Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-09 / 206. (4649.) szám

206 (4649) szám ■ Péntek ■ 1938 szeptember 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice IS, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1, • • SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHR. naóprnimetsziof ákicnügti cőysíglronl Drágában A szudétanémet párt, a szlovák néppárt, a magyar egyesült párt és a lengyel pártszövetség vezéreinek közös értekezlete - ­Egyöntetű álláspont az állant főkérdéseiben PRÁGA. A képviselőház épületében ma nagy horderejű esemény játszódott le. A cseh-morvaországi és szlovákiai autonomista pártok vezérei együttes értekezletet tartottak és ezen kicserélték nézeteiket a mai belpoli­tikai helyzet legfontosabb kérdéséről: a nemzetiségi problémáról és az azzal kapcsolatos teendőkről. Ez az első eset, hogy a német, szlovák, magyar és lengyel autonomista pártok együttes megbeszélést tartottak. Az értekezletről a következő sajtóközlést adták ki: — K. H. Frank nemzetgyűlési képviselő, Henlein Konrád helyettesének elnöklése mellett a szudétanémet párt vezetőségének politikai bizottsága közös értekezletet tartott a szlovák néppárt, az Egyesült Magyar Párt és a len­gyel megegyezési bizottság tagjaival. — Az értekezleten jelen voltak: K. H. Frank, dr. Tiso József, Hassik István, dr. Szüllő Géza, Jaross An­dor, Esterházy János, dr. Wolf Leó, dr. Peters Gusztáv, Sandner Rudolf, Richter Wolfgang mérnök és Künzel Fe­renc mérnök nemzetgyűlési képviselők, továbbá Berger József plébános, dr. Seb ekowsky Vilmos és dr. Schicketanz. — Az értekezlet megállapította, hogy az állam sürgősen szükséges átépítésének alapkérdéseire és a nemzeti­ségi kérdés rendezésére vonatkozó nézetekben teljes az egyöntetűség. Elhatározták, hogy a közös megbeszéléseket szükség szerint meg fogják ismételni. „Kevés az e Berlin a „negyedik terv“ ellen •* • • *• • •.. A feszültség egyre nő - Az ostraui incidens zavaró hatása REFORMOK (BI) — Minden magyar a nemzeti öröm boldog érzésével hallgathatta Imrédy Béla magyar miniszterelnök vasárnapi kaposvári beszédét. Mert ma — és immár egy évszá­zad óta —- annak örülhet legőszintébben a magyar, ha a nemzeti reformok megvalósí­tását érzi közeledni. Imrédy kaposvári be­széde pedig éppen erről győzhetett meg mindenkit: hogy végre megszületnek a „for­radalmi jelentőségű változások a magyar életben” — ahogy maga a magyar minisz­terelnök jellemezte bejelentett reformjait. A sok szociális reform közül pedig elsősorban a földreformnak örülhetünk, — nemcsak azért, mert a megoldatlan magyar földkér­dés már szinte lidércként ülte meg a magyar életet és ellenfél meg barát előtt számtalan alkalmat adott a magyar viszonyok rossz­indulatú vagy jóindulatú elitélésére —, ha­nem főleg azért, mert érezzük, hogy csak a magyar földbirtok reformjával lehet le­fektetni az uj magyar élet alapjait, ahonnan erősen és időtállóan nőhetnek ki majd az összes újítások és változások, amelyek azt szolgálják, hogy a szociális béke és ki­egyensúlyozottság testvéri szellemében bon­takozzék ki a magyar nép igazságos boldo­gulása. Forradalmi változások készülnek Magyarországon, de forradalom nélkül, — érhet-e nagyobb öröm egy országot és nem­zetet? Különösen, amikor több, mint száz éve hirdetik a legjobb magyarok a refor­mok elodázhatatlan szükségét! S ha a kez­det kezdetén vagyunk is, ez semmivel sem csökkentheti örömünket, mert megtörni a jeget, ez volt mindig a legnehezebb. Száz évvel ezelőtt is, 1835-ben Széchenyi István egyik legnagyobb politikai sikerének számí­tott, hogy kezdeményezésére országgyűlési határozat alapján mindenkinek meg kellett fizetnie a vámot, ha átment a Lánchídon és ezzel megdöntötte az adót nem fizető ne­messég évszázados kiváltságait. Imrédy földreformja, amivel a magyar föld kor­szerű, igazságos megosztását alapozza meg, a maga történelmi jelentőségében szinte Széchenyi hidvámját juttatja eszünkbe. Igaz ugyan, hogy mig a Lánchídon mindenkitől egyformán fizetett adó inkább csak a szim­bólum erejével hathatott, úgy a most ké­szülő magyar földbirtokreform olyan nagy­szabású nemzeti birtokpolitikát indíthat el, amelynek beláthatatlan pozitív hasznát egy­formán érezhetjük majd a magyar nemzeti élet minden területén. A jégtöréssel már mások is próbálkoztak. Nagyatádi Szabó István, a Teleki-kormány kisgazda-földmüvesügyi minisztere 1920 augusztus 18-án beterjesztette törvényja­vaslatát a „földbirtok helyes megoszlásá­ról” és a magyar nemzetgyűlés úgy a föld­birtokreformra, mint a házhelyekre és kis­bérietekre vonatkozó javaslatokat törvény­erőre is emelte. De ha nagy elismeréssel emlékezünk is a Horthy Miklós kormány­zótól származó Vitézi Szék eszméjére, ami­nek jóvoltából sok tízezer hold földet osz­tottak szét, s ha élénk emlékezetünkben él még a Bethlen-kormány igyekezete is, ami­vel a háboruutáni első magyar földbirtok- reform gondolatát támogatta —-, mégis be kell ismernünk, hogy ezek az eredmények a nagy magyar földkérdés szempontjából nem hozhattak kielégítő eredményeket. Ezt jól tudta mindenki és a magyar, földbirtok­politika hathatósabb reformja évek óta ál­landóan küszöbön állott, mert hiszen senki FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN BERLIN. —- Szerdán késő este félhiva­talos német körök negatívan foglaltak ál­lást az uj prágai tervhez. Ez az állásfog­lalás niég azzal a fenntartással történt, hogy a kormány a javaslatok hivatalos szö­vegét nem ismeri s igy nem nyiltkozhat végérvényesen. Csütörtökön reggel a német sajtó azonban már fenntartás nélkül elitéli a prágai negyedik tervet. A Völkischer Beobachter ítéletét például a következő sza­vakban foglalja össze. „Blöff álreformok- kal“. A lapok nem igen ismertetik a terv tartalmát, de a részleteket élesen lekritizál­ják. A nemzeti szocialista párt vezető or­gánuma például „a párisi és a londoni kö­rök bűnös könnyelműségéről'' beszél, mert ezek a körök felelősek a terv kedvező megítéléséért. A német sajtó egyöntetű vé­leménye szerint a tervben a csehszlovák kormány olyan megszorításokat tesz, ame­lyek az úgynevezett uj tervet értéktelenné teszik. Idézik például, a terv második pont­ját, amelyben arról van szó, hogy Prága csak „elvileg" egyezik bele egyes engedmé­nyekbe. A hatodik pontból kiemeli, hogy a németek az önkormányzati jogot csak olyan terrénumokon kapják meg, „amelyeket nem kell feltétlenül az állam kezében meghagy­ni", de a terv nem részletezi, hogy mik az utóbbiak. Német politikai körök vélemé­nye szerint a helyzetet főleg a mahrisch- ostraui incidens teszi súlyossá és komollyá, mert ez az incidens jellemző a közhangulat­ra. Valamennyi német lap helyesli a szu­détanémet párt álláspontját, amikor az ostraui incidens után, megszakította a tár­gyalásokat. Az ostraüi eseményeket a le­hető legagresszivebb szavakkal ecsetelik a német lapok és egyetlenegy nap megismét­lik mindazt, ami szemrehányást és táma­dást az elmúlt hónapok alatt Csehszlovákia ellen intéztek. A kommentárok szerint az incidens poli­tikai következményei ezért súlyosak, mert az eset bizonyítja, „hogy a csehek egyálta­lában nem gondolnak igazságos kiegyezés­re és nem értékelik a szudétanémet népcso­porttal való békés együttélést”. Összefogla­lóan meg lehet állapítani, hogy a németek a helyzetet ma sokkal komolyabbnak neve­zik, mint egy-két nappal ezelőtt és a fe­szültség szerintük kiéleződött. Nürnbergből még nem érkezett állásfoglalás a negyedik tervhez és az ostraui eseményekhez. A kampány folytatódik A német sajtóiroda csütörtökön délelőtt és délután folytatta Prága elleni kampányát. A rádió bőségesen idézi a külföldi német­barát lapok jelentéseit s különösen azokkal a külföldi kommentárokakl foglalkozik, me­lyek a népszavazásra és a területátengedés fölvetett kérdésére vonatkoznak. Chamberlain lord Halifax-szel tárgyal LONDON. — Chamberlain miniszter- elnök, aki csütörtökön reggel visszaérkezett Skóciából, délben fogadta lord Halifax kül­ügyminisztert, aki Sir Alexander Cadogan- nal, a külügyminisztérium állandó államtit­kárával együtt kereste föl a Downingstree- tet. Az államférfiak a nemzetközi helyzetről beszéltek. A külügyminiszter főleg a közép­európai helyzetről tájékoztatta a miniszter- elnököt. (FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN.)

Next

/
Thumbnails
Contents