Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-07 / 204. (4647.) szám
4 mm 1938 szeptember 7, szerda* A kassai kiállítás végétért. Szombaton este még bucsuünnepséget tartottak, a város urai szónokoltak a megafonba, elsősorban Maxon polgármester. A polgármester ur dmünkre is intézett néhány szót, már mint ama sajtó dinére, amely kezdettől fogva aggályait fejezte ki aziránt, hogy vájjon nem fog-e ráfizetéssel végződni a sokmilliós, rosszul szervezett vállalkozás. Maxon polgár- mester ur volt szives zárószavaiban megnyugtatni bennünket, hogy nem lesz ráfizetés. Tudniillik: a kiállítási szövetkezet nem fog ráfizetni „egy huncut vasat sem" —- ilyen közvetlen magyarsággal fejezte ki magát a polgármester. Hál’ Istennek, nem lesz ráfizetés. A polgármester ur felállítja a mérleget, úgyis mint tapasztalt bank- igazgató és mérget vehetünk rá, hogy ez a mérleg nem fog veszteséget felmutatni. A kiváló pénzügyi szakember kijelentései e tekintetben teljesen megnyugtatnak bennünket. Nem lesz ráfizetés, mégha hozzávetőleges szároitás szerint milliós különbségek mutatkoznak is egyelőre kiadások és bevételek között, nem lesz ráfizetés, mert a beépített rengeteg anyag nem vész kárba. Nem vész kárba, mert lesz, aki jó pénzért megveszi. Például a város. Úgy halljuk, e tekintetben már tárgyalások is folynak a kiállítási szövetkezet elnöke és a város polgármestere között. Kilátás van megállapodásra, mert a két személyiség ugyanaz: Maxon Milán ur. Értesülésünk szerint tehát a város hajlandó átvenni úgyszólván mindent. Szökőkutat, zenepavilloní, a hatalmas fabódékat, a vendéglő épületét, stb. A fabódét majd a Légionárius-téren állítják fel ideiglenes vásár- csarnoknak. (Ha nem is mutatós és nem is viharálló, de legalább gyúlékony.) A szökőkutat, amely potom nyolcvanezer koronába került, a ligetben állítják majd föl, a zenepavillont bizonyára ugyanott, a fából épített vendéglőt pedig a Csermelyben. Vannak ott ugyan kőből épült vendéglők is, de azok nem mennek. A kiváló üzleti érzékű polgármester bizonyára azt reméli, hogy a deszkavendégíőt inkább a szivébe zárja a kassai közönség. A rengeteg egyéb deszkaanyagoí kerítésre fogják felhasználni, — ő, Kassán rengeteg kerítésre van szükség. A kiállítási szövetkezet tehát egyetlen fillért sem fog ráfizetni a kiállításra, ebbe bele lehet nyugodni. Annak ellenére sem, hogy a kiállítás befejeztével a pórok lavinája fog megindulni. A kiállítási szövetkezet perli a kiállítókat, akik részben kiugrottak a szerződésből, részben adósok maradtak a bérleti ösz- szeggel, — a kiállítók pedig perelni fogják a szövetkezetei azon a címen, hogy az akvizitőrök félrevezették őket, mert hárommillió látogatót és száz kongresz- szust Ígértek nekik. Látogató pedig alig volt több, mint háromszázezer, ezeknek túlnyomó része is csupán az esti vurstlit látogatta, nem pedig a kiállítást. A beígért kongresszusok száma is merész fantáziának bizonyult és nagyrészt vándorgyűlésekké zsugorodtak össze. Ezenkívül még a kiállítás igazgatója is perli a szövetkezetei, az az ur, aki papiroson a legtöbbet keresett, de azt állítja, hogy nem kapta meg a kikötött járandóságokat. Egy kis zajlás tehát még várható, nem kell félni, hogy a kassaiak egy-kettőre megfeledkeznek a jubileumi kiállításról. A kassai magyarság semmiesetre sem fog egyköny- nyen megfeledkezni. (Mint ahogy például róluk feledkeztek meg a kiállításon.) Nem akarjuk panaszainkat ismételni, de azért nem felejtjük el azokat a statisztikai és egyéb mutatványokat, amelyek egyrészt teljesen negligálták, másrészt érzelmeiben súlyosan sértették a magyarságot. Nem dolgozhattunk ellenstatisztikákkal, nem volt meg az ehhez szükséges apparátusunk, pedig érdekes és különös ellentmondásokra jutott volna valamely elfogulatlan ellenőrző bizottság, amely a kellő tárgyi ismeretek alapján vizsgálta volna felül a kiállítás anyagát. Csak úgy kapásból, feljegyeztünk néhány statisztikai adatot, — ezek a népnevelés terén mutatják a megdöbbentően hatalmas fejlődést az elmúlt húsz esztendő alatt. Eszerint például a mai Szlovákia területén 1918-ban 140, 1938-ban pedig 3277 elemi iskola volt. Polgári iskola 1918-ban: egyetlen egy sem, 1938-ban: 197. Középiskola 1918-ban: egyetlen egy sem, 1938-ban 84. Ha valamely idegen, tegyük fel angol látja ezt a táblázatot, bizonyára megdöbben és a fejét csóválja. És méltán, mert egyetlen szó sem árulja el, hogy ezek az adatok csak a szlovák tannyelvű iskolákra vonatkoznak. E táblázattal szemben aztán élénk ellentmondást tanúsít egy másik táblázat, amely szerint 1918-ban 3900 csehszlovák nemzetiségű középiskolás volt a mai Szlovákia területén. Most már mit gondoljon az a bizonyos angol? Elhiszi- e ezek után azt, amit egy harmadik táblázat mond, hogy 1918-ban 40% analfabéta volt, 1938-ban pedig mindössze 5% analfabéta van Szlovákia területén. (Erre az utóbbi adatra még visszatérünk.) Szeretjük a polgármester ur közvetlen modorát, amelyben felvilágosit bennünket, hogy nem lesz ráfizetés. Mi viszont hálából — ha nem is olyan közvetlen modorban — eláruljuk^ a polgármester innak, hogy nem az anyagi ráfizetés volt szivünk legnagyobb bánata. Nem az fájt nekünk leginkább, hogy mit fizetnek rá a város, az állam és a közintézmények pénzéből (amiben a magyar adófizetők pénze is benne van) a kiállításon megmutatkozó —- enyhén szólva — célirányos propagandára, hanem az fáj, hogy az a propaganda nagymértékben magyarellenes volt és erre a kiállításra akarták beterelni a magyarság tömegeit is. A magyarság tehát igenis súlyosan ráfizetett — mert van mit ráfizetnie — erre a kiállításra. Az ön jóvoltából Is, polgármester ur. Ez az, amiről nem fogunk megfeledkezni.' (r.)’ Nem alakulhatott meg Losonc uj képviselőtestülete — mert a krasznojarszki magyar foglyok vérbiráját akarták a csehszlovák pártok a város élére állítani LOSONC. — (Tudósítónk telefonjelentése.) Az újonnan választott községi képviselőtestületnek ma kellett volna megalakulnia, de az alakuló közgyűlés megalakulás nélkül szétrobbant. Az Egyesült Párt képviselőtestületi tagjai nem jelentek meg a közgyűlésen, mert a többi párt: az agrár-, a Hlinka-, a zsidó-, a cseh iparos- és a cseh nemzeti szocialista párt megegyezett a szociáldemokrata és kommunista vezetőkkel, hogy a község vezető birájává Vnuk Ferenc tanítót választják meg. Az Egyesült Párt azért tüntetett a birójelölt ellen, mert Vnuk annakidején előadója volt annak a csehszlovák hadbíróságnak, amely Kraszno- jarszkban 19 magyar katonát agyonlövetett. Ezért az Egyesült Párt képviselőtestületi tagjai a legmesszebbmenő obstrukdóra határozták el magukat. Az Egyesült Párt tagjainak megnemjeleuése miatt még az alakuló közgyűlés megnyitása előtt eltávoztak az ülésteremből az agrár-, a zsidó- és a Hlinka-párt tagjai is, mert ezek a polgári pártok csak azért mentek bele a bíró- jelölt személyében való megegyezésbe, nehogy megegyezés nélkül a kommunista és a szociáldemokrata párt tizenhárom képviselőtestületi tagja igényelje az első helyettest, s ebiben az esetben a tizenkéttagu egyesültpárti csoport jelöltje került volna a városhirői székbe. Ezek a csehszlovák polgári pártok inkább vállalták volna sovén elvakultságukban a baloldali bíró megválasztását, semmint egy esetleges magyar városbirót. Most az Egyesült Párt tüntető távoliété miatt a közgyűlés megalakulása lehetetlenné vált, viszont a csehszlovák polgári pártok is örültek, mert igy megakadályozhatták a részükre sem örvendetes Vnuk megválasztását ök is eltávoztak a teremből, távozásuk után a baloldali blokk tagjai is elmentek, úgyhogy a kerületi hivatal meghízottja teljesen egyedül maradt a teremben és kénytelen volt a meg sem kezdett közgyűlést berekeszteni. Elmniditofták a szlovák bírákat a pozsonyi bíróság büntetötanicsai éléiül Tizenötéves a jugoszláv király BELGRÁD. — Jugoszláviának ma országos ünnepe Van. II. Péter király, aki 1923 szeptember 6-án született, ma tölti be 15. életévét. A király születésnapja alkalmából országszerte nagy ünnepségek voltak. Hétfőn este hat órakor megdördültek a belgrádi vár ágyúi s jelezték az ország népének, hogy megkezdődnek II. Péter király születésnapjának ünnepségei. Az ország fővárosa lobogó- és virágdíszt öltött. Az ünnepségeken több, mint 200.000 ember vett részt. —- Érdekes megemlíteni, hogy a budapesti sajtó kivétel nélkül meleg cikkekben foglalkozik a jugoszláv király személyével s a legtöbb lap a fiatal király fényképét is közli. Románia sürgeti a francia hadianyagszállitást PARIS. — Románia párisi követe hétfőn feltűnő hosszú megbeszélést folytatott Bonnet francia kuli gy- miniszterrel. Párisi diplomáciai körökben úgy tudják, hogy ez a megbeszélés nem annyira a jelenlegi nemzetközi helyzetre vonatkozott, mint inkább a Romániának szóló francia hadianyagszállitásokra. A román követ kormánya nevében panaszkodott amiatt, hogy a hadianyagszállitások meglehetősen lassúak s késedelmesen haladnak előre. A késedelem oka nyilván az uj szociális munkatervben keresendő. A követ kormánya nevében kérte, hogy a francia kormány vesse latba minden erejét, hogy a Romániába szóló hadianyagszállitások üzeme meggyorsuljon. ünnepélyesen felavatták az u] királyházai tüzoHéiaktanyét NAGYSZÖLLÖS. — Nagyszabású tüzoltóünnerr POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi kerületi bíróság büntető tanácsaiban ma érdekes átcsoportosítás történt. Az átcsoportosítás a szenzáció erejével hat, mert az eddig meglévő szlovák tanácselnököket elhelyezték a tanácsok éléről, s helyükbe cseh bírákat állítottak. A tizedik tanács elnöke továbbra is dr. Salásek marad, helyetteseivé pedig dr. Grimm Józsefet mm és dr. Subrt Jaroslavot, a tizenegyedik tanács elnökévé dr. Fiied Józsefet, a tizenkettedik, úgynevezett sajtótanács elnökévé pedig dr. Kvet Henriket nevezték ki. Dr. Tkalcik és dr. Kno- tek bírósági főtanácsosok, akik az úgynevezett Í szlovák tanács elnökei voltak, mától kezdve mint beosztott bírák működnek a cseh tanácsokban. Az újonnan kinevezett tanácselnököknek és helyetteseiknek egyike sem tud magyarul. Ii I III Hinni' II Hlll^■llllllll I Hnl IBIllftl H —1| Ml I IBII Elmúlt a felsőnyitrai árvízveszély PRIVIGYE. — Beszámoltunk arról, hogy a csaknem kéthetes szakadatlan esőzés után veszedelmesen megáradtak a felsőnyitrai folyók és hegyi patakok. A Nyitra-folyó többkilométeres szakaszon kilépett medréből és a víz hatalmas területeket borított el. A hosszadalmas esőzés megszűnte után a víztömegek váratlanul gyorsan folytak le és né * 1 2 3 4 hány napon belül a folyók visszahúzódtak medrükbe* A felsőnyitrai árvízveszély igy teljesen megszűnt. Az árvíz által okozott kár Felsőnyit- ra vidékén nem nagy, mivel a vidéken a termést mér többnyire behordták. Érzékenyebb kár csak a kapásnö\ ényekbea esett A Rudnó völgyében viszont az árvízkár igen jelentős, mivel itt az aratás későbben történik és az ár a benemtakazitott termést elsodorta. Újból mérlegeik a hároméves katonai szolgálat bevezetését PRÁGA. — A „Haló Noviny" irja: Ez év tavaszán oly hírek tejedtek el, hogy nálunk is bevezetik a hároméves katonai szolgálati időt. A koalició sajtója ugyancsak nagy kampányt kezdett a hároméves szolgálat bevezetése érdekében, de ezt azután hirtelen lefékezték, mert angol tanácsra egyelőre hivatalosan is elhalasztották a hároméves szolgálat tervét. A hároméves katonai szolgálát kérdése azonban továbbra is foglalkoztatta a kormányt és a vezérkart — különösen a feszültség növekedése idején. Most a Branná Politika cimü lapban azt irja Yesíer (Moravec vezérkari ezredes írói neve), hogy a kormány újból mérlegeli a hároméves szolgálat bevezetését. Ennek indokait a következő pontokba foglalja: 1. A harmadik birodalomnak a munkaszolgálat révén két teljesen kiképzett évfolyama van fegyverben, holott Csehszlovákiának csak egy évfolyam kiképzett katonája van készenlétben. 2. A tényleges német fegyveres haderő az elmúlt öt esztendőben 200.000-es létszámról 1 milliós létszámra növekedett. 3. Ausztria elfoglalásával kedvezőtlenebb lett a földrajzi fekvés. 4. A költséges erődítményeket nem lehet megfelelő számú legénységgel megszállni, mert, ha az egész kiképzett legénység az erődökbe vonul, nem marad kiképző a bevonuló további évfolyamok számára. A háromévse katonai szolgálat révén — Írja továbbá Yeeter — jobban biztosítható a határok védelme és nyugodtabban folyhat a békehadsereg kiképzése. A kiéleződött politikai helyzet Németország’ és Csehszlovákia között a német propaganda munkája következtében még az olyan nyugodt környezetet is nyugtalaníthatja, mint amilyen a csehszlovák lakosságé. A nyugalom és békés munka érdekébon olyan intézkedések szűkéé-, gesek, amelyek felkeltik a lakosság önbizalmát. A hároméves katonai szolgálat bevezetését ezért a csehszlovák közvélemény is követeli egy esetleges váratlan betörés elhárítására. Ezek a betörési tervek annál reményteljesebbek, minél gyöngébb határmenti védelmünk. Jó katonaság a határ mentén óvatosságra inthetik azokat, akik olcsó sikert szeretnének elérni velünk szemben. És ez a jó katonaság csak az esetben lehet a helyén teljes létszámban, ha bevezetik a hároméves szolgálatot, amely lehetővé teszi a gyakorlatozó hadsereg mellett a határmenti őrszolgálatot. A Haló Noviny Yester okfejtéseihez azt a kommentárt fűzi, hogy ebben a kérdésben szükség volna a lehető leggyorsabb állásfoglalásra, mert nem lehet 70.000. az eddigi intézkedések szerint leszerelni készülő katonát teljes bizonytalanságban hagyni.- HALÁLT OKOZOTT A TILTOTT MŰTÉT. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Henmann pékmester Csónak-uccai házából jelentették a rendőrségnek, hogy meghalt a házban egy asszony. Rendőr- bizottság szállott ki a házba és megállapították, hogy Becánné-Tkács Anna 31 éves rozgonyi asszony halt meg. A pékmester felesége elmondotta a detektivek- nek, hogy Becánné betért a házba s azt mondta, hogy szomjas. Vizet kért, de mire megkaphatta volna a vizet, meghalt A rendőri bizottság azonban megállapította, hogy nem Így történt a haláleset, hanem Becánnén tiltott műtétet hajtott végre a pékmester felesége és a szerencsétlen asszony tizenöt perc alatt elvérzett. Az asszony nővérével, Tkács Erzsébettel állított be a pékmester feleségéhez, aki elvégezte a tiltott műtétet. Állítólag a pékmesterné már régóta foglalkozik Ilyen műtétek végrehajtásával. A rendőrség letartóztatta Hermáimét és Tkács Erzsébetet is. A holttestet felboncolják; pély volt Királyházán. Most korült felavatásra a királyházai uj tűzoltólaktanya. A fölavatási beszédet Mondy Miklós görög-katolikus esperes, tűzoltósági tábori lelkész mondta ruszinul és magyarul. A szépszámú, lelkes közönség részvételével megtartott fölavatási ünnepélyen még Katrics József országos főparancsnok, Szopkó György országos tüzoltótitkár és Botos János királyiházai tűzoltó- elnök beszélt. A hatalmas tömeg lelkesen megéljenezte a szónokokat. — Az ünnepség napján délután nagyszabású szerelési verseny volt, amelyen az első dijat a nagyszöllőei tűzoltók, a másodikat a királyházaiak, a harmadikat a feketeardóiak, a negyediket az egresiek, az ötödiket a gödényhá- zaiak, a hatodikat pedig a tekeházi tűzoltók nyerték. Este tüztámadás volt a gyártelep ellen. Az angol floltagpMorlatok LONDON. — Az angol flotta a közeli napokban nagy gyakorlatokat tart az Északi tengeren* Negyvenkét brit hadihajó elhagyta kikötőit és csütörtökön, illetve pénteken ínver- gordon skót hadikikötőbe érkezik. Több mint harminc tengeralattjárót vontak össze az északi vizeken. Néhány hadihajót most javítanak ki s ezek a hajók állandóan Skóciában maradnak, A bécsi cseh kisebbség kérte a bécsi rádió cseh hírszolgálatát PRÁGA. — Szombaton este hét órakor — mint már röviden megírtuk — a prágai rádió érdekes bejelentést tett: közölte, hogy a bécsi német rádió egy félóra múlva megkezdi rendszeres csehnyelvü 'hírszolgálatát, amelyet állítólag a bécsi cseh kisebbség kérelmére indít meg. Ezzel kapcsolatban a prágai rádió bemondója kijelentette, hogy a bécsi csehek ilyesmit nem kértek s ezért közelfekvő, hogy a bési csehnyelvü rádióküldések, amelyeket az „igazság győz" jelszó alatt indítanak meg, nem annyira az igazságot, mint annak ellenkezőjét fogják szolgálni. A Polední List mai száma szintén le-i szögezi, hogy a bécsi rádió csehnyelvü újdonsága nem egyéb, mint a csehszlovákellenes propaganda egyik újabb formája, egyidejűleg azonban megállapítja, hogy a bécsi cseh kisebbség napilapja, a Vídensky Deník szombati számában föltűnő tálalásban közölt egy cikket, a sajtóiroda egy közleményét, amely szerint a cseh kisebbség képviselői több ízben javasolták, hogy rövidhullámú csehnyelvü küldések legyenek Bécsben. E kívánságokhoz a bécsi cseh kisebbségi tanács is hozzájárult s ennek az óhajnak a teljesítése volt a csehnyelvü rá- dióhiradás, amely naponta este félnyolckor történik.- Ugyancsak ez a lap -közli, hogy a bécsi rádió mindkét bemondója csehországi származású'. ")3cf
