Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-09 / 206. (4649.) szám
206 (4649) szám ■ Péntek ■ 1938 szeptember 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice IS, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1, • • SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHR. naóprnimetsziof ákicnügti cőysíglronl Drágában A szudétanémet párt, a szlovák néppárt, a magyar egyesült párt és a lengyel pártszövetség vezéreinek közös értekezlete - Egyöntetű álláspont az állant főkérdéseiben PRÁGA. A képviselőház épületében ma nagy horderejű esemény játszódott le. A cseh-morvaországi és szlovákiai autonomista pártok vezérei együttes értekezletet tartottak és ezen kicserélték nézeteiket a mai belpolitikai helyzet legfontosabb kérdéséről: a nemzetiségi problémáról és az azzal kapcsolatos teendőkről. Ez az első eset, hogy a német, szlovák, magyar és lengyel autonomista pártok együttes megbeszélést tartottak. Az értekezletről a következő sajtóközlést adták ki: — K. H. Frank nemzetgyűlési képviselő, Henlein Konrád helyettesének elnöklése mellett a szudétanémet párt vezetőségének politikai bizottsága közös értekezletet tartott a szlovák néppárt, az Egyesült Magyar Párt és a lengyel megegyezési bizottság tagjaival. — Az értekezleten jelen voltak: K. H. Frank, dr. Tiso József, Hassik István, dr. Szüllő Géza, Jaross Andor, Esterházy János, dr. Wolf Leó, dr. Peters Gusztáv, Sandner Rudolf, Richter Wolfgang mérnök és Künzel Ferenc mérnök nemzetgyűlési képviselők, továbbá Berger József plébános, dr. Seb ekowsky Vilmos és dr. Schicketanz. — Az értekezlet megállapította, hogy az állam sürgősen szükséges átépítésének alapkérdéseire és a nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozó nézetekben teljes az egyöntetűség. Elhatározták, hogy a közös megbeszéléseket szükség szerint meg fogják ismételni. „Kevés az e Berlin a „negyedik terv“ ellen •* • • *• • •.. A feszültség egyre nő - Az ostraui incidens zavaró hatása REFORMOK (BI) — Minden magyar a nemzeti öröm boldog érzésével hallgathatta Imrédy Béla magyar miniszterelnök vasárnapi kaposvári beszédét. Mert ma — és immár egy évszázad óta —- annak örülhet legőszintébben a magyar, ha a nemzeti reformok megvalósítását érzi közeledni. Imrédy kaposvári beszéde pedig éppen erről győzhetett meg mindenkit: hogy végre megszületnek a „forradalmi jelentőségű változások a magyar életben” — ahogy maga a magyar miniszterelnök jellemezte bejelentett reformjait. A sok szociális reform közül pedig elsősorban a földreformnak örülhetünk, — nemcsak azért, mert a megoldatlan magyar földkérdés már szinte lidércként ülte meg a magyar életet és ellenfél meg barát előtt számtalan alkalmat adott a magyar viszonyok rosszindulatú vagy jóindulatú elitélésére —, hanem főleg azért, mert érezzük, hogy csak a magyar földbirtok reformjával lehet lefektetni az uj magyar élet alapjait, ahonnan erősen és időtállóan nőhetnek ki majd az összes újítások és változások, amelyek azt szolgálják, hogy a szociális béke és kiegyensúlyozottság testvéri szellemében bontakozzék ki a magyar nép igazságos boldogulása. Forradalmi változások készülnek Magyarországon, de forradalom nélkül, — érhet-e nagyobb öröm egy országot és nemzetet? Különösen, amikor több, mint száz éve hirdetik a legjobb magyarok a reformok elodázhatatlan szükségét! S ha a kezdet kezdetén vagyunk is, ez semmivel sem csökkentheti örömünket, mert megtörni a jeget, ez volt mindig a legnehezebb. Száz évvel ezelőtt is, 1835-ben Széchenyi István egyik legnagyobb politikai sikerének számított, hogy kezdeményezésére országgyűlési határozat alapján mindenkinek meg kellett fizetnie a vámot, ha átment a Lánchídon és ezzel megdöntötte az adót nem fizető nemesség évszázados kiváltságait. Imrédy földreformja, amivel a magyar föld korszerű, igazságos megosztását alapozza meg, a maga történelmi jelentőségében szinte Széchenyi hidvámját juttatja eszünkbe. Igaz ugyan, hogy mig a Lánchídon mindenkitől egyformán fizetett adó inkább csak a szimbólum erejével hathatott, úgy a most készülő magyar földbirtokreform olyan nagyszabású nemzeti birtokpolitikát indíthat el, amelynek beláthatatlan pozitív hasznát egyformán érezhetjük majd a magyar nemzeti élet minden területén. A jégtöréssel már mások is próbálkoztak. Nagyatádi Szabó István, a Teleki-kormány kisgazda-földmüvesügyi minisztere 1920 augusztus 18-án beterjesztette törvényjavaslatát a „földbirtok helyes megoszlásáról” és a magyar nemzetgyűlés úgy a földbirtokreformra, mint a házhelyekre és kisbérietekre vonatkozó javaslatokat törvényerőre is emelte. De ha nagy elismeréssel emlékezünk is a Horthy Miklós kormányzótól származó Vitézi Szék eszméjére, aminek jóvoltából sok tízezer hold földet osztottak szét, s ha élénk emlékezetünkben él még a Bethlen-kormány igyekezete is, amivel a háboruutáni első magyar földbirtok- reform gondolatát támogatta —-, mégis be kell ismernünk, hogy ezek az eredmények a nagy magyar földkérdés szempontjából nem hozhattak kielégítő eredményeket. Ezt jól tudta mindenki és a magyar, földbirtokpolitika hathatósabb reformja évek óta állandóan küszöbön állott, mert hiszen senki FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN BERLIN. —- Szerdán késő este félhivatalos német körök negatívan foglaltak állást az uj prágai tervhez. Ez az állásfoglalás niég azzal a fenntartással történt, hogy a kormány a javaslatok hivatalos szövegét nem ismeri s igy nem nyiltkozhat végérvényesen. Csütörtökön reggel a német sajtó azonban már fenntartás nélkül elitéli a prágai negyedik tervet. A Völkischer Beobachter ítéletét például a következő szavakban foglalja össze. „Blöff álreformok- kal“. A lapok nem igen ismertetik a terv tartalmát, de a részleteket élesen lekritizálják. A nemzeti szocialista párt vezető orgánuma például „a párisi és a londoni körök bűnös könnyelműségéről'' beszél, mert ezek a körök felelősek a terv kedvező megítéléséért. A német sajtó egyöntetű véleménye szerint a tervben a csehszlovák kormány olyan megszorításokat tesz, amelyek az úgynevezett uj tervet értéktelenné teszik. Idézik például, a terv második pontját, amelyben arról van szó, hogy Prága csak „elvileg" egyezik bele egyes engedményekbe. A hatodik pontból kiemeli, hogy a németek az önkormányzati jogot csak olyan terrénumokon kapják meg, „amelyeket nem kell feltétlenül az állam kezében meghagyni", de a terv nem részletezi, hogy mik az utóbbiak. Német politikai körök véleménye szerint a helyzetet főleg a mahrisch- ostraui incidens teszi súlyossá és komollyá, mert ez az incidens jellemző a közhangulatra. Valamennyi német lap helyesli a szudétanémet párt álláspontját, amikor az ostraui incidens után, megszakította a tárgyalásokat. Az ostraüi eseményeket a lehető legagresszivebb szavakkal ecsetelik a német lapok és egyetlenegy nap megismétlik mindazt, ami szemrehányást és támadást az elmúlt hónapok alatt Csehszlovákia ellen intéztek. A kommentárok szerint az incidens politikai következményei ezért súlyosak, mert az eset bizonyítja, „hogy a csehek egyáltalában nem gondolnak igazságos kiegyezésre és nem értékelik a szudétanémet népcsoporttal való békés együttélést”. Összefoglalóan meg lehet állapítani, hogy a németek a helyzetet ma sokkal komolyabbnak nevezik, mint egy-két nappal ezelőtt és a feszültség szerintük kiéleződött. Nürnbergből még nem érkezett állásfoglalás a negyedik tervhez és az ostraui eseményekhez. A kampány folytatódik A német sajtóiroda csütörtökön délelőtt és délután folytatta Prága elleni kampányát. A rádió bőségesen idézi a külföldi németbarát lapok jelentéseit s különösen azokkal a külföldi kommentárokakl foglalkozik, melyek a népszavazásra és a területátengedés fölvetett kérdésére vonatkoznak. Chamberlain lord Halifax-szel tárgyal LONDON. — Chamberlain miniszter- elnök, aki csütörtökön reggel visszaérkezett Skóciából, délben fogadta lord Halifax külügyminisztert, aki Sir Alexander Cadogan- nal, a külügyminisztérium állandó államtitkárával együtt kereste föl a Downingstree- tet. Az államférfiak a nemzetközi helyzetről beszéltek. A külügyminiszter főleg a középeurópai helyzetről tájékoztatta a miniszter- elnököt. (FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN.)
