Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-08 / 205. (4648.) Második kiadás

9 1933 szeptember 8, csütörtök. Hatalmas károkat okozott a beregszászi járásban a rendellenes augusztusi időjárás BEREGSZÁSZ. — A beregszászi járási gazdasági felügyelőség az augusztusi eső­zések által okozott mezőgazdasági károkra vonatkozóan most adta ki jelentését. Ebből (megállapítható, hogy a beregszászi járásban szokásos egész évi átlag 700 milliméter csa­padék mellett augusztusban 225 milliméter .csapadék volt s ez a rendellenes csapadék közvetlenül és közvetve hatalmas károkat okozott. — A közvetlen károk közé tartozik, hogy a zabot nem tudták behordani és az alacsó- nyabb fekvésű helyeken a burgonya máris rothad. A jégkár, amely ugyancsak szokat­lan augusztusban, mintegy tiz község hatá­rában teljesen tönkretette a szépnek ígér­kező dohánytermést. A csemegeszőlőt a sok eső megduzzasztotta, héjuk felrepedt és szállításuk lehetetlenné vált. A közvetett kár veszélye, amennyiben az esőzés nem áll meg, még súlyosabb lehet, mert az őszi munkálatokat és a vetéseket nem lehet elvégezni a sáros, agyagos tala­jon. Ezeknek a munkálatoknak szeptember közepéig kell bevégződniök s ha ez nem történik meg, úgy a késésnek messze kiható káros következményei lesznek. A további esőzés ugyancsak veszélyezteti a kukoricatermést. Az esőzésnek egyetlen haszna volt, hogy az egérinváziót megakadályozta. Elkészült a zólyombrézói, rozsnyéi, zseiezniki és petzwaldi állami üzemek elidegenítésére vonatkozó kormányjavaslat 585 milliő korona veszteséggel zárult a három szlovákiai állami üzem gazdálkodása .............. PRÁ GA. — A zólyombrézói állami vasmü­vekben folyó deficites állami gazdálkodás hosz- szu időn keresztül foglalkoztatta a közvéle­ményt s annak idején magunk is többizben rá­mutattunk annak okaira. Beszámoltunk arról is, hogy a brünni Zbrojovka égisze alatt részvénytár­saság alakul, amelyben az állam is részesedést vállal s ez a részvénytársaság veszi át a zó­lyombrézói vas- és acélművet, a rozsnyói és a zseiezniki állatni bányákat, valamint a mor­vaországi petzwaldi szénbányákat A tranzakcióra vonatkozó kormányjavaslat most jelent meg nyomtatásban s igy módunk van az említett állami üzemek 19 évi gazdálko­dásának számadataiból néhány jellemző adatot leközölni. Az eladás Indokai IL /fii** ' .rOT.v­Á kormányjavaslat szerint a pénzügyminiszter felhatalmazást kap a zólyombrézói vas- és acél­mű, a rozsnyói és a zseiezniki állami vasbányák, valamint a petzwaldi (morvaországi) szénbá­nyák eladására. Az indokolás szerint az állam a békeszerződések értelmében vette át a ma­gyar kincstártól a zólyombrézói vas- és acél­művet a tiszolo kohóval együtt és ezekhez hoz­závette a kisgarami üzemeket. Az indokolás szerint az üzemek felszerelése nem volt olyan állapotban, hogy azok versenyezni tudhattak volna más csehszlovákiai vasüzemekkel. Ezen­felül 1919-ben a zólyombrézói müvet a rendezetlen termelési és elhelyezési viszonyok miatt nem lehetett üzembe helyezni, úgyhogy versenyképességük ezáltal is kárt szen­vedett. Az indokolás ezután megállapítja, hogy javítani és részben rekonstruálni kellett a régi berendezést s fokozatosan ki kellett építeni a jeczenyei vizerőközpontot s a zólyombrézói fi­nom hengerművet. Zólyomhrézó állandó deficites gazdálkodásá­nak további oka pedig az volt, hogy úgy a nyersanyagbázis (szén, minőségi érc), mint a felvevő piac távol esett. Az indokolás megjegyzi, hogy hasonlóképpen deficites gazdálkodást mutat fel a zseiezniki és a rozsnyói bányaüzem is. A törvényjavaslat indokolásának a régi re­zsimre vonatkozó részével egyelőre nem kívá­nunk vitába szállani, ami azonban a deficites gazdálkodás okait illeti, ismételten csak utalni tudunk ama cseh sajtóhangokra, me­lyek szerint a jelzett állami üzemek deficites gazdálkodásának egyik igen nagyjelentőségű oka abban keresendő, hogy az üzemeket arra alkamatlan és kellő szakképzettséggel nem bí­ró egyének vezették, továbbá utalunk a ked­vezőtlen szállítási tarifákra, melyek az elhelyezést nagymértékben megnehe­zítették. Félmiüiárdot meghaladó vesztesig A javaslat indokolása részletesen ismerteti ajmek deficites gazdálkodásának az egyes évekre zólyombrézói, rozsnyói és zseiezniki állami üze-l vonatkozó adatait 1919-től 1937-ig bezárólag. Év Zólyombrézó Rozsnyó Zseleznik összesen Ki 1919 7,976.989.55 610.542.43 — 7,366.447.12 1920 9,393.915.62 965.958.80 — 10,359.874.42 1921 105,199.626.51 10,048.143.46 — 115,247.769.97 1922 60,622.899.95 4,918.392.— 2,435.365.99 67,976.657.94 1923 44,185.611.58 3,288.268.03 1,269.561.41 48,743.441.02 1924 44,475.697.02 5,039.007.41 l,l^p.930.99 50,655.635.42 1925 33,189.683.31 1,264.638.50 1,112.765.82 35,567.087.63 1926 27,108.194.38 115.571.16 641.742.98 27,865.508.52 1927 25,621.134.65 11.720.24 141.194.53 25,750.608.94 1928 29,896.683.75 291.477.68 499.455.77 30,104.661.84 1929 18,628.771.71 332.386.32 525.234.15 18,821.619.54 1930 15,926.449.92 519.548.46 262.513.93 15,669.415.39 1931 17,758.075.11 716.937.08 604.571.24 19,079.583.43 1932 26,509.239.70 1,388.386.05 850.083.60 28,747.709.35 1933 25,597.031.40 1,069.637.75 616.748.65 27,283.417.80 1934 17,086.088.45 1,747.133.75 969.921.90 19,803.144.10 1935 16,645.804.40 812.668.85 411.197.90 17,869.671.15 1936 15,600.996.55 910.249.35 176.338.90 16,687.584.80 1937 . 21,494.256.55 1,421.239.50 724.493.10 22,191.002.95 553,523.234.49 32,740.272.89 11,657.627.76 585,071.092.49 9,393.915.62 2,731.633.93 724.493.10 A fenti táblázathoz magyarázatképpen hozzá keli fűznünk, hogy a fett számokkal szedett ösz- szegek képezik a nyereséget, a többi mind vesz­teségtétel. Megállapítható tehát, hogy Zólyom­brézó 19 évi gazdálkodásában mindössze 1920- ban mutatnak fel 9,393.915.62 korona nyeresé­get, egyébként pedig a 19 év mérlege 553 milllió 523.234.49 korona veszteséggel zárul. A rozs­nyói üzem 19 év alatt összesen 2,731.633.93 ko­rona nyereséget mutat ki, emellett azonban az összveszteség a 19 év alatt 32,740.272.89 koro­na, mig a zseiezniki üzem csupán 1937-ben mu­tat fel 724.493.10 korona nyereséget, egyébként ez üzemnél a deficit 19 év alatt 11,657.627.76 korona. így tehát a három vállalat állami gazdálkodása 19 évi <PI«OT-7V\AGfeRHTKLSr> mérlegének összvesztesége 585,071.092.49 ko­ronát tesz ki. Az uj részvénytársaságba vitt állami vagyon értéke E szomorú gazdálkodási eredmények ismer­tetése után a javaslat indokolása megállapítja, hogy a jelzett állami üzemek gazdálkodását úgy a közvélemény, mint. a törvényhozói testületek bírálat tárgyává tették s felmerült az üzembe­szüntetés terve, amit azonban nem lehetett meg­valósítani, mert a munkások elhelyezését nem lehetett biztosítani. Majd később annak ellenére, hogy az állandóan passzív ter­melési ágakat beszüntették, nem sikerült a de­ficites gazdálkodást megállítani. A zólyombrézói müvek gazdasági helyzetének kivizsgálásával megbízott bizottság arra a né­zetre jutott, hogy az üzem egzisztenciájának fel­tétele a további rekonstrukció és invesztíció, amit az állam, tekintettel az állampénztár jelen­legi állására, nem vállalhat s ezért vetették fel a magántőke bevonásával való megoldás tervét. Az indokolás szerint az állam által a brünni Zbrojovka égisze alatt létesítendő részvénytár­saságba átvitt vagyon 1937. évi december 31-i bruttó mérlegérfcéke 294,500.000 korona. Ebből levonásba hoznak 63,300.000 koronát, te­kintettel az üzemek elavult berendezésére (a le­írás nem vonatkozik a petzwaldi bányákra), to­vábbá az átadandó gyártmányok és félkészitmé- hyek árából levonásba hoznak 13,400.000 koro­nát, így az állami apportot 217,800 000 koroná­ban állapították meg, de tekintettel arra, hogy az üzemeket a fennálló kötelezettségekkel ve­szi át az uj részvénytársaság és igy az első években mérlegi veszteséggel kell számolni, ezért a kezdeti mérlegbe passzívaként 64 mil­lió korona tartalékot soroznak be, miáltal az állami apport tiszta értéke 153,800.000 koro­nát tesz ki. Az indokolás többek között megjegyzi, hogy az uj részvénytársaság és az állam közötti vi­szonyt külön szerződéssel fogják szabályozni, amely mellett gondot fognak fordítani arra, hogy az üzemek az állam részére az eddigi fel­tételek mellett biztosítsák a szállítást. Petzwald sorsa A fentiekhez még meg kell jegyeznünk, hogy, amikor a tranzakció terve nyilváínosságra ke­rült, a petzwaldi bányák munkássága ez ellen tiltakozott A közvélemény ugyanis nem értette meg, hogy á - tranzakcióba miért vonják be a petzwaldi szénbányákat ts, halott köztudomás szerint ezek gazdálkodása nem deficites. Ezzel kapcsolatban különféle kombinációk láttak nap­világot. A javaslat indokolása a petzwaldi bányák ér­tékét és gazdálkodásának eredményeit külön nem mutatja ki, csupán annyit jegyiez meg, hogy a petzwaldi bányáknak a tranzakcióba való bevonását az tette indokolttá, hogy az uj társaság vas- és acélművei részére megfelelő saját minőségi szén és koksz hiztosittassék, A javaslat indokolása azzal zárul, hogy a java­solt tranzakció az állam részére előnyös. (—) Törvényjavaslat a fürdők adókedvez­ményének meghosszabbítására. A parlamenti nyomtatványok között 722. szám alatt jelent meg a fürdők adókedvezményének meghosszab­bítására vonatkozó kormányjavaslat. Mint is­meretes, a 226/1936. számú egyenesadótörvény- novella a fürdőkre vonatkozóan az 1936. és 1937. adóévre az általános kereseti adót féli szá­zalékban állapította meg s lehetővé tette, hogy a házbéradó kivetésénél a bútor- és berendezés­használat, valamint a kiszolgálás címén eszkö­zölt levonás az azelőtti 60 százalék helyett 70 százalékot tegyen ki. A javaslat indokolása sze­rint a fürdők helyzete azóta nem javult s ezért a jelzett kedvezményt az 1938. adóévre is meg kell hosszabbítani. (—) A palesztinai küldemények kiséröirata. (MTP.) A Palesztinába irányuló teherszállít­mányhoz három vámszámla és két kereskedelmi faktúra mellékelendő — angol nyelven. A postai küldeményeknél hem kívántatik meg a vám­számla, csupán 3 kereskedelmi számla kell. A kisérőiratok kitöltésére vonatkozóan a prágai csehszlovák-palesztinai kereskedelmi kamara útbaigazításokat adott ki. (—) A vámbevételek alakulása. A Metropress jelentése szerint 1938-ban az év első felében a tiszta vámbevétel 334 millió koronát tett ki szem­ben a múlt év azonos szakában kimutatott 360.9, az 1936. évi 339.7, az 1935. évi 299.7, az 1934. évi 322.4, az 1933.évi 285.4, az 1932. évi 511.8 s az 1931. évi 498.2 millió koronával. (—) Emelkedett a vajbehozatal. A száj- és körömfájás következtében beállott vajtermelés­csökkenés miatt augusztus hónapban a belföldi fogyasztás fedezésére 45 vagon vajat hoztak be Dániából és a Balti államokból. Érdekes, hogy a nyári hónap okban csökkent a müzsirfogyasz- tás, úgyhogy — jelentések szerint — a müzsir- gyárak nem használták ldl kontingensüket. , (—) összehívták az állami vasutügyi taná­csot. A vasutügyi minisztérium az állami vasut­ügyi tanácsot novemberre hívta össze ülésre. A teljes ülést november 23-án tartják meg. A két választmány és pedig a szállítási és a kereske­delmi tarifális választmány november 9-én ül össze, hogy földolgozza a tagok által beadott indítványokat. Az indítványok beadásának ha­tárideje október 5. (—) Az ipari rendőrség megvalósításának kérdése. A kereskedelmi kamarák ismételten tárgyalják az ipari rendőrség bevezetésére vo­natkozó javaslatot. (—) Dohányterméskilátások. A központi do­hányjövedékhez beérkező jelentések szerint az . idei dohánytermés úgy Szlovákiában, mint Kár­pátalján nagyobb mennyiségű lesz a tavalyinál. A törés gyors ütemben halad. A központi do­hányjövedék megállapítja, hogy a kárpátaljai dohányültetményekben az idén meglehetősen nagy a jégkár, Szlovákiában azonban a dohányok állása, amennyiben nem szenvedtek nagyobb károkat a hőség következtében, aránylag jó. A 8 jelentés megállapítja, hogy az idei dohány minő­sége nagyon jónak ígérkezik. (—) Jó a téglagyárak foglalkoztatottsága. A ,,Slovák“ jelentése szerint a téglagyárak foglal­koztatása jó s az idén a téglaelhelyezés Szlová­kiában 5—20 százalékkal emelkedett. (—) Mélyponton a liverpooli búzaár. Az utóbbi napokban a liverpooli terménytőzsdén a búza ára állandóan csökkent. Hétfőn októberi szállításra 4.107/8 shillinges árat jegyeztek, ami­hez hasonló alacsony ár 1934 óta nem fordult elő. (-—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon javuló irányzat mellett Amszterdam 5, London 0.25, Páris 0.20, Isztambul 0.02, Athén 0.01 ko­ronával javult, Zürich 0.50 koronával gyöngült. (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon a pengő 5, az ezüstmárka 10 koronával javult, a líra 5 koronával gyöngült. ÉRTÉKTŐZSDE Prága barátságos PRÁGA. — (Pragoradio.) A részvénypiac ma javult s a forgalombakerülő 'értékek árfolya­ma megszilárdult. Az üzleti forgalom szűk ke­retek között bonyolódott le, de a vásárlások túlsúlyban voltak, ami a külpolitikai helyzet kedvezőbb megítélésére vezethető vissza. A részvénypiac helyzete a tőzsdeidő későbbi fo­lyamán nem változott lényegesebben s az érté­kek megtartották elért árfolyamukat. Nyertek: Bánya és Kohó, Cseh Morva 35, Brünni Gépek 3, Brosdhe 50, Cséh Kereskedel­mi 50, Dux Bodenbachi 15, Hellmamn 7, Her- nydh 5, Kábel 20, Kosmanos 4, Rrizik 5, Réz­müvek 3, Pöldi 20, Prágai ,Vas, Csehszlovák Solo 10, Rothau 5, Sfinx 2, Északi. Vasút 120, régi bonok 35, uj bonok 65,. Északcseh Szén 15, SchöUer 45, Betűöntődé 4, • Aiussigi Vegyi 15. Hengerművek 2, Nyugatcseh - Kaolin 45, Nyu- gatcséh Szén és Skoda 6 koronát. Vesztettek: Coburg 8, Hórvát Cukor 2, Kar- borundum 1, Rakó 5, Ringhof'fer 3, Egyesült Gyapjú 2 koronát. ... A beruházási értékek piacán az állampapírok árfolyama jól tartott. ■ ■ ­Egzotakuliszban szilárd irányzat mellett Jago- dina 1, Csehszlovák Fegyver 10, Dynamit 40, Trbovlje 2, Zsolna 5 Kc-val javult, Smichovi Sör 200, Kyjov 5 koronával gyöngült. Az osztrák CC járadék 10, a magyar 1 koronával, a frank- raszóló Skoda-kötelezvény 15 koronával javult. A bankrészvények piaca üzlettelen volt; Zsiv- no 2.50 koronával javult. A magánlombardtételek változatlanok. BUDAPEST BIZAKODÓ BUDAPEST. í— A külpolitikai helyzet kedvezőbb megítélése folytán az értéktőzsde részvénypiacán a hangulat ma javult. A bi­zakodó hangulat az árfolyamalakulásokban nem tudott érvényre jutni — tekintettel a holnapi szünnapra. Csak a vezetőértékek* ben volt kisebb forgalom, melyek árfolyam- nyereségüket megtartották. Zárlatkor a tőzsde bizakodó volt. A beruházási értékek piacán a budapesti kölcsönökben kereslet volt. ?.i BERLIN NYUGODT BERLIN. — A tőzsde nyugodt irányzat mellett, nagyobbára javult árfolyamokkal nyitott. Jelentősebb eladásokra nem került sor. A bankklientéla invesztorvásárlásokat eszközölt. Az üzleti forgalom a tőzsdeidő későbbi folyamán is nagyon nyugodt volt. Az árfolyamok nem mindenütt tartottak. A járadékok piaca jól tartott. A pénzpiac fo­lyamatos s a biankó' napfpénzt 2.12—3.37 százalékkal jegyezték. .Jelentősebb változá­sokra zárlatig nem került sor annak ellené­re, hogy a spekuláció visszavásárlásokat eszközölt. . ’ ’ ÁRUTŐZSDE 4“ Nyugodt a cukorpiac, Á mai prágai cu­korpiacon nyugodt irányzat mellett a következő árat jegyezték: Nyersedkor. Aussig loko októ­beri szállításra 70.50—71 korona. + Marhahusárak. Prágában ma közepes for­galom mellett a következő marhahueárakat érték el: ökör eleje 7—11, hátulja -9—13,- bika 6.80—' 7.20, tehén eleje 5.50—7, hátulja- 7—9, növendék- marha 6.4$—j7 korona.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents