Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-04 / 226. (4669.) szám

4

'PRAlGM-A\\Gfc\R-HI RLAP

1938 október 4, kedd*

Csehszlovák vélemény Rundman küldetéséről

PRÁGA. — A Ceské Slovo „Az 6 békéjük és a mi áldozatunk" cimü vezető cikkében egész uj megvilágitásban foglalkozik Franciaország és Anglia szerepével.

—- Ma már világosan látjuk <— Írja, —' hogy sem a francia, sem az angol kormány nem akart értünk minden konzekvenciát vállalni. ígérgettek, amikor erre szükség volt, de Csehszlovákia számukra csak kicsi és távoli ország volt, amely számukra inkább terhet jelentett. Középeurópa Anglia számára távolabbi és kevesebb, mint Abesszínia, Franciaország pedig megszűnt bízni sajátmagában.

Guillemin marsall Berlinben Göringnek arra a kérdésére, mit csinál Franciaország, ha Németország és Csehszlovákia között konfliktus támad, ezt a választ adta: Nous marcherons (hadba szállunk). Hitt-e ebben? Bizonyos, hogy Hitlernek volt igaza, amikor nem hitte, hogy Anglia és Franciaország hadba száll értünk. Ha Berchtesgaden és Godesberg között valami engedményt tett, ami áldozatunkat csökkentette, vájjon ezt barátainknak köszönhetjük-e, akik vele szemben oly gyöngéknek bizonyultak, vagy pedig neki, aki addig maradt meg tántoríthatatlannak, amig azt maga jónak látta? Sem Franciaország, sem Anglia nem akart háborúskodni Csehszlovákiáért. Csak akkor harcoltak volna, ha Hitler maga kényszeri- tette volna rá őket.

Több, mint valószínű s hiábavaló volna tagadni is, hogy ha világháború keletkezett volna s az Németország vereségével végződött volna, Anglia a leendő békekonferencián akkor sem engedte volna meg, hogy a szudétanémetek a mi országunkban maradjanak. Hitler meg volt győződve efelől és eszerint cselekedett. Megmondták ezt neki a francia germanofilek és az angol lordok. Runciman missziója csak megerősítette ezt az irányzatot. Runciman küldetése csak előnyös spanyolfal volt, amely mögött Henlein Németországból fegyvereket hordott be és felkelést szervezett.

Néhány weekend elegendő Runciman urnák ahhoz, hogy Londonban halálos ítéletet javasoljon számunkra, nevezetesen, hogy a csehszlovák kormánynak mindent meg kell adnia Hen- leinéknak és ha ezt megkapták, akkor nyitva lesz Hitler irtja a végleges megoldáshoz. A lord nálunk csak főszálláscsinálója volt a Führernek. Ez volt Anglia politikája a szudétanémet kérdésben és Franciaország az uszályhordozója volt. Most azt is tudjuk, hogy a szövetségeseink még a győzelmes háborútól is féltek. Mindenütt félnek a háború utáni bolsevizmustól s ugyanakkor a szovjetnek mint hadiszövetségesnek kellett volna jönnie az európai harctérre. Ha az orosz segítséggel megálltuk volna helyünket, akkor | egész Európa ránk támadt volna és a bolseviz- mus előőrsének minősítettek volna.

Avarescu meghalt

BUKAREST. — Avarescu volt román hadügyminiszter a vasárnapról hétfőre virradó éjjel í meghalt. Avarescu mint tábornok végigküzdöt- S te a világháborút, majd megalakította a román g néppártot. Tagja volt a korona tanácsnak és I háromszor volt Románia miniszterelnöke. A halál 75 éves korában érte.

Négy mérnök kapla a német nemzeti díjakat

BERLIN. — Mint ismeretes, Hitler az Ossendovszki Nobel-dija miatt megtiltotta, hogy a jövőben német állampolgárok Nobel-dijat fogadhassanak el s egyidejűleg mintegy kárpótlásul négy nemzeti dijat alapitott Az ezévi dijakat most dr. Ferdinand Porsche mérnök, dr. Fritz Todt professzor, dr. Ernst Heinkel professzor és Willy Messerschmidt professzor kapták.

Dr. Ferdinand Porsche, a német népkocsi ismert konstrüktőrje 1875 szeptember 3-án született, Csehországban, Maffersdorfban. Már fiatal korában feltűnt kiváló automobilkonstrukcióval. Az általa tervezett német versenykocsik sok győzelmet arattak Németországban és a külföldön egyaránt,

Dr. Fritz Todt professzor szintén, mérnök. Tanulmányainak bevégzése után — Münchenben és Karls- ruheban — mint épitő segédmunkás kezdte pályáját. A Führer 1933-ban a német utépitészet főfelügyelőjévé nevezi ki ki s végül egész sor, az egész birodalmat behálózó utépitőtársaságnak lett vezérigazgatója és technikai vezetője. A birodalmi autó-utak megépitése révén nevét örökre hozzáfűzte a nemzeti szocializmushoz.

Dr. Ernst Heinkel mérnök-professzor, a bölcsészeti tudományok doktora 1888-ban született Grussbachban és már diákkorában repülőgépeket épített. A háború alatt a könnyű együléses vadászgéptől kezdve a nehéz bombavetőig 30 különböző repülőgéptípust szerkesztett. 1922 óta saját gyára van, ahonnan nagyon sok vezető repülőgépkonstrukcló került ki. Willy Messerschmidt mérnök-professzor 1898 junius 23-án született a Majna melletti Frankfurtban. A bajor repülőmüvek főkonstruktőrje, aki repülő-tevékenységét még a háborúban kezdte vitorlás gépen. Repülőgép- konstrukcióival egyébként már a Lilienthal-cmlékérmet is elnyerte.

A homok csodája

Irta: Va 88 László

A Hortobágy határában ünnepre készül a magyar kulturvilág. Négyszáz esztendővel ezelőtt, mikor a magyarság szine-java hullott Mohácsnál a nagy temetőbe, keletre, a tiszántúli nemzet egészséges törzsökéből uj hajtás sarjadt: a debreceni kollégium. A ,,halálhörgés, siralom" közt fogant iskola csodálatosan gazdag erdővé lombosodott a magyar művelődés történetében. Legma- gyarabb intézménynek mondhatjuk származását illetően, mert bölcsőjénél a homokból kinőtt Magyar Urbs jellegzetes, szmmagyar polgárai állottak: a messzeföl- dön híres kalmárok, tőzsérek és rézművesek céhei. A sötét századokban tatár, török és német hadak gázoltak a városon keresztül, mint valami népvándorlási keresztuton, megsarcolva, megapasztva az ősi gazdag fészket. Kőfal nem védte, széles uccái tárva-nyitva a nyírségi és hortobágyi homokbuckák szüntelen rohamainak. Hogy. ebben az „átjáróházban" mégis megfoganhatott a nyugati művelődés nemes növénye, az a magyar lélek rugalmas voltát, gyors tájékozódását bizonyítja kevéssel a borzalmas nezmeti katasztrófa után.

A reformációt megelőzően Debrecen már tartott fenn iskolákat, de nem annyira az egyházi nevelés szolgálatában, mint inkább saját polgárainak kiművelése érdekében. A debreceni civis-ifjak már a tizenhatodik század hajnalán szorgalmasan látogatják a humanista szellemű krakói egyetemet, nem- sokka1 utána meg Wittembergába zarándokol a szomjas pusztai lélek. Különböző pontokon gyulnak ki a magyar föld nyugati fnécsesei: Nagyszombat, Pozsony, Buda, Kalocsa, Pécs katolikus főiskoláinak ékes sorát méltóan gazdagították Pápa, Sárospatak, Várad és Debrecen. Az ország megosztottsága idején végvárai voltak a magyar művelődésnek, újabb támadásokat kivédve, régieket kiheverve —■ átmentették jobb időkre az európai művelődésnek magyar földbe ágyazott kincseit.

Megalapítása után néhány évtizedre a debreceni schola már az ország legkülönbözőbb tájairól gyűjti magába a tanulnivágyó jobbágyivadékokat; Szenczi Molnár Albert naplóföljegyzése szerint 1586-ban csupán a pozsonymegyei Szénéről és környékéről egyszerre tizen mentek a debreceni iskolába tanulni. És mint valaha, Attila hunjai, meg a kalandozó magyarok, most a debreceni ifjak indultak el messzi nyugatra, szellemi hódításra. A wittembergi egyetemen külön egyesületet, „bursát” alakítanak a magyarok érdekeik védelmére; az egyesületi törvény szigorúan előírja egymás szeretetét, a rendzavarástól, békebontástól való tartózkodást, buzgó tanulást, már csak azért is, mert a mi nemzetünkre („gens nostra”) az idegenek gyűlölete nehezedik. Kötelesek voltak tisztes nemzeti öltözetben járni, az idegen viselet majmolását szemérmetlenségnek tartották. így védték a magyar név becsületét a nagy idegenben, ahol még gyakorta vetették szemükre az ázsiai barbár hungarusokat. A becsület-tisztogatás munkájából derekasan kivették részüket a debreceniek. Wittem- berg komor szelleme azóta is ott felhőzik Debrecen fölött, de megtisztulva minden idegenségtől, fölemelkedve a nemzeti lét kérdésein vívódó lélek ótestámentomi szemléletéig. Csokonai idejéből maradt fönn a vig diáknóta is:

Mikor Wittembergában a kaput döngettem, A Rector magnificus kiáltott felettem, Dominus spectabile, ugye, kend magyar? Úgy döngeti, rengeti azt a kaput,

Mint a jeges zivatar . *.

A tiszántúli lélek később szívesebben vonzódik a helvét irányú reformáció latin-humanista szelleme felé. Ettől kezdve a latin második anyanyelvévé válik a debreceni kollégiumnak, de oly alaposan, hogy nagyon sokáig még magyarul sem volt szabad be- szélniök a diákoknak. Az egyik tősgyökeres alföldi származású tanár még a tizenkilencedik század legelején is „barbárságra vivő” útnak (via ad barbarium) minősiti a magyar nyelv használatát. Debrecen nem hiába volt a Maradandóság Városa, bizony a latinhoz sokáig ragaszkodott. De zord purn tánizmusa, költő-fiai által annyira megvá-t dőlt komorsága arra mégis jó volt, hogy a nyugati művelődés nagy eszméinek szilárd gyökereket biztosítson a sivó homokország-t nak. Négy évszázadon át neves professzor rókát adott az országnak és növendékei kör zött, ha dacosan, lázadozva is: ott nevelkedett a magyar irodalom sok kitűnősége^ Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, a Ludas Matyi szerzője, Kölcsey Ferenc* Arany János, Szabolcska és Ady Endre*

Az államférfiak közül pedig Tisza István és Horthy Miklós. Professzorai mind egy-egy, Európát jelentettek a pusztai városban. Komáromi Csipkés György magyarra fordítja a bibliát, Maróthy György megteremti a magyarnyelvű matematikát, itt tanított a tudós Hatvani István, a magyar Faust és a híres Budai Ezsaiásj ök a bátor magvetők, akik külföldről ezernyi titkos utón becsempészik Montaigne, Descartes, Bayle legfrissebb könyveit és az eredmény dúsan mutatkozik is, mikor néhány debreceni diák már Goethéhez jár, Weimarba.

Rövid idő alatt már a külföldön is tudnak a debreceni scholáról, nyugati egyetemekre hívnak meg debreceni ifjakat. Jut belőlük még Csehországba is, ahol a fehérhegyi csata után a cseh reformátusoknak nem volt megengedve az önálló egyházi szervezkedés. Ekkor a debreceni, meg a sárospataki főiskola teológusai közül mintegy negyven ifjú vándorol ki, legtöbbje örökre, Csehországba, lelkipásztornak. Ivadékaik közül sokan még ma is élnek a morva falvakban.

Felekezeti jellegén túl ma már egyetemes nemzeti jelentősége van az ősi debreceni kollégiumnak, de feléje fordul az egész müveit világ is, amely méltán ünnepli benne az európaiság, a humanista műveltség messzi keletre tolt védőbástyáját. íme, a hortobágyi homokba elültetett kicsi mustármag ma már terebélyessé nőtt meg. A pásztorok, juhászok egyszerű nyelve kiállta a legnemesebb próbát: beoltódott a görög, latin, angol, francia, német klasszicitás ízlésével, hogy ő is uj ágakat bocsásson ki magából a Duna- völgye felé. Az örökös veszélyekkel szembenéző tiszántúli magyar lélek sorsát híven jelképezi az egykori feljegyzés: „Nagy nyomorúság jár utitársként ezzel a néppel. Mégis a por néki felfelé szárnyakat ad." Négyszázéves dicső múlt után az ősi kollégium frissült erővel, európai lendülettel gyarapítja dicső örökségét a Nagyerdőn kiépült Tisza István Egyetemen. Debrecen színtiszta magyar arca továbbra is szomjas tekintetével Nyugatot fürkészi és rég pihenő fiai nyomdokában újabb rajokat bocsájt ki, szellemi hódításra...

Beszidd Sándor: Kárpátalja alkormányzója

PRÁGA. — A törvények és rendeletek gyűjteményének legújabb füzete közli a kormány 206. számú rendeletét Kárpátalja egyes közigazgatási kérdéseinek rendezéséről* A rendelet október 1-én lépett hatályba. E rendelet szerint a köztársasági elnök további alkormányzói hivatalt rendszeresíthet. Ez az alkormányzó állami hivatalnok, helyettesíti a hivatala gyakorlásában akadályozott kormányzót, ezenkívül Kárpátalja crszágos hivatalának a főnöke és pedig a kormány által külön megállapítandó hatáskörrel.

A most rendszeresített második alkormányzói tisztségre a köztársasági elnök a második fizetési osztályban dr. Beszkid Sándort, a kormányzói iroda főnökévé nevezte ki.

E kinevezések után Kárpátalja személyzeti

kérdései a következőképpen alakulnak:

Mezniknek elsősorban mint országos hivatali elnöknek van hatásköre és munkája.

L

A tüszőhormon gyógyítja a gyomor- és patkóbél-fekélyt

BUDAPEST. — Csépay Károly egyetemi magántanár nemrégiben előadást tartott a Budapesti Orvosegyesületben arról, hogy a petefészekből kiválasztódó tüszőhormon gyógyítja a gyomor- és patkóbél-fekélyt. Most erről a nagyjelentőségű felfedezésről egyik orvosi szaklapban részletesen beszámol Csépay tanár.

A beszámoló szerint Csépay professzor a fekélybetegség tüszőhonmon-kezelésére akkor gondolt először, amikor körülbelül egy év előtt más célból összeállították az OT1 központi betegségmegállapitó állomásának anyagából a fekélybetegség előfordulására vonatkozó statisztikai adatokat. Ezekből kitűnik, hogy 1933 és 1937 között 8975 férfibeteg közül 1611 és 6190 nő közül 311 fekélybeteget találtak. E statisztika szerint a férfiak között mintegy háromszor olyan gyakran fordul elő a fekély, mint nőkön. Megállapították a statisztikai adatokból azt is, hogy

a férfi és a nő fekélybetegsége lefolyásában is sokban különbözik egymástól. Nőkön inkább a gyomorban, férfiakon inkább a vastagbélen fordul elő fekély. Nagyon feltűnő különbség az is, hogy női betegeknél csak kivételesen fordul elő át- furódás.

További különbség, hogy nőknél sokkal több a gyomorsavhiány, férfiaknál viszont több a gyomorsavtultengés. Annak magyarázata, hogy a nőkön ritkábban fordul elő betegség, alkalmasint az, hogy a petefészek kellő működése bizonyos fokig gátló hatást fejt ki a fekély fejlődésére.

Ezek a következtetések Indították Csépayt arra, hogy az elmúlt év utolsó hónapjaiban kísérletet tegyen a fekélybetegség tüsző- hormon-kezelésére.

A kezelésnél a tüszőhormon átlagos adagja harmadnaponként 10.000 egység volt, amelyet izom közé fecskendezett. Az elért eredmény lényegesen jobb volt, mint amiket a régebbi kezeléssel korábban elértek, összesen 53 olyan beteget kezeltek, akin a röntgenvizsgálat fekélyfészket állapított meg. A gyomorfekély-esetek száma 39 volt — 27 férfi, 12 nő, — a patkóbélfe- kélyben szenvedőké 12, valamennyi férfi.

A gyomorfekély-esetek közül meggyógyult 35, nem gyógyult meg 4, a patkóbél-fekély esetek mind meggyógyultak. A nem gyógyuló betegek állapotában is javulás követekezett be, egyetlen beteg kivételével, akinél a tüszőhormonkezelés sem a klinikai, sem a tárgyilagos tüneteket nem befolyásolta kedvezően.

Az elért eredmények annál jelentősebbek, mert dr. Csépay kizárta az esetleges más gyógyszerektől vagy a diétától való meggyógyul lehetőségét s igy az eredmények kizáróan a tüszőhormon- kezlésnek tulajdoniható.

Összefoglalásképpen Csépay professzor megállapítja, hogy bár a fekélybetegség bizonyos eseteiben az önmagától való gyógyulás lehetősége kétségtelen,

valószínűnek látszik, hogy a tüszőhormon- kczeles döntő módon befolyásolhatja a bajt,

mert: 1. a gyógyulás egyéb gyógyitószerek nélkül következett be, 2. a betegek nem tartottak szigorú diétát és nem feküdtek ágyban, 3. a kezelés elég nagyszámú biztos fekélyesetek túlnyomó többségében eredményes volt, 4. kilenc esetben a régebbi gyógyító eljárásokkal eredményt elérni nem lehetett és csak tüszőhormonkezelésre következett be a gyógyulás. Csak további tapasztalatok és hosszabb megfigyelés döntheti el, megelőzhető-e a visszaesés tüszőhor- mon-kezeléssel.

Tizenegymillió cseh és szlovák állama

PRÁGA. — A csehszlovák agrárpárt elnöksége Beran, Hod2a, Maéata, Malypetr, Stoupal, Zilka, öerny, Donát, Halik, Machnik, Marcha, Ursiny és Zadina aláírásával kiáltványt bocsátott ki, amelyet a párt lapjai vezetdhelyen közölnek. Mindannyian elhagytak bennünket és páratlan megalázásnak tettek ki — mondja a kiáltvány. — A jog és igazság, a bizalom, a becsület és a kötelem megbukott. Nincs idd most az emlékezésre. Maga a történelem fog egykor Ítélkezni.

Hazánk most kisebb lesz, de teljesen a mienk lesz.

Uj nemzeti államot kezdünk építeni, a csehek és szlovákok honát. Föl a fejjel. Ne higyjótek azt, hogy uj államunk kicsi és gyönge lesz.

Nagy hont építünk 11 millió cseh és szlovák számára.

Mindegyikünknek van két dolgos kezünk, ezért megkétszerezett erővel látunk hozzá a munkához.

Egy budapesti orvostanár nagyjelentőségű felfedezése