatóságok hulladékgyüjtőheteket rendeznek, amelyeken hivatalos gyűjtők házról- házra járva szedik össze a hadicélokra használható hulladékanyagot. — SAJAT MAGAT ÜLDÖZTE EGY RENDŐRAUTÓ. Rock Hill délkarolinai városban egy az uccán cirkáló rendőrgépkocsi rádión utasítást kapott, hogy fogjon el haladéktalanul egy kocsi:, amely ellen több feljelentés érkezett, mert veszedelmes módon száguldozik őrült iramban az uccákon. A kocsiban ülő rendőrök azonnal megindították a hajszát, de nem akadtak a vétkesek nyomára. Végre a kocsivezető a feljelentésbe pillantva nem csekély derültséggel állapította meg, hogy kocsijának száma megegyezik a feljelentett gépkocsiéval. Nincs többé ősz haj l Francia professzorok csodá9 találmánya a párisi világkiállításról, mely afrikai gyümölcsnedvekből készült vizszinü folyadék, az ősz hajat négyszeri bekenés után ismét feketére, vagy barnára változtatja. Ezen folyadékot a haj gyökerei magukba szívják és a haj hagymáit kitisztítja, az ősz haj ismét éledni kezd, a hajszálaknak uj életfolyamata kezdődik, miáltal az egészséges talajban a korpaképződést megszünteti és visszaadja a haj eredeti színét. Egy üveg ára Ké 15.—, portó Ké 3.—•. Vezérképviselő Csehszlovákia területére „Rekord” Arcszépitő-Kosmetika és Parfumerie Áruháza, Mukaéevo, Komenského 3. — Képviselők kerestetnek minden város részére. — KARVALYT ÖLTEK A FECSKÉK. A Koblenz közelében levő Marienwald-kolostor szomszédságában nem mindennapi természeti jelenséget figyelt meg egy Naegeli nevű ottani erdész. Kisboldogasszony ünnepe táján történt, hogy a fecskék süni rajokban lepték el a kolostor környékét. Hirtelen karvaly támadt reájuk s egy fecskét elragadott A hatalmas fecskeraj erre felkerekedett és üldözőbe vette a ragadozó madarat A fecskék és a karvaly között élethalál-harc kezdődött, amely végül is a fecskék győzelmével ért véget A karvaly, amelynek szemét kivájták a bosszúálló fecskék, elpusztult
