Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-04 / 202. (4645.) szám
1938 szeptember 4, vasárnap. <PMGn-MAGÍaRiHTKLSP amBd^EBEaB^sasMi 7 HOTEL FLÓRA 300 modern szoba. “ GARAGE PRAGA - FOCHOVA 121 w'i—ifiMni iffmniii'i in i Az iskolán kívüli nevelés megdöbbentő hiányai PRÁGA. — Az iskola és a közművelődés — azaz az iskolán kívül történő nemzetnevelés minden nemzet életének alapja. A csehszlovákiai magyarság sem alkot ez alól kivételt. A nemzetek természetes vérsengésében a magyarság csak úgy állhat meg területi és nemzetállományi veszteség nélkül, ha a köztársaság többi nemzetével azonos feltételek mellett fejlesztheti nyelvét és kultúráját, a nemzeti fennmaradás szolgálatában és az állam egészséges, építő nemzetcsoportja szerepében. A léiekszám szerinti magyar kvóta: 4'78 A csehszlovák kormányzat adta verseny- lehetőség a nemzetek kulturális együttélésének keretében csak akkor domborodik ki, ha a magyarság az összlakosság (4.78) szá- zalékaránjmnak megfelelően részesedik minden kulturterjesztő intézményben és állami juttatásban. Hogy mennyire távol állunk a minket megillető osztályrésztől, arra az alábbi statisztika nyújtja a legjobb bizonyítékot. A táblázatban százalékarány szerint hasonlítjuk össze a magyarság és a többi nemzetiség lélekszámát, az 1937—38-as tanév szá- zalékszerü iskolakimutatásával. Ebből az összehasonlításból kitűnik, hogy a magyarság sokkal kevesebb iskolával rendelkezik minden fokon, mint amennyi a lélekszáma alapján igazságosan megilletné. NÉPISKOLÁK oj g -ö 1 I -8 . || £ T '-2 3 2 ^3 1 £ .& 8 S I n 2 O 2 O H Q .S Csehszlovák 66.91 65.54 68.55 68.89 65.6 37, Német 22.32 27.29 21.28 20.27 18.7 34.3 Magyar 4.78 1.29 5.66 4.84 6.4 45.5 Orosz 3.79 2.63 3.83 5.31 6.7 45 Lengyel 0.57 2.52 0.57 0.56 0.5 29.7 Harmadannyi óvodánk van, mint kellene A fenti kimutatás elszomorító- Jóllehet a csehszlovák köztársaságban az állampolgársággal rendelkező magyarság az 1930-as népszámlálás szerint a polgárok 4.78 százalékát teszi ki, az óvodáknak mégis csak az il.29 százaléka magyar. A magyarságnak tehát több mint háromszor annyi óvoda járna, mint amennyivel rendelkezik, összesen 31 óvodánk van. A lengyelek lélekszám szerint a magyarság kilencedét teszik ki, ennek ellenére, két- szerannyi az óvodájuk, mint a magyaroknak. Az oroszok lélekszáma kétharmada a magyarnak, óvodáik száma azonban kétszerannyi. Egy kivétel, amely csak látszat A magyar népiskolák számaránya fölülmúlja az országos átlagot. Ez a kedvező szám azonban csak látszat. Igen sok magyar községben két-három magyar iskola áll fönn, mely mind egytanerős (felekezeti, községi, állami), ezért a nagy szám, ezzel ízemben Cseh- és Morvaországban egy-egy községben csak egy nyilvános elemi iskolát tart fönn az állam. ' Az eltörpülő számban levő egyházi iskolák magániskolák. Az állami iskolák központi vezetés alatt állanak községenként még akkor is, ha akár húsz tanerősek is. Az iskoláknál megfelelőnek látszó arány mindjárt másképpen fest, mihelyt az osztályok számát vesszük szemügyre. Az ország iskoláiban levő valamennyi oztálynak 4.84 százaléka magyar. Sokkal többnek kellene azonban lenni, mivel a magyarság iskolaköteles korosztályai sokkal népesebbek, mint a csehszlovák, német és zsidó nemzetiségek megfelelő korosztályai. A magyarság születési számaránya ugyanis sokkalta kedvezőbb, mint az említett népeké. A magyarságot a populáció tekintetében csak az oroszok előzik meg. Egyébként sajnos, a meglevő osztályok száma is kevés. Mert a magyar osztályok a legzsufoltabbak valamennyi nemzetiség közül. POLGÁRI ÉS KÖZÉPISKOLÁK 5* v sj M HÍ £ % 'S c ^ 'S | ... is o « .s ° 1 'g, I 23 £ 3 2 S t? a .2 n :o :« n 2 á HQőxüo Csehszlovák 66.91 75.4 76.9 38.2 72.73 39 ! Német 22.32 21.7 18.6 37.4 20.93 35 | Magyar 4.78 1.2 1.7 38.9 2.8 43 J Orosz 3.79 1.2 1.2 39.1 2.56 42 [Lengyel , 0.57 0.5 0.5 33.8 0.7 42 ? Mivel a köztársaság magyarsága gyer- i mekeit hosszú időn át a kilátástalansággal ' fenyegető gimnázium helyett ipari pályára küldte, szükségesnek látszott a magyar | polgári iskolák hálózatának kiépítése. Saj- 1 nos, megdöbbentő adat, hogy 4.78 százalék helyett a magyar polgári iskolák mindössze 1.2 százalékot képviselnek. Ez pontosan az egynegyede annak a számnak, amely a magyarságot a polgári iskolák terén megilletné. Még szomorúbb jelenségre bukkanunk, ha a magyar polgári iskolák arányát összehasonlítjuk a magyar nemzetiségű polgáriiskolás tanulók arányszámával, amely 1.7-et tesz ki. Ez az adat azt mondja, hogy a magyar nemzetiségű polgári iskolás diákok egyharmada nemmagyar iskolát kénytelen látogatni épen a magyar iskolahálózat hiányos volta miatt. A magyar középiskolák A legszomorubb képet nyújtja a magyar középiskola helyzete. A magyar középiskolák az állam valamennyi középiskolájának a 2.8 százalékát teszik, holott a népesség számaránya szerint 4-78 százalék kellene hogy legyen. Ez a gyakorlatban azt jeAmlg a csehszlovák iskolák osztályaiban minden tanítóra 37, a németeknél 34.3, a lengyeleknél 29.7 tanuló jut, addig a magyar tanítónak 45.5 gyermek tanításával kell megbirkóznia. lenti, hogy a mai 8 reálgimnázium mellé még 5 intézetre van igényünk. A meglevő kisszámú magyar középiskola is tultömött. Egy magyar osztályt 43 növendék látogat. Ugyanakkor a német iskolákban osztályonként 35, a csehszlovák iskolákban 39 diákot találunk. A szakiskolázás hiányai Az ipari- és szakiskolák csak 0.7 százalékot tesznek ki, tehát az egynyolcadát jussunknak. Ugyanez vonatkozik a női szakiskolákra is: nyolcszor annyi szakiskolánknak kellene lenni, mint amennyi ma van. Az állam jól felfogott érdekében, egészséges adófizető és müveit iparos fejlesztése végett —- kellőszámu gimnázium hiján — legalább szakképzett iparosságot kellene nevelni az államnak. Még az ipari továbbképző iskolák is csak 2.59 százalékát teszik ki az országos számnak. SZAKISKOLÁK , A >2* rí i * I hí ^ C/J Y3 N ej co § S d & io <3 £ « * *2* 2 JEt Csehszlovák 66.91 67.5 69.7 57.9 70.2 71.95 Német 22.32 25.0 27.3 39.3 28.4 23.7 Magyar 4.78 5.0 nem köz. 0.7 0.7 2.59 Orosz 3.97 2.5 3.0 2.1 nem köz. 0.99 Lengyel 0.75 — — 0.7 0.6 TÖRVÉNY ELŐÍRTA KÖZMŰVELŐDÉS 03 a c N ,, •<y S n :o tg n ca 3 :0 :0 ^ ~ N ^ ^ 03 ■“ <D >« •> a Í5 . w >> •— 'CU 4J —— . N r— 4) <2 in M Ö ;0 :5 Csehszlovák 66.91 70.75 78.94 71.82 Német 22.32 25.78 17.24 20.89 Magyar 4.78 1.16 0.7 4.28 Orosz 3.79 2.15 2.59 2.54 Lengyel 0.57 0.16 0.52 0.44 Végül az iskolánkivüli nevelésről néhány szám: A 67/1919. számú törvény teljes benem- tartására és mellőzésére jellemző az, hogy a kötelezően megalakítandó járási közművelődési testületeknek csak egynegyedét alkották meg a magyarság nevelésére az illetékes járási főnökök. A helyi közművelődési bizottságok pláne csak 0.7 százalékát teszik ki valamennyi helyi közművelődési bizottságnak. A községi könyvtárak 4.28 százaléka kedvező számot mutatna, ha kellő központi felügyelet és állami támogatás elégtelensége folytán nem viselné gyakran a Potemkin- jelleget. A faniigy vezetői Külön meg kell említeni, hogy a magyar ! iskolaszervezés és iskolaigazgatás Szloven- szkón és Kárpátalján kizárólag cseh és szlovák tanfelügyelők vezetése alatt áll. A tanfelügyelők hivatalukban pártatlanok kell hogy legyenek. De ugyanakkor ugyanazok a tanfelügyelők hivatalos órájuk után a Slovenská Liga iskolaegyesületének a vezetői. A nemzetiségi önkormányzat teljes változást kell hozzon a magyar iskolaügyben. Kérdjük a pozsonyi és ungvári iskolaügyi referátust, miért nem oszt már most be a tanfelügyelőségekhez magyar nyelvterületen jól képesített magyar nemzetiségű tanerőket, ha valóban magyar vezetés és felügyelet alá kerülnek majd a magyar elemi és középiskolák. Vagy talán tanfelügyelői irodai gyakorlati idő nélkül is tanfelügyelői vizsgára bocsátják majd a jelentkezőket? Mikor látunk tetteket ezen a téren? A polgári iskolák aránya: 4.78 helyeit csak t'2 százalék A kassai rendőrség hirdetményben figyelmezteti a közönséget a gazdasági bojkott súlyos következményeire KASSA. — (Szerkesztőségünk telefon jelentése.) A kassai rendőrigazgatóság feltűnést keltő hirdetményt tett közzé, amelyben felhívja a város lakosságának figyelmét az 1921. évi 399. számú törvény rendelkezésére, melynek értelmében szigorúan tilos minden politikai és nemzetiségi bojkott vagy bármilyen formában megnyilvánuló terror. A közönség a közrend és a köznyugalom érdekében semmi olyan cselekményt ne kövessen el, amely alkalmas arra, hogy a lakosság békés egzüttélését veszélyeztesse és minden egyes terrorcselekményt és politikai, nemzetiségi bojkott megnyilvánulását haladéktalanul hozzák a köz- biztonsági szervek tudomására. Hasonló szövegű rendőri intézkedés történt Olmützben és több morvaországi városban is. A hirdetmény kifüggesztésére szudétanémet cégek ellen helyenkint indított bojkott adott okot. Mint ismeretes, a szudétanémet gyárak készítményeit egyes vidékeken a lakosság bojkottálta. Lekerült a magyar felirat a girnesi magyar iskoláról A berencsi iskolán is csak szlovák felirat van NYITRA. — A közeli Gimes községben, melyben a magyarság nagy számarányánál fogva (64.85 százalék) magyar népiskola működik, a közelmúltban renoválták az iskolaépületet, melyen eddig magyar és szlovák nyelven volt feltüntetve, hogy az épületben magyar iskola van. Nagy meglepetést keltett, hogy a renoválási munkálatok befejeztével a magyar felirat lekerült az iskola faláról és ma csak szlovák nyelvű felirat hirdeti, hogy a házban magyar iskola van* Az intézkedési bárhonnan ís történi; kínos meg-, lepetést keltett, annál is inkább, mert éppen most folynak Prágában a nemzetiségi kibékülésre irányuló tárgyalások. Remélhető, hogy a girnesi magyarság sérelme rövidesen orvoslást nyer és a magyar iskola falára visszakerül a magyar felirat is. Jellemző eset van a nyitramegyei 79.84 százalékban magyar jellegű Berencs községben is, ahol szintén van magyar iskola, de az iskola falán magyar nyelven egyáltalán nincs és nem is volt kiírva, hogy az épületben a magyar iskola működik* Sok hűhó Brünnben három pár fehér harisnya miatt PRÁGA. — Hivatalosan jelentik: Brünnben szeptember 2-án este 9 órakor öt német nemzetiségű fiatalember jött ki a német tornacsarnokból fehér harisnyában. A belváros uccáin haladó fe- hérharisnyás fiatalemberek feltűnést keltettek a járókelők körében és amikor nagyobb tömeg verődött össze, három fehérharisnyás fiatalember a Tagesbote szerkesztőségébe menekült, kettő pedig a Szabadság-tér felé futott. A Tagesbote szerkesztőségi épülete előtt mintegy 200 főnyi kíváncsiskodó gyűlt egybe, ezeknek a száma hamarosan 400-ra növekedett. A rendőrség azonban feloszlatta a gyülekezést, ami rendben ment végbe. Időközben 40 tornász vonult ki a Tagesbote szerkesztősége elé és kereste az elmenekült fehér- harisnyásokat. Hármat sikerült megtalálni és ezek most már másszinü harisnyában társaik fedezete mellett visszameneteltek a tornászcsamokba. Az elvonulás csendben történt. Az incidensnél nem került sor tettlegességre. A fiatal német tornászok nevét nem sikerült megállapítani. Esti 22 órakor teljesen helyreállt a rend az uccákon. Halmillió rab az orosz fogolytáborokban DANZIG. — A Vorposten azt az értesülését közli, hogy Szovjetoroszország területén most körülbelül hatmillió fogoly siny'ődik a fogolytáborokban. Ez az óriási számú szabadságától megfosztott tömeg mind szovjeíe’lenes magatartása miatt került gyüjtőtáborokba. Egyedül a ,,Bem“-táborba, az épülő Bajkál—Amur vasútvonal mentén több mint hétszázezer kényszermunkára Ítélt rabot tartanak. AVolga mentén egy uj fogolytábort létesítettek, melyben kétszázezer politikai fogoly lakik ős a Volga—Don vasút építésénél foglakoztatják őket. A magyarság Iskolaügyének megdöbbentő hiányosságát bizonyítja a statisztika Negyedféiszer annyi óvoda, négyszerannyi polgári iskola, nyolcszor annyi szakiskola és még további őt középiskola illeti meg a magyar kisebbséget, mint amennyi iskolája most van
