Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)
1938-10-23 / 243. (4686.) szám
6 ^MGMA\AG^SR.-HTRIiAr> 1938 október 23, vasárnap. A Világhírű természettudós, a szlovákiai Kneip-páter Dr. Ih. ZELENYÁK valamennyi naturális gyógyszere és gyógyteája hatóságilag felülvizsgálva, engedi' lyezve é3 törvényesen és internacionalisan van védjegyezve. Mindezek készítése és forgalmazása, egyedül csakis a mi törvényes jogunkat képeziII! A Dr. Th. Zelenyák Gyógylaboratórmmunkat Kéméndről a bratislavai „6alvator“ patikánkba helyeztük át. Minden Dr. Th. Zelenyák gyógyteán, vagy gyógyszeren rajta van az 6 névaláirá sóval ellátott fényképe, amely a mi törvényes védjegyünket képezi!It A bárhol má sütt hamisított, tehát mellékelt védjegyünkkel nem bíró utánzatot, tessék visszautasítani és nékűnk jelenteni, hogy a nagy Tudós áldott emlékét és presztízsét, az ártalmas utánzatoktól megoltalmazhassuk. Naponta póstal szétküldés, csakis utánvétellel, vagy ez összeg előzetes beküldésével. Hr. Ph. KatAr Iván „SALVATOR" patikája 6a Dr. TH. zeLENYAK-QyÓgylaboratörluma, Bratfslava*Possony, Dómtér. Tel. 9-2-9. Az állandó bizottság megváltoztatta a magán- tőkerészesedésekkel való rendelkezés korlátozására vonatkozó csehszlovák kormányrendeletet ■ A büntetés kétévi fogházig és ötmillió koronáig terjedhet Rádióműsor OKTÓBER 24, HÉTFŐ. A CSEHSZLOVÁK MŰSORT naponta állítják össze és bemondás szerint közük. BUDAPEST I.: 6.45 Torna. Utána hanglemezek. 10.00 Hírek. 10.20 Biedermeier-kori őszi hangulatok. 10.45 A legrégibb Hanza-város: Bréma. 12.00 Déli harangszó. 10.05 Pap Zoltánná Kovács Edit zongorázik. 12.36 Híreik. 12.50 Roeta- házy Annié énekel, zongorakisérettel. 18.30 Kiss Lajos cigányzenekara. 14.85 Hírek. 16.15 A rádió diákfólórája. 16.45 Hireík. 17.00 Tokaji Szüret. Közvetítés a tarcali állami borpineészetből. 17.45 A százesztendős Bizet. 18.45 Magyar mecénások: Nádaedy Ferenc. 19.15 Hírek szlovák és ruszin nyelven. 19.25 Beezkárt-zenekar. Vezényel Müller Károly. 20.00 „Dalol a kalapács.*1 Színmű három részben. Utána kb. 21.20 Hírek. 21.45 Csorba Gyula cigányzenekara muzsikál, Szalay László énekel. 22.40 Erényi Gusztáv németnyelvű előadása: „Hafenstadt Budapest.** ' 23.00 Hírek angol és francia nyelven. 28.10 Tánclemezek. 0.05 Hírek. BUDAPEST II.: „Karlovszky Bertalan müvészete.“ Pipics Zoltán előadása. 18.45 Magyar nóták és csárdások. (Hanglemezek.) 19.30 Német nyelv- oktatás. 20.00 Hirek. 20.25 Beezkárt-zenekar. A KÜLFÖLDI MŰSOR — lapzártáig — nem érkezett be. OKTÓBER 25, KEDD. A CSEHSZLOVÁK MŰSORT naponta állítják össze és bemondás szerint közük. BUDAPEST I.: 6.45 Torna. Utána hanglemezek. 10.00 Hirek. 10.20 „Amíg a nő-rabszolgából élettárs lett.1* 12.00 Déli harangszó. 12.05 Búgén Stepat balala.jka-zenekara. - Közben kb. 12.30 Hirek. 13.30 A rádió szalonzenekara. 14.85 Hirek. 16.10 Asszonyok tanácsadója. 16.45 Hirek. 17.00 „Szüreti népszokások.** 17.80 Tánclemezek. 18.00 „Szinéeztrófák.** 18 30 Bura SándoT cigány- zenekara muzsikál. 19.30 Az Operaház előadásának közvetítése. Bizet születésének századik évfordulóján: ,.Carmen.“ Dalmű négy felvonásban. Az I. felvonás után kb. 20.20 Hírek. - A II. felvonás után kb. 21.15 Hirek. - Az előadás után kb. 23.00 Hírek német és olasz nyelven. 23.10 Bod- rics Béla cigányzenekara muzsikál. 0.05 Hírek. BUDAPEST II.: Bura Sándor cigányzenekara muzsikál. 18.30 Mezőgazdasági félóra. 19.00 Francia nyelvoktatás. 19.30 ..Jancsó Pál, az első magyar komikus.“ Ditrói Mór előadása. 20.00 Hirek, ügetőversenyeredmények. 20.25 Hanglemezek. A KÜLFÖLDI MŰSOR — lapzártáig — nem érkezett be. Bratislavai Szőlőmüvesek Borpinceegyeslilete r, f, BoresOk: Bratislava. Ferenciek tere 7, Lőrinckapu 19. Prága, Járna 6 Elsőrendű, minőségi borok kimérése. Meleg konyha. PRÁGA. — Mint ismeretes, Csehszlovákiában kormányrendeletet adtak ki a magántőke- részesedésekkel való rendelkezés korlátozására vonatkozóan. Ezt a kormányrendeletet most az állandó bizottság intézkedésével helyettesítették, amely a törvények és rendeletiek gyűjteményében megjelent. A korábban kiadott kormányrendelet érvényét veszti, de a rendelet értelmében elrendelt magántőke- részesedés-bejekntéseket már nem kll megismételni, amennyiben ezek az uj előírásoknak megfelelnék. Az említett kormányrendelét alapelőirá- sait átvették az állandó bizottság intézkedésébe is, de a részvények és magántőkerészesedések bejelentésének határidejét — amit eredetileg október 21-ében állapítottak meg — most október 25-ig hosszabbították meg. Azok, akik a kormányrendeletben előirt terjedelemben október 20-a után magántőkerészesedésre tesznek szert, ezt a körülményt öt napon belül kötelesek bejelenteni. Az állandó bizottság intézkedésének uj előírása az, hogy néhány társaság vagy kereseti tőkealakulat részesedését be kell jelenteni tekintet nélkül az alaptőke és a részesedés magasságára, amennyiben valaki október 15-én ilyen részesedéssel bírt. Ezek a részesedések el nem idegeníthetők, el nem zálogosíthatok és részben sem terheltők meg. Hogy melyek ezek a társaságok, azt a pénzügyminiszter egyúttal hirdetményben hirdette ki. Mindössze hét cseh- és morvaországi társaságról van szó. Uj intézkedése az állandó bizottságnak az is, hogy mindazok, akik mások javára bejelentési kötelezettség alá eső m agán tőkerészesedés t tartanak birtokukban, kötelesek azt a tulajdonos nevének vagy a kiadott bizonylat számának feltüntetésével bejelenteni, A megőrző az ilyen részesedéseket nem adhatja ki, másra nem ruházhatja át ama bizonylat élő- mutatása nélkül, hogy a tulajdonos bejelentési kötelezettségének eleget tett, vagy hogy a bejelentési kötelezettség reá nem vonatkozik. A feleség vagy a kiskorú gyermek tulajdonét képező részesedés a családfő tulajdonának tekintetik, amnnyiben az illető személyek közös háztartásban élnek. A bejelentések az egyidejűleg kiadott nyomtatványokon teendők meg. Az állandó bizottság intézkedése értelmében a kihágások miatti büntetések sokkal szigorúbbak, mint azokat a kormányrendelet állapította meg. A két évig terjedhető súlyos fogház mellett 5 millió koronáig terjedhető pénzbírságot is lehet kiróni és az ítéletben kimondható, hogy a részesedés vagy annak ellenértéke az állam javára elvész. syttmAicsftki dlszbokrok, dinfák nagy mennyiségben, elsőrendű minöedgbw utányoK árén kaphatók a köelmett Voderady (Vedrfil) uradalmi kertészetben ptiu Vodmdy, iíapa Bnthlm Acjegysék UriMtoa ingyen Alakíttatott lM be órassegédet, muzsalyi ó-BOR prima munkást keres kapható Dévav József-* óráé, PieSíany. 2078 4^ othelló 8.60 K6, CUKRÁSZSEGÉD, *&*?*%-------^2 ön álló munkás, felvéte- ^ int-' tik. Cim: Zsitnyan cuk- , . HÁZVEZETŐNŐ, . T aki minden házimunkárász, Levice. 2080 kan jártas, aki a manriKí ínyt gyár, német, szlovák DIÁK nyelvet bírja, róm. kát., teljes ellátással felvesz állást keres plébániára, katolikus család. Ma- vagy idősebb úrhoz. Le- gyar-német. Cim: a po- teleket „Szolid** jellgé- zsonyii kiadóban. 2079 a kiadóba kér. 2Ó73 I. MINŐSÉGŰ TÉLI Csinos, int. urinö keres ALMA azonnali elhelyezkedést (Batul, Sóvári, Renette, mint iSikolay, Jonathan atb.l HÁZVEZETŐNŐ szép és egészséges, 50 magányos urnái, vagy kg 75 Ke, 100 kg 145 Kő idősebb házaspárnál. Jól — ab feladó állomás — főz. Átvenne kifőzdét utánvéttel szállítja Wein- vagy bárminő más fog- garten M. gyümöleekivl- lalkozást elfogad. .,Sok- tel, Dovhé, Podkarpat-j oldalú" jeligére poste ská Rus. 20771 rest. Zilina. 2068 GARZULY FERENC oki. gazda ingatlanforgalmi Irodája BRATISLAVA-POZSONY Széplak ucca 2. Telefon 35-37. Felelős szerkesztő: F orgách Géza Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatalt L Horthy Miklós-u. 21. IV. Telefon 259-898. Szerkesztő: ZÓLYOMI DEZSŐ. Kéziratokat nem érzünk meg é» nem adunk vissza. Képeket csak megállapodás szerint díjazunk. Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgatóság 56,660/VII—1934. a*. rend engedélyezte. — Ellenőrző postahivatal: Praha 25. —- 326 - 327 Móra Ferenc: Kincskereső kis ködmön A KÖVEK MEGSZÓLALNAK Teljesen kiment szememből az álom, ahelyett a kíváncsiság vett rajtam erőt. Leguggoltam s lassan, óvatosan előrecsusztam a barlangban. Nem kellett messzire mennem, mikor újra ha1 lom a hangot jobbkéz felől s hirtelen fénysugár is szökken a szemembe. Visszahőköltem egy szikladudorodás mögé s lelapultam a földre. Most már tisztában voltam vele, hogy micsoda hang volt, amit hallottam, micsoda fénysugár, amit láttam. A bányaceősz hangja, a bányacsősz lámpája! Hej, de áldottam magamban Péter apót, hogy jóelőre úgy tanított mindenre! Milyen jó volt azt most tudni, hogy mivel lehet kedvében járni a nagyhatalmú bányacsősznek! Előhúztam a ködmönzsebből a nagy karaj kenyeret és áthajtottam a sziklán. Ilyent bizonyosan nem evett, mióta a szakálla kinőtt. Csak már legalább megtalálná! Úgy látszik, megtalálta, mert kisvártatva megint hallottam a hangját. Azt mondta szép értelmesen: — Bizony, bányacsősz, egy kis szalonnát is adhattál volna mellé! Úgy eltátottam a számat, hogy majd kiesett rajta a fejem. Hiszen ez nem a bányacsősz hangja, hanem a bűbájos Küsmödié. Ez a vén szeleburdi azt hiszi, hogy én vagyok a bányacsősz. De hiszen akkor én egészen jó helyen járok. Odaértem, ahová indultam: itt vagyok a KüsmÖdi tanyáján! No, Gergő, most legyél már eszeden! Nincs az a papmaoska-hernyó. amelyik nesztelenebből csússzon, mint ahogy én elő- csusztam a szikla mögül. Csak egy-két lépést kellett tennem s már akkor ajtóstól bent voltam a házban. Persze olyan ház volt az, hogy semmiféle ajtaja nem volt. Kis kerek barlangocska, amit a szája fölé hajló sziklaperem védett meg a széltől, hótól, úgy, ahogy. A lenyugvó hold, amelynek a sugarát lámpafénynek gondoltam, az elébb éppen besütött úgy, hogy tisztán láthattam mindent. Láttam pedig, hogy egy száraz mohaágyon fekszik a földön a kis bice-bóca. Könyvei csomóban a feje alatt: ez a vánkosa, Az öreg bűbájos rossz kődmöne a lábára vetve: ez a takarója. Előtte pedig ott térdel az Öregember ingujjban, a két kezét pedig a háta mögé dugja, úgy fogja benne a kenyeret. Az én kenyeremet, amit a bányacsősznek szántam. Ebben a percben azonban eszembe se jutott semmiféle bányacsősz. Még azt is elfelejtettem, hogy éjszakának idején az óbánya gödreiben bukdácsolok. Csak azt láttam, hogy a kis pajtásom arca sápadt, mint a halotté, a szeméből hull a könny e hogy a vén ember rejtegeti előle a kenyeret. Bizonyosan maga akarja megenni az egészet. Mint, ahogy kisgyermekkoromban én előlem elette a vacsorát. Elfutott a düh ée fölkaptam egy nehéz kődarabot, azzal a jószándékkal, hogy hoz- zálóditom az öreghez. És bizonyosan meg is teszem, ha abban a percben meg nem szólal: — No, báránykám, ugy-e mindig azt mondtad, mikor én a bányacsőszről beszéltem neked, hogy mesebeszéd az? Hát nézd-e, mit adott nekünk a bányacsősz. Hát hiszel-e már benne? Odatartotta a két tenyerén a kenyérkarajt a kis bice-bóca elé. A gyerek mohón kapott utána: — Kenyér! Istenem, kenyér! Igazi kenyér, nagyapóka? — De igazi ám! — bólogatott a Küsmödi nagy feje. — Igazi kalácscipó. Mikor a bá- nyaceősz a kezembe adta, még meleg is volt. Azt mondta, aki ebből eszik, az olyan erős lesz, mint a kőszikla. Kóstold csak, báránykám! A kis bice-bóca beleharapott a kenyérbe, de aztán csak kiejtette a kezéből. Olyan gyönge volt, hogy már azt ee bírta tartani. — No, várj, majd én tördöeötn,— mondta az öreg ember s olyan szelíd, olyan lágy, olyan szomorú volt a hangja, hogy tán soha életemben nem hallottam olyant. Megszé- gyenülten ejtettem ki a kődarabot a kezemből. A kis bice-bóca pedig úgy nyeldeste a falatokat rágás nélkül, mint az éhes fecskefiók. Egyszerre azonban eltolta magától az etető kezet. — Hát te, nagyapóka? A többi már legyen a tied. Hiszen te ee ettél . . . hány nap óta? Egy, kettő, három, négy nap óta. A többit te edd még, nagyapókai — Én-e? — nevetett. Küsmödi olyan jókedvűen, hogy még engem is majd megcsalt. — Hiezen engem el se eresztett a bányacsősz addig, míg egy fél cipót be nem Kiadja: Prágai Magyar HirUp Lapkladóvállalat Szövetkezet kori fel. — vágtam, ügy jóllaktam én, báránykám, mint a duda, — Alikor jól van, nagyapóka, — nyugodott meg a gyerek, — akor én még nem laktam jól, ha lé már nem vagy éhes. Ez nem olyan kenyérke ám, mint amilyent te szoktál sütni zuzmóból, meg makklisztből. — Hát csak egyed, báránykám. egyed, — biztatta boldogan az öreg ember. — Majd meglátod, ezután mindig ilyen kalácskenyeret eszünk, csak oda juthassak a kincshez. Tudod, hogy már a nyomában vagyok. — Mindig azt mondod, nagyapóka, — duzzogott a gyerek. — Minden fényes kőről azt hiszed, hogy kincs, s a tudós emberek mindig kinevetnek vele. Tudod, nagyapóka, mit csinálnék én, ha neked volnék? — Mit csinálnál, bárányka? — Átmennék a másik bányába, Péter apóhoz és élnék úgy, mint a többi ember. A bűbájos zavartan motyogott: — Nem lehet, bárányka. Látod, engem mindig kinevetnek az emberek, vagy elszaladnak előlem. — Az azért van, nagyapóka, mert mindig olyan haragosan jársz-kelsz az emberek közt. Kicsit elhallgatott, aztán újra kezdte: — De jó volna egyszer meleg szobában aludni, nagyapó! Ha bányamérnök leszek, akkor nekem olyan szobám lesz, hogy két kemence lesz benne s az egyiknek a kuckójában én alszom, a másikban te. Nézd, milyen hideg a kezem! — Szegény kis báránykám, — mondta gügyögve az öTeg bűbájos s fölébe hajolva a vézna kis kéznek, elkezdte azt leheletével melengetni. Bizony, sohse hittem volna, hogy valamikor még kedvem támadjon az öreg Kiis- mödinek megcsókolni a kezét. Most pedig alig birtam erőt venni magamon, hogy meg ne tegyem. — Milyen jó vagy te. nagyapóka! — mondta hálálkodva a kis bice-bóca. — Te vagy a világon a legjobb ember, tudod-e te azt? .Nagyapókának nem volt ideje válaszolni, mert á hold hirtelen lebukott az ég^ peremén s a kis bice-bócának egyszerre sírásba csuklott a, szava: — Nagyapóka, ma megint nem gyújtod meg a mécsest? — Tudod, báránykám, nincsen már olajunk, — mondta halkan az öreg ember. — Istenem, de hát sötétben hogy találnak majd ide az angyalok mllhozzánk? — nytlgösködött a gyerek. — Nem jó volna, nagyapóka, ha én kiállnék most az ajtóba és ott lesném őket? — Nem, nem, báránykám, — mondta ijedten az öreg ember. — Akkor azt mondanák az angyalok, ejnye, micsoda dolog az. hogy ez á kisfiú még ilyenkor kint kóborol. — De én nekem beszélnem kell ma éjszaka. az angyalkákkal. Kérni akarok valamit tőlük. — Mit akarsz kérni, bárányka? — Hát . . . Hát . . . olyan szép virágos kis ködmönt, amilyen az iskolában van egy fiúnak. Gergőnek hívják. Álmomban én is mindig olyan ködmönben járok. Azt hiszem, az angyalok is olyanban járnak. Te láttad már az angyalokat, nagyapóka? — Nem . . . nem nagyon járnak azok az ilyen vad vidékre. — De, ugy-e, mégis csak eljönnek néha ide is? Minden jóemberhez leszoktak szállni. Tavaly karácsonykor minálunk is voltak, de én nem láttam őket, mert aludtam. Anyukámnak beszéltek és uj mankót hagytak ott nekem. Tenálad is voltak tavaly kar rácsomkor? — Nem, báránykám, nem voltak. Itt nagyon régen jártak útdíjára az angyalok. Akkor, mikor még anyukád olyan kicsike volt, mint te most. Azután elszoktak innen. Kövek közt, látod, kővé változott nagyapókád szive is s elijedtek tőle az angyalok. Add ide a kezedet, báránykám. Úgy kellett lenni, hogy a bűbájos ember az unokája tenyerébe temette az arcát, mert kisvártatva a gyerek ijedt szavát hallottam: — Nagyapó, te sírsz? Érzem a könnyeket az ujjamon. Hát ki bántott, szegény nagyapókéin? — Nem sirok, báránykám, — mondta reszkető hangon az Öreg ember. — Ceak kienged a szivem. Most már majd nem kerülnek el az angyalok. Úgy érzem, mintha már jönnének is. — Csak sötét ne volna! — sóhajtott a kia bice-bóca. Hallottam, hogy az öreg hirtelen felugrott, megvidámodva osendült föl a hangja: — Lám, lám. hogy előbb eszembe nem jutott! Hiszen van nekem egy mécsem az öregtárnában Is, ahol a múltkor kerestem a kincset! Hozom mindjárt, nem kell az már ott úgyse, nem keresünk több kincset, báránykám! Várj csak, egy-kettőre itt leszek vele!^ Lesz itt olyan világosság, hogy mind tódulnak az angyalok! — Sies6, nagyapóka, — felelte a kis bicebóca, — én majd imádkozom addig. A2 öreg lépései végigkocogtak a barlangon. Befelé jo mélyen vihetett az, mert sokáig hallottam egyre halkulni a lépések zaját. Egyszer mintha valami furcsa fütyülést hallottam volna, ami egy bányarigót juttatott eszembe. De csak egv pillanatra, mert rögtön, mintha ajtó csapódott volna s aztán nem hallottam semmit, csak a kis bice-bóca Nyomatott a Mexcy H. fia nyomdájában, Prágában. — Nyomásért felelős; Em. Krátky.
