Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-10 / 207. (4650.) szám
Mit isér a kormány a nemzetiségeknek Nyilvánosságra hozták a kormány javaslatát a nemzetiségi kérdés rendezésére - A tervezet csak általánosságban szögezi le a csehszlovákiai nemzetek egyenrangúságát - Nemzeti önkormányzat helyett—nagymegyerendszer Megalkuvás nélkül (d) A belpolitikai helyzet ma maradéktalanul a külpolitika másodrangu függvénye s ahogy a külpolitikában ma nehéz akár hu- szonnégyórás időjóslásra is vállalkozni, ugyanúgy nem lehet jósolni a belpolitikában Sem. Az egyetlen dolog, amire a nap krónikása a mai cenzuraviszonyok között biztonságosan vállalkozhatik, a tények hideg elkönyvelése. S az események mozigyorsasággal váltják egymást, mint az már történelmi órákban szokás, órák, sőt percek hoznak uj és uj meglepetéseket. Történelmi pillanatokhoz értünk, mert történelmi fontosságú kérdések megoldása került az európai cselekvések középpontjába: most rendezik Csehszlovákia húsz év óta rendezésre várt nemzetiségi problémáit. Mi, úgynevezett kisebbsé- ségek, visszafojtott lélegzettel kisérjük az események gyors forgatagában szent ügyünk alakulását, csodálattal tekintünk vezéreink idegkimeritő harcos munkájára, hálával tekintünk Londonra, amely a nemzeti egységek szavát most kezdi megérteni és a béke érdekében egész erkölcsi és hatalmi súlyával támogatja és előbbresegiti jogos követeléseinket, reményteljesen tekintünk az egész európai diplomácia lázas és feszült tanácskozásai elé, mert ami ma Prágában, Páris- ban, Berlinben, Londonban történik, az mind a mi ügyünk körül forog, a mi jobb holnapunkról, több jogunkról, nagyobb falat kenyerünkről van szó mindenütt. Ilyen történelmi fontosságú tárgyalások körül, ahol engesztelhetetlennek látszó ellentmondásokat kell közös nevezőre hozni, sok a zűrzavar, a mesterséges köd, a zavaró célzatú, nyugtalanító álhir, de ezen nem szabad csodálkozni,, ennek a célja az, hogy a tárgyaló felek kölcsönösen próbára tegyék egymás idegeit. Idegpróba ez a legjavából, egész Európa idegpróbája. Nem szabad be- léfáradni. Mi, kisebbségek két évtizede jó idegekkel álltuk a próbákat, ugyanilyen nyugalommal tekintünk a mostani bizonyta- lenságok idején is a biztosabb és nyugalmasabb holnap elé. Ma ugyanazt követeljük, ámít két évtizeddel ezelőtt kívántunk, sem többet, sem kevesebbet. Mi függetlenítettük magunkat mindenkor a napi konjunktúrától, ma talán konjunktúra volna többet követelni, mint amit első megnyilatkozásainkban egy Körmendy-Ékes és Szent-Ivány szegezett le kisebbségi sorsunk első hónapjaiban, de éppen követeléseink abszolút erkölcsi volta irta elő nekünk mindenkor és írja elő ma is, hogy szent posztulátumainkon mitse változtassunk, akármilyen konjunktúrába és akármilyen történelmi forgatagba kerüljünk is. Ahogy húsz éven át kitartó bizodalom- mal és rendíthetetlen idegekkel nem alkudtunk el belőlük semmit, ugyanúgy nincs semmi okunk, *— sem fenyegető, sem csábitó ok —, amely a programunkba irt nemzeti tízparancsolatunk bármely pontjának ílalkuvására bírhatna. Éppen konjunktúrát pem ismerő szilárd önmérsékletünk és örök állhatatosságunk adja programunk erkölcsi' súlyát és átütő politikai érvényét. Nekünk nincs mit elalkudnunk. És ma, eszméink diadalának előestéjén az egész magyar nemzet előtt rámutathatunk arra, hogy sohasem juthattunk volna idáig, ha ez a puritán nemzeti kitartás és hit nincsen meg bennünk. Sem mi, sem a szudétanémetség, sem a szlovák autonomisták nem jutottak volna el a mai történelmi fontosságú tárgyalásokig, ha népeink többségében a kis- lelkü megalkuvás és meghunyászkodás szelleme vett volna erőt* Csak a nemzeti ideál-, PRÁGA. — A pénteki napon a nemzetiségi tárgyalások ügye nem jutott előbbre. Mindössze annyi történt, hogy a kormány nyilvánosságra hozta a tárgyalások alapjául szánt tervezetét. A tervezet úgyszólván minden részletében ismeretes az eddigi sajtóis- mertetésékből* Csak általános utalásokat tartalmaz a megvalósítandó reformokról s általában úgy jellemezhető, hogy majdnem mindenről beszél, amit a nemzetiségek követelnek, de tartalma távolról sem azonos ezekkel a követelésekkel. Teljesen homályosak a nagymegyék szervezetéről s a nagymegyék és a tartományok viszonyáról szóló utalásai. A tervet a késő délutáni órákban adták ki. Tartalma hevenyészett fordításban a következő: A közhivatalokban a nemzetiségi arány: tiz év múlva áll helyre A kormány javaslatainak megfogalmazásánál abból az elvből indult ki, hogy a vitás kérdések azonnali megoldásához konkrét és gyakorlati módon kell eljutni, hogy a köztársaság nemzetiségi kérdéseiben tartós és hatékony egyesség jöjjön létre. Az összes többi kérdéseket a további beható tárgyalásokra tartják fenn. Megoldásuknál mindig tekintettel kell lenni az állam szu- verénitására, integritására és egységére. A közalkalmazottak és munkások kérdésének megoldásában az az alapelv jut érvényre, hogy a nemzetiségek az állami alkalmazottak valamennyi rangsorozatában az állampolgárok közti százalékaránynak megfelelő kulcsszám szerint részesedést igényelhetnek. Ez az alapelv valamennyi reszortra vonatkozik és kötelező a jövőben az uj erők fölvételénél. Amennyiben ez az elv bizonyos reszortokban nem valósítható meg (katonaság), az igy keletkező hátrányt más reszortokban pótolják. jainkhoz való törhetetlen ragaszkodás adott népünknek gerincet és politikai súlyt, amelyet ma egész Európa kényteln tisztelettel elismerni és honorálni, amikor odaállunk a népek itélőszéke elé, mondván: népi és emberi jogainkat maradéktalanul követeljük, itt állunk s másképp nem tehetünk. Ilyen kiállás volt Európa színe elé az a tegnapi demonstráció, amikor a szudétanémet, a szlovák, a magyar és a lengyel autonomisták vezérei összeültek és megállapították, hogy az állam átépítésének alapkérdéseiben, vagyis a uemzeti jogok érvényesitéHogy e rendelkezésnek megfelelő állapot lehetőleg mennél gyorsabban létrejöjjön, az uj német erők fölvételénél az arányszámot a legközelebbi tiz esztendőre úgy szabályozzák, hogy tiz esztendő múlva elérjék a törvényes arányszámot. Ezért a német nemzetiségű állampolgárok fölvétele, akik magánalkalmazásban vagy szabad pályán működnek, lehetségessé válik, ha a megfelelő szolgálati rangosztálynak megfelelő képesítéssel bírnak, hasonlóképen fölvehetők újból azok a munkaerők, akiket elbocsátottak, vagy idő előtt nyugdíjba küldtek, ha azok az előföltételek, amelyek az állami szolgálat kifejtéséhez ma elő- irásszerüleg megköveteltetnek, az illetőnél megvannak. Az állami alkalmazottak áthe- lyezhetőségének elve általánosságban megmarad. Azonban minden nemzetiségnek az alapelv keretei között elismerik azt az igényét, hogy az állami alkalmazottak és az állami alkalmazásban lévő munkások nemzetiségi összetétele az egyes kormányzati ágakban megfeleljen a lakosság nemzeti összetételének. Ezt az elvet természetesen az egész állam szükségleteinek tekintetbevételével kell érvényesíteni. Az állam érdeke megköveteli, hogy bizonyos mértékig a köztársaság egész területén különféle nemzetiségű alkalmazottak működjenek. A német nemzetiségre vonatkozóan azzal számolnak, hogy azon a területen, ahol a német nemzetiségű polgárok nem alkotnak többséget, a német nemzetiségű alkalmazottaknak legföljebb a harminc százaléka helyezhető el. Ugyanez áll érvényben a bírói kinevezésekre, de a bírák áthelyezhetetlenségének elve érintetlenül marad. Az említett alapelvek érvénnyel bírnak analogikusán az állami vállalatoknál, moAz arányosság alapelvét a közgazdaságban is érvnéyre kell juttatni. Ezért az állami költségvtésnek azon kiadási és hiteltételeit, amelyek az iskola és népmüvelő- dés, továbbá a közegészségügy, népjólét és sére vonatkozólag a négy nép vezérei egyöntetű nézetet vallanak és együttesen, egyértelműen, egymással karöltve reklamálják népeik egyenjogúsítását ebben az államban. Szavuk érvényét magasra emeli az a tény, hogy a négy párt vezérei 2,410.814 választó nevében beszéltek, több választó nevében, mint ahány lakosa például egész Litvániának van. De mivel a választók számához a választásra nem jogosult családtagokat is hozzá kell számítani, bízvást mondhatjuk, hogy ötmillió lakos nevében beszéltek, ami több,, mint Svájc vagy Dánia nopóliumoknál, alapoknál, intézményeknél és intézeteknél is. Nemzetiségi paritásos bizottságok a minisztériumokban A központi hivatalokban és a legfelső bíróságoknál az alkalmazottak összetétele minden kategóriában és rangosztályban az állam lakosságának számaránya szerint szabályozandó. Ezen igények érvényesítése végett a miniszterelnökségen az egyes nemzetiségek számára paritásos bizottságokat létesítenek. Ezek a bizottságok a kormány képviselőiből és az illető nemzetiségek megbizottaiból fognak áJlani. Elnöke az illető nemzetiséghez tartozó állami tisztviselő lesz. Ennek a paritásos bizottságnak nemzefeé- gi tagjait az illető népcsoport parlamenti tagjaiból választják az aránylagos képviselet elvei szerint. A paritásos nemzetiségi bizottságok vezetik az illető nemzetiséghez tartozó állami tisztviselők nyilvántartását, ők vizsgálják felül, vájjon az uj erők alkalmazásánál tekintettel voltak-e a benyújtott kérvényekre és az előirt arányszámra s egyben azt is ellenőrzik, vájjon az állami alkalmazottakra és munkásokra vonatkozólag megállapított számot az egyes szolgálati ágakban elérték-e és vájjon betartották-e a fenti alapelveket. Az aránylagosság alapelvét be kell tartani egyéb állami hivatalok és vállalatok alkalmazot- tainál, továbbá tagjainál és szerveinél, mint amilyenek a tanácsok és az állandó bizottságok, továbbá a privilegizált vállalatok stb. Hasonló' alapelvek érvényesülnek a köztestületek területi és szakönigazgatásánál, az önkormányzatok vállalatainál, intézményeinél, alapjainál és egyéb berendezéseinél, valamint az önkormányzati testületek tagjainál, bizottságainál és vállalatainál közmunkaügy szükségleteire vonatkoznak, az egyes nemzetiségeknek az állam lakosságában elfoglalt népességi arányszáma szerint fogják kimutatni és megosztani. Arról, hogy ezt az vagy Finnország,, vagy Norvégia, vagy Észtország összes lakossága, sőt több mint Lettország és Litvánia lakosainak száma együttvéve. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a kormánytöbbség együttvéve 4,487.1)24 szavazatot képvisel. A magyarság egy szóval, egy lélekkel üdvözli a német, szlovák, magyar és lengyel autono- mista pártok vezérletének szilárd egyiittha- ladását, mert nemzeti eszméink párhuzamossága mellett az együttes taktika is fontos záloga a lassan, de biztosan közeledő közös győzelemnek. alapelvet a többi reszortokban is keresztül- «HU——IHIIMHIi" iU ii lilHl | |l | Az aránylagosság elve az állami költségvetésben ,^ Ma: Nagy rádió mellételet Jw 18 °ldal. Ara Ké 1.20 | XVII. évf. 207 (4650) szám ■ Szombat ■ 1938 szeptember 10 Előfizetési iei évente 300, félévre 150, negyed- ^ ^ Szerkesztőség: Prága II., P a nski évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 Szlovákiai és kárpátaljai TTiagUarság u|ice 12, 1L emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • i- .7 • • Prága 11., Panská ulice 11, III. emelet. H képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. « • ' Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl.
